Egyre többen fogyasztják

Hazánkban is egyre népszerűbbek a különböző müzli- és gabonapelyhek, illetve az ezekből készült szeletes rágcsálnivalók. E termékek kedveltsége 1997 óta töretlenül nő, ami az eladásokban - különösen a 2005. évet tekintve - is megmutatkozik. A piac bővülésének hajtóerejét az alacsonyabb árfekvésű, saját márkás termékek jelentik.

A GfK Hungária Piackutató Intézet Étkezési szokások felmérése szerint a müzlik és gabonapelyhek 1997 óta folyamatosan egyre kedveltebbé váltak a magyarok körében. Az egészséges táplálkozásban elengedhetetlennek tartott, rostanyagokban gazdag elemei különösen a hölgyek, a fiatalok - 15-29 éves korosztály - és a felsőfokú végzettséggel körében hódít. Míg a férfiak körében 20 százalék alatti a müzlit, gabonapelyhet legalább hetente egyszer fogyasztók aránya, addig a nőknél ez az arány közel 30 százalék. A legfiatalabbak (15-19 évesek) közül tízből egy naponta, vagy majdnem minden nap fogyaszt ilyen terméket, s a felsőfokú végzettségűek körében is közel ennyi a müzlit, gabonapelyhet közel napi rendszerességgel fogyasztók aránya.

A legfrissebb Háztartáspanel adatok szerint ez a tendencia nyomon követhető a növekvő eladásokban is. Eltérő azonban a két szegmens - a pelyhek és szeletek - forgalmának alakulása a két éven belül. Míg 2004-ben főleg a szeletek (müzli- és gabonapehely-szelet) mennyiségi értékesítése járult hozzá a teljes piac pozitív irányú változásához, addig 2005-ben már a gabonapelyhek váltak a növekedés húzóerejévé. A 2004-es évben megfigyelt 7 százalékos (értékben mért) piacbővülés után tavaly 2 százalékkal csökkent e termékek piaca értékben, ami elsősorban a szeletek gyengébb szereplésének tudható be.

A müzli- és gabonapelyhek, valamint -szeletek - összefoglaló néven cereáliák - piacán végbemenő változások egyik fő oka a kereskedelmi márkás termékek gyors térnyerése. Ezek piaca nem csak a mennyiségi értékesítés, de az áruforgalom értéke tekintetében is folyamatosan bővült az elmúlt években, érdemi növekedést azonban 2005-ben tudott felmutatni. Ennek köszönhető az a tény is, hogy az értékesített müzli- és gabonapehely-szeletek 22 százaléka valamilyen kereskedelmi márkajelzéssel ellátva került a vásárlók kosaraiba. Ez az arány még magasabb a reggeli gabonapelyhek esetében, ahol az értékesített termékek 28 százaléka számított kereskedelmi márkásnak.
A kereskedelmi márkák térnyerésével párhuzamosan kirajzolódik még egy jellegzetes trend: az értékesítési csatornák közötti súlyponteltolódás. Az egyes üzlettípusokban történt értékesítés vizsgálatából kiderült ugyanis, hogy a diszkontok jelentősége mind a müzliszeletek, mind a reggeli gabonapelyhek piacán fokozatosan és jelentősen nőtt az utóbbi időszakban. A mennyiségi értékesítés ranglistáján a diszkontok mögött a hipermarketek állnak. Bár ez utóbbi csatorna piacrésze fokozatosan csökkent a szeletek tekintetében és immár 20 százalék alá süllyedt, a reggeli gabonapelyhek értékesítésében oly mértékben növelték részesedésüket, hogy ezzel bőven megtartották jelentőségüket a teljes cereália-piacon. 2005-ben például már 36 százalékos volt a reggeli gabonapelyhek piacán a hipermarketek részesedése az értékesítésben. Ennek megfelelően éppen ellentétes irányba mozdultak el a kis vegyesboltok, itt ugyanis egyre kevesebb reggeli pehely, viszont egyre több szeletféleség fogy az utóbbi időben. A cereáliák értékesítésében minden téren veszítettek jelentőségükből a szupermarketek és a cash&carry típusú üzletek 2005-ben, hiszen itt mind a gabonapelyhek, mind a cereália-szeletek értékesítése visszaesett.