Pénzcentrum • 2026. augusztus 7. 10:00
Míg Európa lakossága az elmúlt évtizedekben összességében 7 százalékkal nőtt, a felszín alatt drámai szakadék tátong a kontinens országai között: míg Luxemburg és Írország népessége szárnyal, addig Kelet-Európa – köztük Magyarország – elvándorlástól és súlyos elöregedéstől szenvedő vidékei évtizedek alatt lakosságuk ötödét vagy harmadát veszítették el, veszélybe sodorva a jövő nyugdíjrendszereit.
Az 1980-as évektől a 2000-es évek elejéig úgy tűnt, a születésszámok viszonylag stabilak – vagy legalábbis stabilizálódnak – a közepes és magas jövedelmű országokban. Az elmúlt 10-15 évben azonban valami drámai dolog történt. Régiótól, kultúrától és gazdasági fejlettséghatártól függetlenül a mutatók szinte mindenhol meredek zuhanásba kezdtek.
A világ 195 országának több mint kétharmadában a születési ráta már a bűvös 2,1-es reprodukciós szint alatt van, ami a népesség szinten tartásához lenne szükséges. 66 országban az átlag már közelebb van az egyhez, mint a kettőhöz, és van, ahol a leggyakoribb gyerekszám a nulla. Mexikóban a születési ráta története során először esett az USA szintje alá, de Brazília, Irán, Tunézia és Srí Lanka is hasonló cipőben jár. A fejlődő világ országaiban most az a veszély fenyeget, hogy hamarabb fognak megöregedni, mint hogy meggazdagodnának. A változás tempója a legmeghökkentőbb: az ENSZ például 350 000 születést jósolt Dél-Koreának 2023-ra, de a valóságban mindössze 230 000 gyermek jött világra.
Ezekről a globális demográfiai adatokról ebben a cikkben számoltunk be nemrég bővebben is. Most azonban kizárólag a mi kontinensünkre koncentrálnánk. Egy közösségi média posztban nemrég érdekes trendekre világítottak rá:
Mivel azonban az Instagram bejegyzésből számos részadat hiányzik, ezeknek magunk néztünk utána. Az európai országok népességét vizsgálva első pillantásra kedvező kép rajzolódik ki. Az ENSZ, valamint a Világbank statiszikái alapján, Európa lakossága 1990 és 2023 között összességében 7 százalékkal nőtt. A kontinens egészét nézve tehát nem beszélhetünk népességcsökkenésről.
A részletes adatok azonban ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Az egyes országok között rendkívül nagy különbségek alakultak ki. Míg egyes államok lakossága néhány évtized alatt több mint felével nőtt, addig más országok elveszítették népességük ötödét vagy akár közel egyharmadát. A folyamat mögött elsősorban a születések számának visszaesése, az elöregedő társadalom és a nemzetközi migráció áll.
Ez a változás nem csupán demográfiai érdekesség. A népesség szerkezetének átalakulása hosszú távon meghatározza a munkaerőpiacot, a gazdasági növekedést, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, az egészségügyi ellátást és az állami kiadásokat is.
Mint látható, a vizsgált időszak legnagyobb nyertese Luxemburg, ahol 1990 óta 74 százalékkal nőtt a lakosság száma. Nem sokkal marad el mögötte Ciprus 71 százalékos bővüléssel, míg Törökország népessége 56 százalékkal emelkedett, ami több mint 31 millió új lakost jelent.
Jelentős növekedést ért el Írország, Izland és Málta is, amelyekben a lakosság több mint 40 százalékkal nőtt az elmúlt három évtizedben.
Ezekben az országokban a kedvező gazdasági teljesítmény, a nemzetközi bevándorlás és bizonyos esetekben a magasabb termékenységi ráta egyaránt hozzájárult a népesség bővüléséhez. Luxemburg különösen jó példa arra, hogy a külföldi munkavállalók nagy száma miként képes tartósan növelni egy ország lakosságát. Írországban a gazdasági fellendülés és a kedvezőbb demográfiai mutatók együtt alakították a növekedést, míg Ciprus és Málta esetében szintén jelentős szerepet játszott a bevándorlás.
A növekvő népesség önmagában nem jelenti azt, hogy ezek az országok mentesek lennének az öregedés problémájától. Az európai termékenységi ráta szinte mindenhol a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges szint alatt marad, ezért a lakosságszám fenntartásában egyre nagyobb szerepet kap a migráció.
Kelet-Európában egészen más folyamatok zajlanak
A kontinens keleti és délkeleti részén ennek szinte az ellenkezője figyelhető meg. Moldova népessége 31 százalékkal csökkent 1990 óta, Grúziáé pedig 30 százalékkal. Lettország, Bosznia-Hercegovina, Ukrajna, Bulgária és Litvánia egyaránt lakosságuk több mint ötödét veszítették el.
A népességcsökkenés mögött több, egymást erősítő tényező áll. A rendszerváltást követően sok országban jelentős gazdasági átalakulás zajlott, amelynek következtében emberek milliói vállaltak munkát Nyugat-Európában. Az elvándorlás különösen a fiatal, munkaképes korosztályokat érintette, vagyis azokat, akik később gyermekeket vállalhattak volna saját országukban.
Ezzel párhuzamosan a születések száma is visszaesett. A legtöbb érintett országban a termékenységi ráta tartósan jóval az utánpótláshoz szükséges szint alatt maradt, így a természetes fogyás és az elvándorlás egyszerre csökkentette a népességet.
Ukrajna esetében a hosszú távú demográfiai problémákat tovább súlyosbította a háború. Az elmúlt években emberek milliói hagyták el az országot, miközben a fegyveres konfliktus jelentős emberveszteséggel is járt.
Magyarországon is folyamatos az öregedés
Magyarország nem tartozik a legnagyobb népességveszteséget elszenvedő országok közé, ugyanakkor a grafikon alapján az elmúlt több mint három évtizedben itt is csökkent a lakosság száma.
A népesség alakulásánál azonban legalább ilyen fontos a korösszetétel változása. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a 65 év felettiek aránya, miközben a fiatalabb korosztályok létszáma csökkent. Ez a folyamat Magyarországon is hasonló kihívásokat jelent, mint Európa számos más országában.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az alacsony születésszám miatt egyre kisebb létszámú generációk lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a nyugdíjas korosztály folyamatosan bővül. A következő évtizedekben ez a különbség tovább növekedhet.
Magyarország útkeresése a demográfiai krízisben
Korábban Banyár József közgazdász azt nyilatkozta, hogy a demográfiai krízis konkrétan a nyugdíjrendszer összeomlásával fenyeget. A szakértő akkor unortodox megoldást javasolt a problémára. A nyugdíjszakértő szerint az lenne az optimális, ha a nyugdíj mértékének megállapításakor figyelembe vennénk, ki mennyivel járult hozzá a következő generáció felneveléséhez.
"Ha a felnevelt gyerekek száma és a gyereknevelésbe fektetett erőforrás (amit a gyermek képzettségével, iskolai végzettségével lehetne mérni) arányában kapnánk nyugdíjat, a gyerekvállalás a mai körülmények között is újra befektetésnek számítana – nem csak érzelmi, hanem gazdasági értelemben is." – fejtette ki a véleményét a cikkben.
A Pénzcentrum egy másik cikkében pedig Kiss Zsuzsanna társadalomtörténésszel, demográfussal beszélgetett.
A szakértő szerint a népességfogyás és az elöregedés folyamata elkerülhetetlenül formálja a jövőt: 2023-ra a 65 év felettiek száma már mintegy 22%-kal meghaladta a 15 éven aluliakét. Ahogy az ELTE oktatója akkor elmondta:
a gondozási szükségletek növekedése és az aktív munkavállalók számának csökkenése egyre súlyosabb deficitet eredményez.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a nyugdíjrendszerekre
Az európai országok többségében a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik. Ennek lényege, hogy az aktív dolgozók által befizetett járulékokból finanszírozzák az aktuális nyugdíjakat.
Amennyiben csökken a munkaképes korú lakosság száma, miközben nő a nyugdíjasok aránya, a rendszer fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent. Kevesebb járulékfizetőnek kell eltartania több nyugdíjast, ami hosszú távon növeli az állami kiadásokat.
A demográfiai öregedés nemcsak a nyugdíjkasszára gyakorol hatást. Az idősebb társadalmakban általában magasabbak az egészségügyi és a szociális ellátórendszer kiadásai is. Az idősellátás, a tartós ápolás és az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan növekszik, miközben a finanszírozásukhoz szükséges munkavállalói létszám több országban csökken.
A gazdaság működésére is hatással van a demográfia
A népesség változása közvetlenül befolyásolja a gazdaság teljesítményét is. A munkaképes korú lakosság csökkenése egyre több ágazatban okozhat munkaerőhiányt, ami lassíthatja a termelést és a beruházásokat.
A kisebb létszámú fiatal generációk miatt számos térségben csökken az iskoláskorú gyermekek száma, ami intézmények összevonásához vagy bezárásához vezethet. Egyes vidéki települések népessége fokozatosan fogy, ami a helyi szolgáltatások visszaszorulását és a gazdasági aktivitás csökkenését is maga után vonhatja.
Ezzel párhuzamosan a nagyvárosok és a gazdaságilag sikeres régiók sok esetben tovább növekednek, részben a belföldi, részben a nemzetközi migráció következtében. Ez tovább erősítheti az országokon belüli területi különbségeket.
A demográfiai folyamatok hosszú távon alakítják Európa jövőjét
Az elmúlt több mint harminc év adatai alapján jól látható, hogy Európa demográfiai térképe jelentősen átalakult. Míg néhány országban a gazdasági fejlődés és a bevándorlás növelte a lakosságot, addig Kelet- és Délkelet-Európa több államában a természetes fogyás és az elvándorlás tartós népességcsökkenést eredményezett.
A következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogy az európai országok miként tudják kezelni az idősödő társadalmak gazdasági következményeit. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, a munkaerőpiac alkalmazkodása és az egészségügyi ellátás finanszírozása egyaránt attól függ majd, hogyan alakul a munkaképes korú és az idősebb népesség aránya. A most látható demográfiai trendek alapján ezek a kérdések a következő évtizedekben várhatóan még nagyobb hangsúlyt kapnak Európa gazdaságpolitikájában.