Gosztola Judit • 2026. március 25. 05:37
A Pénzcentrum friss kutatásának második része világosan megmutatja, hogy a magyar utazók döntéseit ma már alapvetően formálja a bizonytalan geopolitikai helyzet. A többség nem mond le a nyaralásról, de egyre tudatosabban választ úti célt, kerüli a kockázatosnak ítélt országokat, és felkészül arra is, hogy a konfliktusok miatt tovább drágulhatnak a repülőjegyek. A biztonságérzet felértékelődött: a magyarok többsége figyeli a hivatalos figyelmeztetéseket, alternatív úti célokat keres, és ma már szinte mindenki köt utasbiztosítást, mielőtt útnak indulna.
A Pénzcentrum friss kutatásának első része már megmutatta, hogy a magyar utazók számára 2026-os nyári szezon teljesen új realitás alakult ki: a geopolitikai bizonytalanság, az energiaárak és a légitársaságok költségemelkedése együtt olyan nyomást helyez a nyaralási büdzsékre, amelyet a hazai utazók többsége már most megérez. A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a magyarok sokkal tudatosabban terveznek, jobban figyelik az árakat, és egyre többen kényszerülnek kompromisszumokra – akár az úti cél, akár az utazás hossza terén.
A kutatás második része most azt vizsgálja, hogyan alakítja át a jelenlegi geopolitikai helyzet az egyes országok megítélését, és mely úti célokat tartják a magyarok kockázatosnak vagy kerülendőnek. A több mint kétezer kitöltő válaszai alapján jól látszik, hogy a térségben zajló konfliktusok nemcsak az árakat és a tervezést befolyásolják, hanem az utazási preferenciákat is: bizonyos országok népszerűsége drámaian visszaesett, míg másoknál a biztonságérzet vált kulcstényezővé.
Ha a közel-keleti térségben tovább romlana a biztonsági helyzet, változtatnál az idei utazási terveiden?
A válaszadók több mint fele változtatna az idei tervein, ha a térségben tovább nőne a feszültség: közel 40 százalék másik országot választana, míg további 15 százalék inkább belföldre váltana. Ez azt jelzi, hogy a magyar utazók jelentős része rugalmasan reagál a bizonytalanságra, és nem a nyaralásról mondana le, hanem az úti célról.
A „nem változtatnék” válasz aránya 36 százalék körül alakul, vagyis nagyjából minden harmadik utazó kitartana az eredeti tervei mellett. A bizonytalanok aránya 10 százalék alatt marad, ami arra utal, hogy a többségnek már most van elképzelése arról, hogyan reagálna egy esetleges eszkalációra.
A korosztályos adatokból annyi látszik, hogy a fiatalabbak kevésbé érzékenyek a geopolitikai helyzetre, míg az idősebbek körében jóval magasabb azok aránya, akik országot váltanának vagy belföldre terveznék át a nyaralást. A tendencia egyértelmű: minél idősebb valaki, annál inkább előtérbe kerül a biztonságérzet.
Összességében a grafikonok azt mutatják, hogy a magyar utazók többsége nem mondana le a nyaralásról, de készen áll az újratervezésre, ha a közel-keleti helyzet tovább romlana. A rugalmasság tehát megmarad, de a biztonság egyre fontosabb szemponttá válik az idei utazási döntésekben.
Mennyire fontos szempont számodra az úti cél biztonsága?
A kutatásból az is egyértelműen kiderül, hogy a magyar utazók számára az úti cél biztonsága ma már megkerülhetetlen szempont. A válaszadók közel 78 százaléka egyenesen az egyik legfontosabb tényezőnek tartja, amikor nyaralást tervez, és mindössze néhány százalék mondta azt, hogy ez a kérdés nem befolyásolja különösebben. Ez a rendkívül magas arány jól mutatja, hogy a geopolitikai bizonytalanság, a háborús hírek és a térségben zajló események erősen beépültek a magyarok döntési mechanizmusába: a biztonságérzet ma már legalább annyira meghatározó, mint az ár vagy az időjárás.
A korosztályos adatok alapján látszik, hogy ez a szemlélet minden életkorban jelen van, de az idősebbek körében még hangsúlyosabb. A 64 év felettiek körében kiugróan magas azok száma, akik számára a biztonság az egyik legfontosabb tényező, míg a fiatalabbaknál valamivel nagyobb arányban jelenik meg az a hozzáállás, hogy a biztonság fontos ugyan, de nem döntő. A különbség azonban nem drámai: a biztonság minden korcsoportban elsődleges szempont.
Az iskolai végzettség szerinti bontás hasonló mintázatot mutat. A magasabb végzettségűek körében is elsöprő többség tartja kiemelten fontosnak az úti cél biztonságát, és még azok között is, akik csak középfokú végzettséggel rendelkeznek, alig néhány százalék mondta azt, hogy ez a tényező nem igazán számít. A biztonság tehát társadalmi és demográfiai szempontból is széles körben meghatározó.
Befolyásolja a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet az utazási döntéseidet?
A kutatásból az is jól látszik, hogy a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet már most érezhetően befolyásolja a magyarok utazási döntéseit. A válaszadók közel 58 százaléka kifejezetten emiatt kerüli el bizonyos országok felkeresését, vagyis a többség számára a geopolitikai kockázatok nagyon is valós tényezőt jelentenek a nyaralás megtervezésekor. További 16 százalék inkább közelebbi úti célokat választana, ami arra utal, hogy sokan nem feltétlenül mondanak le az utazásról, de igyekeznek minimalizálni a kockázatokat és a távolságból fakadó bizonytalanságot.
A „nem befolyásolja” válasz aránya 24 százalék körül alakul, vagyis nagyjából minden negyedik utazó úgy érzi, hogy a világpolitikai helyzet nem írja felül a terveit. A bizonytalanok aránya viszont alig haladja meg az egy százalékot, ami azt mutatja, hogy a magyar utazók túlnyomó többségének már most határozott álláspontja van arról, hogyan reagál a jelenlegi helyzetre. A döntések tehát nem sodródnak: a többség tudatosan választ, és a biztonsági kockázatok ma már egyértelműen részei az utazástervezésnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelenlegi geopolitikai helyzet miatt melyik országokat kerülnéd el?
A többválaszos kérdés eredményei azt mutatják, hogy a magyar utazók többsége több országot is kockázatosnak tart a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A legtöbben Dubait, az Egyesült Arab Emírségeket jelölték meg kerülendő úti célként, több mint 1900 kitöltővel, ami messze a legmagasabb érték a listán. Jordánia szintén sokak számára bizonytalan: több mint 1400 válasz sorolta a kerülendő országok közé. Egyiptomot már kevesebben, de még mindig jelentős számban, több mint ezren jelölték meg, míg Törökország esetében közel 900 fő volt óvatos.
Érdemes kiemelni, hogy mindössze 189-en mondták azt, hogy egyetlen országot sem kerülnének el, vagyis a válaszadók túlnyomó többsége legalább egy, de sok esetben több úti célt is kockázatosnak ítél. A számok így nem összeadódnak, hanem azt mutatják, mely országok váltak a leginkább bizonytalanná a magyar utazók szemében.
Ha a közel-keleti térséget vagy Törökországot elkerülnéd, mely úti célok jöhetnek szóba helyettük?
A válaszokból az is jól látszik, hogy ha a magyar utazók elkerülnék a Közel-Keletet vagy Törökországot, akkor elsősorban Európán belül keresnének alternatívát. A legtöbben Dél-Európát jelölték meg lehetséges helyettesítő úti célként, több mint 1200 kitöltővel, ami egyértelműen mutatja, hogy a mediterrán térség továbbra is a legvonzóbb és legbiztonságosabbnak érzett opció. A Balkán és Közép–Nyugat-Európa szintén népszerű választás: mindkettőt nagyjából 650-en jelölték meg, vagyis sokan maradnának a könnyen elérhető, közeli régiókban.
Távolabbi úti célokat jóval kevesebben választanának alternatívaként. Ázsiát mindössze 245-en, Amerikát 200-an, Afrikát pedig 175-en jelölték meg, ami arra utal, hogy a bizonytalan helyzetben a magyar utazók többsége inkább a kiszámíthatóbb, közelebbi régiók felé fordul. Mivel több választ is meg lehetett jelölni, a számok nem összeadódnak, de jól kirajzolják, mely térségek számítanak valódi alternatívának, ha a Közel-Kelet vagy Törökország kiesik a lehetőségek közül.
Számítasz arra, hogy az iráni–amerikai konfliktus miatt drágulhatnak a repülőjegyek?
A kutatásból az is kiderül, hogy a magyar utazók túlnyomó többsége számít arra, hogy az iráni–amerikai konfliktus hatással lehet a repülőjegyek árára. A válaszadók több mint fele jelentős drágulástól tart, további harmaduk pedig kisebb áremelkedésre számít, vagyis összességében a kitöltők közel 85 százaléka úgy érzi, hogy a geopolitikai feszültség a pénztárcájukon is nyomot hagy majd. Mindössze a válaszadók alig 6 százaléka gondolja úgy, hogy mindez nem lesz hatással a jegyárakra, és kevesebb mint 10 százalék bizonytalan.
A korosztályos adatok alapján jól látszik, hogy ez a várakozás minden életkorban jelen van: a jelentős vagy kisebb drágulásra számítók aránya minden korcsoportban messze meghaladja azokét, akik szerint nem lesz érdemi hatása a konfliktusnak. A magyar utazók tehát egyértelműen arra készülnek, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzet az idei utazások költségeit is tovább növeli.
Utazás előtt szoktad ellenőrizni a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazási figyelmeztetéseit az adott országra vonatkozóan?
A Pénzcentrum kutatásából az is kiderül, hogy a magyar utazók mennyire támaszkodnak a hivatalos forrásokra, amikor úti célt választanak. A válaszadók 44 százaléka rendszeresen ellenőrzi a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazási figyelmeztetéseit, vagyis majdnem minden második utazó tudatosan követi a hivatalos ajánlásokat. További 26 százalék időnként ránéz ezekre az információkra, ami azt jelzi, hogy a többség legalább alkalmanként figyelembe veszi a minisztérium jelzéseit.
Ugyanakkor a válaszadók ötöde bár hallott a figyelmeztetésekről, nem szokta ellenőrizni őket, és 8 százalék most találkozott először ezzel a lehetőséggel. A korosztályos és végzettség szerinti bontásból annyi látszik, hogy a rendszeres ellenőrzés aránya az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével nő, de minden csoportban jelen van az a réteg, amely nem támaszkodik a hivatalos figyelmeztetésekre. A többség azonban ma már tudatosan keresi a megbízható információkat, mielőtt útnak indulna.
Szoktál utasbiztosítást kötni a külföldi utazásaidhoz?
A kutatás eredményei alapján a magyar utazók döntő többsége ma már alapvetőnek tartja az utasbiztosítást: a válaszadók több mint 80 százaléka minden egyes külföldi út előtt köt biztosítást, ami egyértelműen jelzi, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzetben a biztonságérzet felértékelődött. Mindössze néhány százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem kötnek biztosítást, és csupán 8 százalék mondta azt, hogy csak a távolabbi utazásoknál tartja ezt szükségesnek. A korosztályos és végzettség szerinti adatokból annyi látszik, hogy a biztosításkötés minden csoportban általános gyakorlat, vagyis ez ma már nem életkor vagy iskolázottság kérdése, hanem széles körben elfogadott alapvetés.
A családi állapot szerinti bontás ugyanezt a mintázatot erősíti meg. A házasok körében különösen magas azok aránya, akik minden utazás előtt kötnek biztosítást, de az egyedülállók és a párkapcsolatban élők között is ez a legjellemzőbb válasz. A ritkán vagy soha nem biztosítást kötők aránya minden csoportban alacsony, ami arra utal, hogy a magyar utazók többsége felelősen és tudatosan készül a külföldi utakra, függetlenül attól, hogy milyen élethelyzetben él. A biztosítás mára gyakorlatilag a külföldi utazás természetes részévé vált.