Itt a három éves jelentés: meglepő, de ezek a magyarok gazdagodtak legjobban az elmúlt időkben

Az MNB által három évente végrehajtott háztartási vagyonfelmérés adatai szerint a háztartások nettó vagyona 2017 és 2020 vége között jelentős mértékben növekedett – olvasható az MNB legfrissebb jelentésében. Miközben az infláció ebben az időszakban összesen 10 százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 42 százalékkal az egy háztartásra jutó nettó vagyon pedig 43 százalékkal lett nagyobb három év alatt.

A növekedés jórészt az ingatlanok áremelkedésének köszönhető. A vagyonnövekedés nagyobb mértékű volt az átlagnál a Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, valamint az idősebbeknél: a 75 év feletti és az 56-65 év közötti korosztályban. A 2., a 8. és a 9. decilisbe (vagyis vagyon szerinti tizedbe) tartozó háztartásoknál volt megfigyelhető a legnagyobb arányú vagyonnövekedés.

A reáleszközök lényegesen egyenletesebben oszlanak el a háztartások között, mint a pénzügyi eszközök. Részvénye, részesedése vagy kötvénye például szinte csak a vagyonos háztartásoknak van. Az egy háztartásra jutó nettó (vagyis adóssággal csökkentett) vagyon átlagosan 39 millió forint, medián értéke 20 millió forint volt 2020 végén.

A makrogazdasági adatokat (pl. Nemzeti számlák) jól kiegészítő, 2020-ban harmadik alkalommal elvégzett felmérés során a közel 4 millió hazai háztartás közül a kérdezőbiztosok 15 ezer kijelölt háztartást kerestek föl Magyarországon, és a felkeresett háztartások közül 6 ezer háztartás válaszolt önkéntes alapon a kérdésekre. Az érdeklődőknek érdemes böngészniük itt az adatokat, mi most néhány érdekességet emelnénk ki, például:

• A háztartások 86%-ának van saját háza vagy lakása, csak az alsó két decilisben csökken ez az átlagos szint alá
• A háztartások 60%-a rendelkezik saját autóval, és míg a legfelső decilisben ez a szám 85%, a legalsóban 37%.
• A folyószámlával rendelkezők aránya még a legalsó decilisben is 80%-os, az átlag pedig 88%.
• Lekötött betétje 20%-nak, állampapírja vagy más kötvénye 9%-nak, tőzsdei részvénye 2%-nak, egyéni vállalkozása 9%-nak van.
• Befektetési jeggyel saját tudomása szerint mindössze 3% rendelkezik, életbiztosítással vagy nyugdíjpénztári tagsággal viszont 18%.
• Ingatlanhitellel 17% rendelkezik, egyéb hitellel pedig 20%.

Elmondható, hogy az értékpapírok előfordulása csak a legfelső decilisre jellemző, az öngondoskodási termékek eloszlása már valamivel egyenletesebb, ingatlanhitellel pedig a legszegényebbek is hasonló arányban rendelkeznek, mint a leggazdagabbak.

Eszközök és kötelezettségek

• a háztartások 63%-a részesül valamilyen munkabérben, 10% kap osztalékot, 28% szociális juttatást és 46% állami nyugdíjat,
• 7% vett autót és 44% költött tartós cikkre az elmúlt egy évben, és mindössze 35% költött üdülésre (ezt csak a felső három decilis lépi túl),
• a háztartások 33%-a egy-, 41%-a kétszemélyes, legalább hárman pedig csak a háztartások 26%-ában élnek, utóbbiak aránya a legfelső decilisben a legmagasabb, 37%.

A fővárosi háztartások az összes háztartásszámhoz viszonyított részarányukhoz képest magasabb arányban szerepelnek a felső decilisekben, a vidéki háztartások pedig az alsó decilisekben.

A Nemzeti számlákhoz való illesztés alapján a vagyon eloszlására is fény derül a háztartások vagyonmérlegéből, amelyet az alábbi táblázat mutat be. Elmondható, hogy miközben a nem pénzügyi eszközök 36%-a tartozik a leggazdagabb 10%-hoz, addig a pénzügyi eszközök 62%-a felett rendelkezik a legfelső decilis. A kötvények, köztük állampapírok 73%-a a leggazdagabb 10%-nál van, a részvények és részesedések esetében 82%, a felvett hiteleknél viszont csak 18% az arányuk. A biztosítástechnikai tartalékok csaknem fele tartozik a legfelső 10%-hoz, és további több mint egyötöde a 9. decilishez.

A pénzügyi eszközök értékének körülbelül 60 százaléka a legfelső háztartási decilis tulajdonában van, és közel 93 ezer háztartás nettó vagyona volt negatív 2020 végén a nemzeti számlákhoz illesztett adatok alapján.

Ha korcsoportok szerint nézzük az egy háztartásra jutó nettó vagyon alakulását, akkor az látható, hogy minden korcsoportban jelentősen emelkedett a nettó vagyon átlagának és mediánjának az értéke 2017 és 2020 között. Átlag feletti mértékű a vagyonnövekedés a 75 évnél idősebbeknél és az 56-65 év közötti korosztályban, a legkisebb ütemű vagyonnövekedés pedig a két legfiatalabb korosztályban figyelhető meg 2020 és 2017 között – olvasható az MNB elemzésében.

Tanulságos az is, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon értéke hogyan alakult decilisenként. A fent említett 39 millió forintos átlaggal és 20 millió forintos mediánnal szemben a legfelső decilisben 189 millió forint volt az átlag és 118 millió forint a decilis. 2014-ben ez még csak 97, illetve 56 millió forint volt - zárul a Portfolio MNB kiadványának elemzése.