Kamatemelés jön, de mekkora?

Ma dönt a Monetáris Tanács az alapkamatról. Piaci vélemények szerint a ráta egyértelműen emelkedni fog, azonban ennek mértékében a piac megosztott. Míg a múlt hét közepén a jellemző vélemény a 25 bp-os emelés volt, addig a hét végére egyre erősebb volt azon vélekedés, hogy a Tanácsnak 50 bp-tal kellene emelni. A külföldi elemzők 50 bp-os emelést tart célszerűnek. Az alapkamat most 7.25%-on áll.

Nehéz helyzetben van a Monetáris Tanács, hogy milyen üzenetet küldjön a piacnak. A kamatemelési kényszer nem tagadható, azonban a mértéket illetően már számos tényezőt kell az intézménynek mérlegelni. Nagy kérdés, hogy az elmúlt hét politikai eseményeire milyen mértékben kell választ adni a monetáris politikának. Itt nem politikai állásfoglalásra kell gondolni, hanem arra, amit pl. a Fitch is jelzett legutóbbi közleményében, miszerint a politikai bizonytalanság az elfogadott fiskális kiigazító lépések felpuhulásához vezethet. A piac ezeket a kockázatokat már elkezdte árazni, a forint közel 3%-ot gyengült, az állampapírpiacon a hozamok növekedtek.

Bár a Monetáris Tanácsnak nem feladata, hogy a rövid távú piaci eseményekre reagáljon, a fent említett kockázatokat értékelve is elmondható, hogy nőtt az esélye a tartósan gyengébb forintárfolyamnak, ami az infláció növekedése irányába ható tényező. Ez a kamatszint emelését indokolja. Ha a tanács 50 bp-ot emel, akkor úgy tűnhet, hogy a hitelminősítők egy részéhez hasonlóan komolynak tekinti a fiskális kiigazítás megvalósítási kockázatát a kialakult bizonytalan helyzetben a program tényleges felpuhulása előtt. Ha csak 25 bp-ot emel, akkor a piac erőtlennek vélheti a reakciót, amivel nem sikerülhet a forintárfolyamot stabilizálni.