Mindenki annyit vall be, amennyit akar - Tehetetlen az APEH?

Szakértők rámutatnak: a törvény szerint a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem, de legalább 125 ezer forint után kell megfizetni, kivéve, ha a jövedelem nem éri el ezt a szintet. Ekkor ugyanis - ha azt bejelentik az adóhatóságnak - a valós jövedelem, de legalább a minimálbér (62 500 forint) után kell fizetni.

Márpedig az evás társas vállalkozások esetében ritka az a cég, ahol ilyen személyes közreműködési díjat utalnának a tulajdonosok maguknak. Az ezen a címen kifizetett összeg után ugyanis személyi jövedelemadót is kellene fizetni, ezért jellemzően az ilyen kifizetés nulla. Ez pedig azt jelenti, hogy nem keletkezik a "személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem". Az evások ugyanis általában a bevételeknek az eva és az iparűzési adó, valamint jellemzően a minimálbér járulékainak megfizetése, majd az egyéb költségek kifizetése után fennmaradó részből élnek, és ez már nem járulékköteles. Elegendő tehát a minimálbér járulékait megfizetni, s ennek már csak az a feltétele, hogy azt a cég az APEH-nek bejelentse.

Ha valaki kifizet személyes közreműködés címen pénzt magának a cégétől, akkor sem kell a valóságosnál magasabb összeg után tb-járulékot fizetni, ha az nem éri el a 125 ezer forintot; igaz, ekkor is legalább a minimálbér után kell fizetni a főállású társas vállalkozók esetében.

Szakértők szerint nem ennyire egyértelmű az evás biztosított egyéni vállalkozók helyzete. Számukra is a 125 ezer forintos minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget ír elő a törvény, azonban ha az adóhatóságnak bejelentik, hogy jövedelmük nem éri el ezt a szintet, akkor a valós jövedelem, de legalább a minimálbér után kell fizetniük. A kérdés csak az, hogy esetükben mi számít jövedelemnek. Ez a kifejezés ugyanis gyakorlatilag nem létezik az evások esetében. Miközben a bevételeikről nyilvántartást vezetnek, éppen az eva lényegéből fakadóan - hogy nyilvántartási kötelezettségei egyszerűsödjenek - a költségszámlákat nem is gyűjtögetik, így nehezen lenne bizonyítható akár az egyéni vállalkozók, akár az adóhatóság részéről a költségeik aránya.

Az APEH megvizsgálhatja a bejelentések valóságtartalmát, ám kérdés, a jövedelmet hogyan állapítja meg. Nem lehet ugyanis ráhúzni az evásokra olyan általános szabályt, hogy a költségszintjük nem haladhat meg bizonyos arányt. A törvény szövege tehát - szakértők szerint - magára az egyéni vállalkozóra bízza, hogy meghatározza a saját jövedelmét. S ha ő úgy dönt, hogy az nem több a minimálbérnél, akkor nem is kell nagyobb összeg után járulékot fizetnie. Igaz, az őt biztosítottként megillető ellátásokat is csak ez után kapja.