Pénzcentrum • 2011. április 8. 10:02
A kormány a lakossági teherbíró-képességre hivatkozva nemrég bejelentette, hogy a rezsidíjak július elsejétől befagyasztásra kerülnek. Az lakossági energiaszolgáltatás díjai az elmúlt években jelentős mértékben, az inflációt meghaladva növekedtek, de nagy kérdés, hogy vajon a bérek változása képes volt-e lépést tartani ezzel az emelkedéssel. Nagyobb terhet jelent-e a számlák befizetése most, mint 10 éve?
A hazai lakossági energiaárak az elmúlt években az inflációnál jóval magasabb mértékben növekedtek, és hasonló volt a helyzet a víz- és csatorna szolgáltatás díjaival kapcsolatban is. Az árak emelkedésének a terméktől függően számos oka lehet, energiahordozótól, szolgáltatástól függően lehet beszélni a nemzetközi termékárak jelentős emelkedésről, a támogatások leépüléséről, keresztfinanszírozási elemek bekerüléséről, adott esetben hiányos hatósági felügyeletről.
A 2001 végi átlagos végfelhasználói árszinthez képest a legnagyobb emelkedést idén januárig a földgáz- és csatornaszolgáltatásnál tapasztalhattunk, mindkettő esetében az akkori árak közel háromszorosát kell téríteniük a fogyasztóknak a szolgáltatás normál egységéért. A többi rezsihez kötődő szolgáltatás tekintetében szintén jelentős drágulásról beszélhetünk, ezek egységára közel megduplázódott. Kérdés persze, hogy az inflációtól elrugaszkodott árnövekedésekkel a lakosság, a fogyasztók átlagkeresete miként volt képes tartani a lépést.
Az általunk használt nettó átlagkeresetek kapcsán fontos megjegyezni, hogy azok kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak, vagyis nem reprezentálják a teljes hazai lakosságot, annak csupán egynegyedét teszik ki (kb. 2,6-2,7 millió embert jegyeznek a KSH kimutatásai).
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének, valamint a szilárd tüzelőanyagok és a távfűtés árának emelkedése nagyjából megegyező mértékben növekedett, azonban a távhő esetében a kétszeri áfakulcs-csökkentés miatt az utolsó években jelentősen csökkent a díj mértéke. A bérek emelkedése tehát e két termék/szolgáltatás esetében fedezte a drágulást, azonban a hazai fűtési célú energiafelhasználásban különösen fontos földgáznál már esély sem mutatkozott erre. A nettó bérek megkétszereződtek a vizsgált időszaka alatt, míg a földgáz egységára 2,75-szorosára emelkedett.
A villamos energia szolgáltatás egységárának változását szintén jól lekövette a nettó átlagbér emelkedése, vagyis arányaiban az érintett csoport közel ugyanannyit fizet az áramért 2011 januárjában, mint tette azt 2001-ben. Az áram a földgázt követően a második legnagyobb súllyal következő rezsielem a lakossági kiadásokban.
Ahogy arra korábban utaltunk, a földgáz mellett a csatornaszolgáltatás díjai szálltak el a leginkább az elmúlt közel 10 év folyamán. A szennyvíz-kezelésére fordítandó összeg a KSH adatai alapján több mint háromszorosára emelkedett. A vízért fizetett díj bár szintén az inflációt jelentősen meghaladó mértékben emelkedett, akár csak imént az áramnál, nem haladta meg az átlagos nettó bérek változását.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Összességében tehát elmondható, hogy habár a rezsielemek egységdíjai jelentősen az infláció felett drágultak, azonban a nettó átlagbérek változását csupán a szennyvízkezelés és a földgáz esetében haladták meg számottevően. Itt azonban ismét fontos hangsúlyozni, hogy a most bemutatott bérváltozás csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott mintegy 2,6 millió emberre vonatkozik, sem a részmunkaidőben dolgozókat, sem a nyugellátásban részesülőket nem foglalja magában.
A KSH által a háztartások kiadásairól készült statisztikából kiderül, hogy a lakossági költésekben belül 2003 óta folyamatosan növekedett a rezsikiadások súlya. Míg 2000 és 2003 között a háztartási kiadások 13-14%-a fordítódott a tárgyalt rezsielemekre, addig az utolsó, 2008-as adat szerint ez az arány 17%-ra emelkedett.