Így néz majd ki az új magyar euró, ha bevezetik? + galéria

Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről

Ha megnézzük a velünk szomszédos országokat, nem merném azt állítani, hogy ez euró bevezetésével kizárólag nyertek. A közös pénznemnek van előnye és hátránya, ezeket mérlegelni kell, de legalább a döntés lehetőségét kell megteremteni.

Magyarország 2004-es EU csatlakozásával kötelezettséget vállalt arra, hogy teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges ún. konvergencia kritériumokat. Ezek az árstabilitás, az árfolyamstabilitás, a hosszú távú kamatok konvergenciája, a stabil makro-fiskális pozíció, és a közös pénz átvételéhez szükséges jogszabályi megfelelés tekintetében támasztanak követelményeket.

Az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság 2014. június 4-én közzétett jelentései szerint Magyarország megfelel az árstabilitásra, a hosszú távú kamatok konvergenciájára és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumnak.

Gazdaságpolitikánk megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy a kétévenként publikált konvergencia jelentések közül ez az első, amelyik megállapítja, hogy Magyarország teljesíti a konvergencia kritériumok többségét. Míg a legutóbbi, 2012-ben publikált jelentés szerint Magyarország egyetlen feltételnek sem tett eleget, addig a mostani jelentés szerint ötből már három kritériumnak is megfelelünk.

Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy önmagában a kritériumoknak való számszaki megfelelés még nem jelenti automatikusan azt, hogy zavartalanul csatlakozhatunk az euróövezethez. A Magyarország hosszú távú érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikának olyan országspecifikus tényezőkre is tekintettel kell lennie, mint amilyen a versenyképesség, a munkaerő-piac rugalmassága, az eurózóna magországaihoz történő reálkonvergencia, vagy a csatlakozás után önálló monetáris- és árfolyam-politika hiányában felértékelődő valós költségvetési mozgástér, amely adott esetben még a külső konvergencia kritérium eléréséhez szükségesnél is jelentősebb államadósság-csökkentést követelhet.

Mindezekre tekintettel, a kormány nem tűzött ki céldátumot az euróövezethez történő csatlakozásra.

Ugyanakkor mindazok a lépések, amelyeket a költségvetés stabilitása, az államadósság csökkentése, illetve a gazdasági növekedés erősítése érdekében megteszünk, egyúttal javítják a magyar gazdaság felkészültségét, az "euró-érettség" elérését. Az azonban biztonsággal állítható, hogy a gazdaságpolitikában elért eredményeinknek köszönhetően Magyarország ma lényegesen közelebb áll a közös valuta bevezetéséhez, mint 2010-ben. Ezt támasztja alá az is, hogy hazánkkal szemben 2013 júniusában megszűnt a 2004-ben indított túlzott hiány eljárás és sikerült megfordítani az államadósság 2010 előtt folyamatosan növekvő trendjét is.

Mindezekre tekintettel akkor fogjuk kitűzni az euróövezeti csatlakozás időpontját, amikor az hazánk számára optimális, vagyis a leginkább megfelel a magyar gazdaság fejlettségi szintjének és versenyképességének.