Újabb kérdőjelek merültek fel a kormány illetve a Pénzügyminisztérium által prognosztizált 8% körüli GDP arányos deficit tarthatóságával kapcsolatosan. A probléma, hogy ha a köztársasági elnök - néhány szakmai szervezet kérésének eleget téve - előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól az elfogadott törvénymódosítások tekintetében (elsősorban adó és járulékok), akkor hónapokkal is
csúszhat az intézkedések bevezetése, emiatt az ezekhez kapcsolódó bevételek is lényegesen alacsonyabbak lehetnek a tervezettnél.
Az új adóemelésekhez kapcsolódóan a Pénzügyminisztérium kb. 190 mrd Ft-nyi többletbevételre számít. Ha az elfogadott módosításokat nem sikerül életbe léptetni, akkor a ténylegesen befolyó összeg lényegesen elmaradhat a tervezettől. Ebben az esetben a 8%-os hiánycél teljesülése igencsak kérdésessé válik.
A Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint több adófajtánál az évközi emelés is ütközhet az alaptörvénnyel. Oszkó Péter, a Delloite adópartnere a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a forgalmi típusú adók esetében nem, a jövedelemadóknál azonban már aggályos lehet az évközi bevezetés, mivel a gazdasági szereplők a már ismert feltételekkel kötöttek év végéig szóló béralkut.
A Bankszövetség a Népszabadság szerint alapvetően három tételt kifogásol: a banki különadót, a társas vállalkozások különadóját és a szeptember 1-re előrehozott kamat- és árfolyamnyereség-adót. Az utóbbi gyors bevezetése technikai szempontból lehetetlen a szövetség szerint.
-
Drága a szolgáltatás, rossz a munkahely, mégsem váltasz? Mondd el, mi tart vissza!
A kérdőív kitöltése 5 perc.
-
Itt a jövő: a nap 24 órájában áll rendelkezésre a Gránit Bank chat-alapú mobilbankára (x)
Új AI-alapú bankolási élményt kínál a Gránit Bank







