Lenyelik-e a kereskedők az ÁFA-emelést?

Részletek a szakértői fórum ban.

2004-ben a kormány még az áfa középső kulcsát emelte (12-ről 15 százalékra), illetve egyes termékek esetében a kulcsok közötti átsorolásra került sor - fogalmaz Gyenes Zoltán, az MNB közgazdasági elemzője. Az akkor érintett termékek jellemzően megegyeznek a most érintett termékekkel. 2004-ben azon termékek esetében, amelyek árát a piac határozta meg, az átgyűrűződés mintegy 70 százalékos lehetett, azaz az adóemelés 30 százaléka a kereskedők hasznát csökkentette.

Most az MNB azzal számol számol, hogy (mivel pl. a piaci verseny vélhetően erősebb, mint 2004 elején volt, a fogyasztás dinamikája mérsékeltebb, mint két évvel korábban) a piaci árazódású termékek és szolgáltatások esetében az átgyűrűződés mintegy 60 százalékos lehet.

Említésre méltó, hogy kutatásaik szerint átmenetileg (1-2 hónapig) az áremelkedés a fentiekből következő 1-1.1 százalékos fogyasztóiárszint-emelkedésnél magasabb is lehet ("túllövés"), mivel számos kereskedő a későbbre tervezett áremelés egy részét előbbre hozhatja és az áfaemeléssel egyidőben hajthatja végre. Ebből persze az is következik, hogy a későbbi hónapokban az egyhavi áremelkedések kisebbek lehetnek, mint amekkora az áfa-emelés nélkül lettek volna.

2006 elején a felső áfa-kulcs csökkentésekor a piaci termékek körében az adócsökkentésnek csak 50-55 százaléka jelent meg a fogyasztói-árakban. Mindebből az is kiderül, hogy (vélhetően nem meglepő módon) kismértékben aszimmetrikusnak becsülik az áfa-változtatás inflációra vett hatását attól függően, hogy emelésről vagy csökkentésről van szó.