Dupla vagy semmi? - a járulékfizetés rejtelmei

Abban az esetben, ha a havi 125000 forintnál kisebb a tényleges jövedelem és a foglalkoztató ezt október 12-ig bejelenti az adóhatóságnak, akkor a járulékfizetés a tényleges jövedelem után történik. A szeptember 15-e után létesített jogviszonyoknál is van bejelentési kötelezettség, amennyiben a járulékalapnál kevesebb jövedelemért foglalkoztatják az alkalmazottat - mondta Oszkó Péter, a Deloitte vezető adópartnere.

Azonban, arra mindenképpen érdemes felkészülni, a bátor bejelentőnek, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet szentel majd ezeknek a vállalkozásoknak. Várhatóan külön nyilvántartást is fog vezetni ezekről a cégekről, illetve az általuk fizetett jövedelmekről.

Sokan tartanak is ettől a megkülönböztetett figyelemtől. Azonban azzal mindenképpen érdemes tisztában lenni, hogy eddig is léteztek ilyen nyilvántartások, csak most a csoportosítás lesz más.

Tört hónap esetén a járulékfizetésnek is arányosan kell eleget tenni. Valamint, ha nem teljes munkaidőban van foglalkoztatva az alkalmazott (mondjuk 4 órában), akkor a tört időre arányosan kell fizetni a járulékot.

A társas vállalkozásoknál nem csak a foglalkoztatottakra, hanem a főállású tagokra is vonatkozik a minimum járulék alap. Amennyiben ennél kisebb a tényleges jövedelem, élhetnek a bejelentés lehetőségével, és a tényleges jövedelem után, de legalább a minimálbér alapján fizethető a járulék. Ugyanez a helyzet az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, illetve az evázó vállalkozó járulékfizetési kötelezettségével is.

Amennyiben az érintettek nem tesznek bejelentést arról, hogy a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimumjárulékot, a járulékkülönbözetet meg kell fizetni. Ennek terhét a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás viseli.

Amennyiben azonban valaki nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó és a főtevékenysége után megfizette, legalább a minimális járulékalapnak megfelelő terheket, akkor a vállalkozás után már nincs járulékfizetési kötelezettsége.

Az elektronikus úton bevallóknak nem kell külön bejelentést tenniük, ha a tényleges járulékalap nem éri el a minimumjárulék alapot. Amennyiben az elektronikus bevallásban a tényleges járulékalapot tüntetik fel, ezzel bejelentették azt is, hogy az előírtnál csak kevesebb járulékot tudnak fizetni.

Aki nem elektronikusan vall be, az a bejelentést papíron teheti meg. Erre a célra a 06T1031 számú Bejelentőlap szolgál.