Ez már rég nem nyugdíjbiztosítás

járulékot fizetők alacsony számában látja. Becslések szerint kb. egy millió olyan munkavállaló van, aki nem fizet járulékot, de ez indokolt lenne. A megoldást több fronton kell keresni. Egyrész ösztönözni kellene a minél későbbi nyugdíjbavonulást, emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, de emellett más eszközökkel is növelni kellene az aktivitási rátát, a járulékfizetési hajlandóságot, a rokkantsági feltételeket pedig szigorítani kellene.

3 millió nyugdíjas csak tavaly több mint 2000 milliárd Ft-nyi nyugdíjat kapott. A rendszer bevételei a kiadásokat nem fedezték, a hazai össztermék 2 %-ának megfelelő összeg, azaz jó 400 milliárd Ft hiányzott a nyugdíjkasszából. Hamecz István szerint ha nem lesz változás, 2012 után a nyugdíjrendszerből 5 %-nyi ilyen hiány termelődne.

A legutóbb bejelentett intézkedések szerint 2009-től a nőknél a jelenlegi 57-ről 59-re emelkedne a korhatár, a férfiaké pedig maradna 60. 2012-től viszont már a férfiak és a nők is egyaránt csak 60 éves kortól mehetnének korengedménnyel nyugdíjba. Hamecz szerint azonban a rendszer fenntarthatóságához ez nem elég. 2013-tól folytatni kell a nyugdíjkorhatár-emelést először 64 évre, de valamikor 2050 tájékán el kell jutnunk 70 évre, mint a többi európai országban - mondta.

A nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan a kormány új programja más elemeket is tartalmaz, mely a rendszer fenntarthatóságát célozza. Ha egy nyugdíjas a nyugdíja mellett vállal munkát, nyugdíjjárulékot fizet majd a bére után. Ezzel párhuzamosan átalakul a korkedvezményes és a rokkantsági nyugdíj is. A cél itt is ugyanaz, minél tovább dolgozzanak az emberek. Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter szerint százezreket nem tud fizetni a nyugdíjkassza az öregségi korhatár alatt, mert az éppen a ma nyugdíjasainak veszi el a pénzét a nyugdíjkasszából.

A Portfolio.hu október 17-én rendezi meg Magyarország első
komplex, nemzetközi tapasztalatokat is lefedő nyugdíj témájú konferenciáját a WestEND Hiltonban (Budapest)
Holtzer Péter szerint a demográfiai helyzet ma nem olyan rossz. Csak ez pár év múlva elkezd megváltozni, 2012-13 körül a Ratkósok elkezdnek nyugdíjba menni és ez egy elég nagy törést okoz a rendszerben. Ma a Ratkó-korszaknak az akkor született gyermekei még dolgoznak, a Ratkósoknak a gyermekei pedig már dolgoznak. Tehát mind a két nagy generáció bent van a munkaerőpiacon. Ez változik várhatóan 2013 után, tehát ott biztos, hogy elkezdene nőni a deficit. Holtzer szerint ami már most is nagy probléma, az a foglalkoztatási helyzet. A 3 millió nyugdíjas a szavazópolgároknak 30 valahány százaléka, tehát ha az a kérdés, hogy melyik kormány lesz az, amelyik elkezdi nem kifizetni a nyugdíjakat, én azt gondolom, hogy egyik sem - fogalmazott Holtzer. A nyugdíjasok nagy száma mellett meglehetősen nagy azoknak a száma, akik egyáltalán nem fizetnek járulékot, vagy akik a minimálbér után fizetnek egy egész picit - fogalmazott a szakember.

Egyesekben az a félelem él, hogy a nyugdíjkorhatár kihúzása miatt a diplomás munkanélküliek száma növekedhet a belépés nehézségei miatt. Barabás Gyula, az MNB szakértője szerint az eddigi adatok azt mutatják, hogy az eddigi korhatáremelés hatékony volt, a '97-es nyugdíjreform óta több mint 200 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a fiatal korosztályban. Hamecz szintén azon a véleményen van, hogy a nyugdíjasok nem szorítják ki a diplomás pályakezdőket és fordítva. A nyugdíjasokat nem lehet helyettesíteni a friss belépőkkel a diplomások piacán sem, tehát azt gondolom, hogy a nyugdíjasoknak, vagy a nyugdíjkorhatár közelében lévőknek tovább dolgoztatása valójában emeli a foglalkoztatottságot - vélekedett az MNB vezető közgazdásza. A nyugdíjrendszernek nagyon jelentős hatása van a munkaerőpiaci elhelyezkedésre, és az egy közös mítosz, hogyha a nyugdíjasokat később küldik nyugdíjba, akkor az elveszi a fiataloktól a munkalehetőséget - mondta Hamecz.

Holtzer szerint rég nem nyugdíjbiztosítás az ami Magyarországon van, ennek egy nagy része egy segélyrendszer. A nyugdíj és a segély borzalmasan összekeveredett. Itt kell tehát tiszta helyzetet teremteni a foglalkoztatás bővítésével, a befizetések növelésével.