Hányan forgatják Haszonnal? - 10 milliós bukta...

A GVH Versenytanácsa határozatának indokolásában rámutatott, a konzekvens versenytanácsi és bírói gyakorlatnak megfelelően a nyomtatott sajtó vonatkozásában meg kell különböztetni a fogyasztók két körét, a lap olvasóit és a lapban reklámot megjelentetni szándékozókat. A nyomtatott sajtótermékek lényeges tulajdonságai a lapterjesztési jellemzők, a forgalmazási és az értékesítési adatok, az olvasottsági mutatók és nem utolsósorban konkrétan a lap példányszáma. A példányszámra vonatkozóan a médiajánlatokban közölt adatok azon vállalkozások részére hordoznak üzenetet, akik a példányszám ismeretében döntenek arról, hogy melyik - a lap tematikája szerint nekik megfelelő - kiadványban jelentetik meg hirdetéseiket, figyelembe véve azt, hogy a hirdetést megjelentetők alapvető érdeke az is, hogy minél több olvasóhoz jusson el az adott kiadványban elhelyezett hirdetés. Ilyen értelemben a hirdetni kívánó vállalkozások potenciális fogyasztóknak minősülnek.

A jelen versenyfelügyeleti eljárásban kifogásolt médiaajánlat elsősorban azért volt alkalmas a megtévesztésre, mert a kiadó által kinyomtatni szándékozott példányszámra vonatkozóan közölt valótlan információt. A nyomott példányszám a kiadó szándékát tükrözi, a terjesztett, de főleg az értékesített példányszámokra vonatkozó előrejelzést pedig jelentős mértékben befolyásolhatja a piac alakulása. Jelen esetben azonban (a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség - MATESZ) gyorsjelentéseinek adatai alapján) bizonyítást nyert, hogy a kiadó a közléskor nem is szándékozott kinyomtatni a lapot abban a példányszámban, amelyet a médiaajánlatában közölt. A hirdetni szándékozókat természetesen elsősorban az érdekli, hogy a lap mekkora körben kerül terjesztésre. A terjesztésre, de különösen az értékesítésre vonatkozó médiajánlati adatokat ezért sokkal nagyobb fenntartásokkal is kezelik, mint a nyomtatott példányszámot. A nyomtatott példányszámra vonatkozó szándékból azonban következtetni tudnak a korábbi tapasztalatok alapján arra, hogy miképpen alakulhat az értékesítés, ill. a terjesztés. A közöltnél lényegesen (mintegy 10 %-kal) alacsonyabb nyomott példányszám azonban a terjesztésre és az értékesítésre vonatkozó előrejelzések valóságtartalmát is érinti, hiszen hogy lehetett volna képes a kiadó 36.000 példányt terjeszteni egy adott hónapban, ha ennél mintegy ötezerrel kevesebb nyomtatott ki.

A fentiek miatt a fenti magatartás súlyosan sérti a fogyasztóknak a pontos és megbízható tájékoztatáshoz fűződő érdekeit, amelyet a GVH-nak akkor is védenie kell, ha egyébként a hasonlóan megtévesztő médiaajánlatokat rendszeresen közzétevő kiadókat a hirdetők kerülni fogják, a piac előbb-utóbb önmagától is "megtisztulhat". A hazai médiapiacon azonban ez az öntisztulási folyamat láthatóan lassan megy végbe, erre utal az is, hogy a GVH az utóbbi négy-öt évben több mint tíz hasonló eljárásban találta jogsértőnek különböző lapkiadók példányszámokra, olvasottságra vagy más médiák esetében a nézettségre vonatkozó közléseket. A hasonló magatartások jövőbeni elkövetésétől való fokozottabb visszatartás is indokolta a jelen eljárásban kiszabott, a vállalkozás méretéhez képest jelentősebb bírság kiszabását.

A GVH a Haszon Lapkiadó Kft.-t jogsértő magatartásáért 10 millió Ft versenyfelügyeleti bírsággal sújtotta.