Pénzcentrum • 2009. november 27. 08:30
Sokkoló méreteket öltött a korrupció Magyarországon, amely a leggyakoribb visszaélésfajta hazánkban, 81%-os előfordulási aránya jócskán meghaladja a közép-európai és a világátlagot is. Az elmúlt 12 hónapban minden harmadik céget ért számszerűsíthető veszteség gazdasági bűncselekmény miatt - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből.
A PricewaterhouseCoopers kétévente készíti el "Globális Gazdasági Bűnözés" felmérését, melynek során idén 54 ország több mint 3000 vállalatának - köztük 53 magyarországi piacvezető cég - felsővezetőit interjúvolták meg. Idén - a szokásostól eltérően - nem az elmúlt két év tapasztalataira voltak kíváncsiak a PwC szakértői, hanem a válságra való tekintettel az elmúlt 12 hónapra fókuszáltak csak.
A felmérés során sajnos a válaszadási hajlandóság meglehetősen alacsony volt, globális összehasonlításban is, hiszen az 1000 megkérdezett nagyvállalat közül mindössze 53 töltötte ki az anonim kérdőívet. Ennek következtében a válaszokból levonható következtetések korlátozottak, de még így is beszédesek.
"A magyar cégek 30%-a vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónap során, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások jelentős része felderítetlen marad" - mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának cégtársa a tegnapi sajtótájékoztatón.
Mik a tipikus bűncselekmények?
A gazdasági bűncselekményeknek számos különböző formája létezik. Míg két évvel ezelőtt még a lopás és hűtlen kezelés volt a legelterjedtebb Magyarországon, addig a 2009. évi válaszadók számára a legnagyobb fejfájást a vesztegetés és korrupció okozta. A nemzetközi felmérés eredményeivel összehasonlítva, a 81 százalékos arány kiugrónak számít, hiszen külföldön mindössze az esetek 27 százalékában fordult elő ez a bűnelkövetési forma.
Drasztikus emelkedést mutat a számviteli/pénzügyi adatokat érintő csalások száma is(31%), amely 2007-ben mindössze kilenc százalék volt. Ennek két fő okaként a csalás szándékával történő kölcsönfelvételt, illetve tőke- és hitelszerzést nevezték meg a válaszadók.
Az esetek számának növekedésére természetesen az is magyarázat lehet, hogy a válság következtében cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek az ilyen esetek felderítésére, így több eset lát napvilágot. Ennek persze némiképp ellentmond az az adat, miszerint a csalások 13 százalékára még mindig véletlen folytán derül fény, ami nem is meglepő, hiszen mindössze a a válaszadók 43%-a végzett csalási kockázatokkal kapcsolatos felmérést az elmúlt egy évben.
Érdekes, hogy nemzetközi szinten a csalások 7%-át a belső visszaélés-jelentési rendszerek keretében sikerült feltárni, míg Magyarországon egyetlen visszaélés sem került felderítésre ilyen módon.
Kik követik el a bűncselekményeket?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az elkövetett gazdasági bűncselekmények jelentős része belső emberekkel kapcsolatos (69%), szemben a közép-kelet-európai régióban tapasztalt 39%-kal, és a világszerte tapasztalt 53%-kal. A válaszadók nyilatkozata szerint az esetek 46%-ában középvezető, 18% -ában pedig felső vezető volt az elkövető, vagyis az elkövetők 64%-a vezető beosztású volt. Ezek a számok aggasztó növekedést mutatnak a korábbi magyarországi felmérés adataihoz képest, amikor mindössze 47 százalékos volt ez az arány. Persze erre is magyarázatot nyújt a válság a középvezetőkre igen nagy nyomást gyakorol.
A vállalaton kívüli elkövetők között csupán ügyfelek, vásárlók (60%), valamint ügynökök, közvetítők (40%) voltak. A magyar cégek csupán a visszaélések 9%-ában indítottak büntető, illetve polgári peres eljárást a vállalaton kívüli elkövetőkkel szemben. Úgy látszik, hogy máshol többet tesznek a károk enyhítéséért, hiszen ez az arány a régió más országaiban jóval magasabb (31%).
Mekkora a kár?
Természetesen pontos számok nem ismertek, sem hazánkban, sem nemzetközi szinten, a gazdasági bűnözés áldozatául esett vállalatok 63%-a azonban azt tapasztalta, hogy növekedett a gazdasági bűncselekményekből fakadó veszteségük.
"A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, míg 13%-uk esetében ez az összeg a 180 millió forintot is meghaladta. A magyar cégvezetők túlnyomó többsége ennek ellenére továbbra sem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő egy évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. A múltban tapasztalt adatok fényében azonban ez az optimista vélekedés teljesen érthetetlen" - vélekedik Fekete Miklós, a PwC cégtársa.
A legtöbb céget súlyosan érintette a gazdasági válság: a válaszadók 62%-a számolt be pénzügyi teljesítményének elmúlt évi romlásáról. A pénzügyi teljesítmények elérésének igénye és az állások elvesztése miatti félelem tehát magyarázat lehet a visszaélések jellegének megváltozására. A megkérdezettek fele elmondta, hogy a létszámcsökkentések miatt kevesebb erőforrás jut a belső ellenőrzési területre, míg kétharmaduk válaszából az érződött, hogy a vezetőség inkább a vállalat fennmaradására koncentrál és nem a visszaéléssekkel kapcsolatos problémákra.