A nagy áruházláncok az ünnepek előtt több modellnél is komoly árengedménnyel csábítják a vásárlókat. Megnéztük, milyen airfryereket és milyen árakon kínálnak most a hazai üzletek.
A GfK Hungária Piackutató Intézet Étkezési szokásokra vonatkozó felméréséből az derül ki, hogy a magyarok mintegy 40 százaléka naponta fogyaszt ásványvizet, s az összes vízfogyasztásunk jóval az európai átlag felett van. A WSJ-GfK 2005 őszén végzett, 17 európai országra, valamint az USA-ra, Oroszországra és Törökországra kiterjedő kutatása kimutatta, hogy Európában az olaszok 92 százaléka iszik vizet a főétkezéshez, de Magyarország a maga 78 százalékos értékével igen előkelő helyen áll a rangsorban.
A nyugat-európai lakosok mintegy 70 százaléka vízzel kíséri főétkezését, s közülük is az olaszok isznak legtöbben vizet (92 százalék). A lista végén a finnek kullognak, náluk ugyanis a 47 százaléknyi vízivót megelőzi az az 53 százalék, akik sokkal szívesebben fogyasztanak tejet étkezés közben. A közép-kelet-európai régióban a románok isszák a legtöbb vizet (80 százaléka), őket követjük szorosan a magunk 78 százalékával. A vizsgálatban résztvevő országok közül Oroszország a negatív rekorder, a lakosság 21 százaléka iszik csak vizet étkezéskor, az emberek zöme (66 százalék) ugyanis a teára esküszik. Az összes vizsgált ország átlaga 58 százalék, az európai 67 százalék, de a magyarok vízszeretete ez utóbbit is könnyedén felülmúlja.
Hazánkban a csapvíz és a hagyományos szódavíz mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különféle ásványvizek. 1989 és 2005 között 29-ről 78 százalékra nőtt az ásványvizek kedveltsége Magyarországon, vagyis ilyen arányt képviselnek azok, akik különösen szívesen fogyasztanak ásványvizet. A szódavíz népszerűsége ezzel szemben a kezdeti 60 százalékról némi csökkenés után visszaállt az eredeti szintre. Míg 1989-ben hetente több, mint egyszer (gyakoriság: 1,4), addig 2005-ben hetente már közel négy alkalommal (gyakoriság: 3,7) fogyasztottunk ásványvizet. A szódavíz fogyasztási gyakorisága ellenben az 1989-es heti 2,8 alkalomhoz képest már csak 2,6.
A magyar lakosság 39 százaléka iszik napi rendszerességgel ásványvizet. Az ásványvíz főleg a nőknél tartozik a napi étrendhez (43 százalék, férfiak: 35 százalék).
Érdekes, hogy míg az ásványvizet naponta fogyasztók között túlnyomó, 57 százalékos többségben vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, addig a szódavíz-kedvelők körében az alapfokú iskolázottságú fogyasztók a felülreprezentáltak (30 százalék a 21 százaléknyi felsőfokú végzettségűhöz képest). A háztartás havi nettó jövedelmének növekedésével pedig növekszik az ásványvizet naponta fogyasztók aránya.
Budapesten kiemelkedően magas azok száma, akik naponta ásványvizet isznak: 64 százalék. Ezzel szemben az Észak-Dunántúl a leginkább elutasító ásványvíz-ügyileg, ugyanis itt mindössze a megkérdezettek 28 százaléka állította, hogy naponta fogyasztja a szóban forgó folyadékot. Némiképp ellentétes ezzel az ország szódavíz-fogyasztási térképe, hiszen Pest megyében mondták a legkevesebben (17 százalék) azt, hogy naponta isznak szikvizet. Ezen a téren a dél-dunántúli régió bizonyult győztesnek, a maga 38 százalékával.
A kutatásból az is kiderült, hogy ásványvizet főleg azok fogyasztanak, akik egészségesen szeretnének táplálkozni. E csoport főként a középkorú vagy idősebb, magas végzettségű városi nőkből kerül ki.
Három másik csoport is gyakrabban fogyaszt ásványvizet az átlagostól: a 20-29 éves, magas jövedelmű városi nők, a 40-49 éves magas jövedelmű városi nők és a 20-29 éves, magas jövedelmű városi férfiak, akik közül sokan dolgoznak vezető beosztásban.
A GfK ConsumerScan adatai szerint háztartások egyre magasabb aránya vásárol ásványvizet: 2000-ben 70 százalékuk, 2005-ben pedig már 82,3 százalékuk vásárolt ebből a termékből. 2000-ben átlagosan 22 alkalommal, 2005-ben pedig mintegy 25 alkalommal került ásványvizes palack a kosarukba, vagyis egyre gyakrabban vásárolják ezt a szomjoltót. Emellett az egyszerre beszerzett mennyiség is nő: egy-egy alkalommal egyre több ásványvizet vesznek a háztartások.
Már csak néhány napjuk maradt a vásárlóknak és a webshopoknak, ha azt szeretnék, hogy a karácsonyi csomagok időben megérkezzenek.
Nemcsak a belvárosban szaladtak el az árak: a Városliget mellett is turistákra szabott összegekkel találkozni a karácsonyi vásárban.
Az ünnep egyik fő eseménye, a karácsonyi vacsora idén sem kíméli a pénztárcánkat: még egy egyszerű menü elkészítése is több ezer forinttal drágább, mint egy...
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
Gyerekeknek készült étkészlet esetében nem megfelelő volt a tájékoztatás, így aki vásárolt belőle, ne használja - erre kér mindenkit a Nébih.
Az orosz Mere hálózat Basket Plus néven nyitotta meg első magyarországi üzletét, amely a nyitás után több mint egy héttel is tömegeket vonz az alacsony...
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és...
Melyik típusú ajándék erősíti jobban a kapcsolatokat: az anyagi ajándékok (például tárgyak, amelyeket meg lehet tartani) vagy az élményajándékok (például közösen átélhető események)?
Tavaly december végére több mint 9 milliárd forint maradt felhasználatlanul a SZÉP kártyákon.
A DPD csomagküldő szolgálatnál jelentős kézbesítési problémák jelentkeztek az ünnepi időszakban Budapesten.
Egy ikonikus francia pezsgő került fel a Lidl akciós kínálatába, méghozzá olyan áron, hogy nem lehet rossz vételnek hívni.
A két termék kedvező áron kínál célzott meleget azoknak, akik fáznak, ülőmunkát végeznek vagy izomfájdalommal küzdenek.
A magyar könyvpiac 2025-ben sem unatkozott: miközben a romantasy továbbra is tarol, a magyar Nobel-díj felrázta a szépirodalmi eladásokat.
Kutatások alapján a férfiak 2025-ben leginkább olyan karácsonyi ajándékot szeretnének, amely hasznos, jó minőségű, rugalmasan felhasználható, és a hétköznapokban valódi értéket ad.
Meglepő eredményt hozott egy friss karácsonyi vakteszt a TikTokon. Az olcsó bejglik verték a drága pékségest.
A 19–29 évesek idén átlagosan 51 ezer forintot költenének karácsonyi ajándékokra.
FRISS HÍREK
Több friss hír
05:27
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2025. december 16.
2025. december 15.
2025. december 15.
2025. december 15.
Erről ne maradj le!
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
NAPTÁR
Tovább
2025. december 16. kedd
Etelka, Aletta
51. hét
December 16.
A magyar kórusok napja
December 16.
A ronda karácsonyi pulcsik napja
Ajánlatunk
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.
Vásárlás legolvasottabb
4
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2025. december 16. 06:28
Pénzcentrum | 2025. december 16. 05:27
Agrárszektor | 2025. december 16. 06:01