Pénzcentrum • 2010. október 16. 17:02
A tudatosság hiánya - röviden így summázható az energiaköltségekkel kapcsolatos hozzáállás a kis- és középméretű hazai vállalatok és intézmények gyakorlatában. A BellResearch Energia Riport kutatása rámutatott, hogy bár e kör közel 800 milliárd forintot költ áramra és gázra, csak kevesen szánnak kellő energiát ezekre a kérdésekre. Ugyan valóban lehetne megtakarítani, de ennek talán nem az odafigyelés megspórolása a legmegfelelőbb módja.
A kutató- és tanácsadócég a MentorPartner közreműködésével átfogó felmérést készített a 10 fő feletti hazai vállalatok és intézmények áram- és gázpiacáról, mélyrehatóan elemezve a top 1000 nagyfogyasztó alatti, a szolgáltatók számára kevésbé ismert szegmensek fogyasztási sajátosságait, elégedettségét és döntési preferenciáit.
Az Energia Riportban a kutatók az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit is vizsgálták; az erre törekvők két eltérő megközelítést alkalmazhatnak. Megtakarítás elérhető egyrészt a felhasznált mennyiség csökkentésével, amit például szigorúbb házon belüli szabályozással, illetve az energiahatékonyságot fokozó beruházásokkal lehet megvalósítani. A másik út a beszerzési árak csökkentése, ehhez jobb szerződéses feltételekre, a kereskedők versenyeztetésére vagy beszerzési társuláshoz való csatlakozásra van szükség. Persze a két megközelítés kombinációja is alkalmazható.
Mindkét metódus feltételezi azonban, hogy a döntéshozó tisztában legyen úgy a saját fogyasztási szokásaival és igényeivel, mint a piaci viszonyokkal - mutatott rá Virágh Miklós, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettese. Épp ezek azok a dimenziók, ahol a tanulmány igen komoly hiányosságokat tár fel. A vállalatok és intézmények "energiaügyekben illetékes döntéshozói" az esetek közel felében nem tudták volumenben kifejezni saját felhasználásukat, negyedük pedig a ráfordításaival sem volt tisztában. Pedig az eredmények szerint a működéshez kapcsolódó, nem anyag- vagy bérjellegű kiadások közel kétötödét az energiaköltségek teszik ki, ami egy szerződő cégre, illetve intézményre vetítve évente 12 millió forintos áram-, és közel 17 milliós gázszámlát jelent.
A döntéshozók energiakérdésekhez való viszonyulására jellemző, hogy csak minden második megkérdezett tartja jelentős tényezőnek cége versenyképessége szempontjából az energiaköltségek alakulását. A makrogazdasági adatok ezzel szemben arról árulkodnak, hogy Magyarország az energiahatékonyság terén lemaradásban van. A Világbank kimutatása szerint 2007-ben egységnyi energia felhasználásával idehaza 6,7$ értéket termeltünk meg, míg nyugati szomszédunknál 8,9 dollárnyit, azaz egyharmaddal többet; a dobogós Egyesült Királyságban pedig csaknem a mienk másfélszeresét. Akár észreveszik a vállalatok vezetői, akár nem, bőven akad ledolgozandó versenyhátrányunk.