Pénzcentrum • 2025. december 16. 16:17
Farkas András nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevele részletesen összefoglalja, mire számíthatnak a nyugdíjasok 2026-ban. A nyugdíjkorhatár és a nők kedvezményes nyugdíja nem változik, viszont emelés, plusz havi juttatások és új valorizációs szorzók jönnek, miközben a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai is több fontos ponton változnak.
A 2026-ban a nyugdíjakat illetően a nyugdíjkorhatár nem változik, marad 65 év, valamint a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei nem változnak a jövő évben sem.
A 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során viszont új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2026. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. A 2026-ban alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazottak voltak.
Nyugdíjemelés, 13. és 14. havi nyugdíj
2026. január 1-jétől a nyugdíjakat 3,6%-os mértékben emelik. Ha jövőre a 2026. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2026. januári emelés 3,6%-os mértékét, akkor 2026. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
A 2026. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2026. februári nyugdíj 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként, továbbá a 2026. februári nyugdíj 25%-ával megegyező összegű plusz juttatást a 14. havi nyugdíj első részleteként.
2026-ban a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete annak jár, aki 2025 legalább egy napján már nyugdíjban részesült, és 2026. februárjában is nyugdíjban részesül.
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2026-ban is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a jövőre is 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2026-ban sem korlátozza semmi.
Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és hasonló közszférás jogviszonyokban folytatott keresőtevékenység esetén 2026-ban is főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat és 2026. január 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett. Az ő esetükben a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján az illetményük mellett a nyugdíj is szabadon fölvehető.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén tehát 2026. január 1-jétől megszűnik a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés fából vaskarika rendszere, amely 2025. december 31-éig a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolta az egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A korlátozást feloldó rendelet megoldja a 13. havi és a 14. havi nyugdíj problémáját is, mivel a rendelet a 2025-ben kifizetett jövedelemkiegészítést e tekintetben nyugdíjnak minősíti, vagyis a 2026. februárjában már nyugdíjban részesülő, de 2025-ben még jövedelemkiegészítésben részesült egészségügyi dolgozókat is minden további engedély nélkül megilleti a 13. és a 14. havi nyugdíj 2026. februárjában.
Egyéb ellátások melletti munkavégzés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2026-ban sincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2026-ban változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoznak az ellátásuk mellett.
Méltányossági lehetőségek
2026. január 1-jétől változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.
Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan
- egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
- a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
- rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.
A plusz juttatások ellenére 2026-ban európai összehasonlításban Magyarország továbbra is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad: a teljes nyugdíjkasssza a jövő évre tervezett GDP mindössze 7,32%-át teszi ki, ami fájdalmas mértékben elmarad az Európai Unió 10,9%-os átlagától.
Címlapi kép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA