Itt nem lesz igazságos átmenet? Nagyon kevesen hisznek benne, hogy ez lehetséges

Az igazságos átmenet a Fidelity számára kiemelt fontossággal bíró fenntarthatósági kérdés, ezért az alapkezelő – stratégiájával összhangban – a Coalition Greenwich partnereként megkérdezte több mint 120 intézményi és köztes befektető véleményét, hogy mélyreható elemzést készíthessen az igazságos átmenet fogalmáról.

Az igazságos átmenet fogalmával, mely a Fidelity definíciója szerint „a magas karbonkibocsátású gazdaságból az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő, mindenki számára méltányos átmenetet” jelenti, a válaszadók csupán 42%-a volt tisztában – a fogalom ismertsége ázsiai befektetők körében alacsonyabb (30%), az európaiak körében pedig magasabb (47%) volt.

A befektetők nem csupán nem ismerték ezt a fogalmat, de nem is voltak meggyőződve arról, hogy a társadalom egészének szintjén képesek leszünk megvalósítani az igazságos átmenetet: a válaszadók 43%-a szerint nem valószínű a siker, de ha mégis elérnénk ezt a célt, a befektetők több, mint egynegyede (27%-a) úgy véli, hogy ehhez 15 évnél hosszabb időre lesz szükség, 52%-uk pedig úgy gondolja, hogy elhúzódó folyamatnak nézünk elébe.

Vélhetően az ismertség hiányával és a meggyőződés alacsony szintjével magyarázható, hogy az igazságos átmenet fogalmával amúgy tisztában lévőknek is csupán 35%-a rendelkezik a fogalmat középpontba állító, kifejezetten erről szóló befektetési stratégiával, vagy dolgozik annak bevezetésén. Európa a jelek szerint előbbre jár ebben: az európai válaszadók 38%-a rendelkezik vagy dolgozik egy kifejezetten a kérdésnek szentelt befektetési stratégián, míg Ázsiában ez az arány mindössze 20%. Ugyanakkor a befektetőknek több mint fele (52%-a) már jelenleg is az ESG tágabb megközelítésének részeként tekint a kérdésre.

Befektetési szempontból: stratégiai eszközallokáció révén pozitív hatás érhető el

A felmérésben részt vevő befektetők elsöprő többsége (91%-a) hisz abban, hogy az igazságos átmenet hosszú távon kedvező hatással lesz a hozam/kockázat profilokra, ami azt bizonyítja, hogy a válaszadók befektetési lehetőségként tekintenek a témára. Ugyanakkor afelől megoszlanak a vélemények, hogy rövid távon pozitív (21%) vagy semleges (52%) hatása lesz-e.

Amikor arról kérdezték őket, hogy melyek az igazságos átmenetbe eszközölt befektetések fő indokai, a válaszadók több mint háromnegyede (77%-a) a „Kedvező környezeti hatás a nettó zéró karbonkibocsátás elérése által” és a „Kedvező társadalmi hatás” (73%) válaszokat jelölte meg, ami azt mutatja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a környezeti és a társadalmi megfontolások között.

A fenti válaszok után nem volt meglepő, hogy a résztvevők 92%-a befektetési szempontból a megújuló energiaforrások ágazatát tartja a legvonzóbbnak, melyet a technológia és az informatika (61%) és az agrár-élelmiszeripar (60%) kategóriája követett. Ami az eszközosztályokat illeti, a befektetők 89%-a véli úgy, hogy az igazságos átmenet megvalósításában a kötvények játsszák majd a legfontosabb szerepet, második és harmadik helyen pedig a magáneszközök (81%) és a tematikus befektetések (66%) állnak.