Pénzcentrum • 2012. február 14. 12:25
Rengeteg telefonhívást kapott az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) év elején a bankbetétek biztonságával kapcsolatban. Sokan nem tudják, de 100 ezer euróig biztosítja az intézmény a betéteket - hívja fel a figyelmet Dr. Fekete-Győr András ügyvezető igazgató. Bár egy rendszerszintű bankválságra nem adna választ a betétbiztosító, komoly megelőzési funkciót kellene kapnia, hogy akár meg is hitelezhesse az esetlegesen rászoruló hitelintézeteket - véli a szakember, akivel a hazai betétállomány rejtélyes gyarapodásáról is beszélgettünk.
Portfolio.hu: Bizonyára önt is sokan megkérdezték év elején, kivegyék-e a bankból a pénzüket. Mint akinek a betétvédelem úgymond a hivatása, mit szokott válaszolni ezekre a kérdésekre?
P.: Januári adataink még nincsenek, decemberben viszont közel százmilliárd forinttal nőtt a bankok betétállománya. A végtörlesztés kellős közepén számított erre?
F-Gy. A.: Nem, engem is meglepett, bár e fejlemény konkrét okait még nem elemeztük. A bankbetétekkel kapcsolatos aggodalmak januárban csúcsosodtak ki, de már decemberben elkezdődtek, ennek ellenére következett be ekkora növekedés. Ennek egyik oka az lehet, hogy a végtörlesztésre készülve év végén sokan feltöltötték számlájukat, és az emberek olyan pénzeket mobilizáltak, amelyek eddig rejtve maradtak. Mindezek mellett arról értesülünk a bankoktól, hogy a januárban kivitt pénzek elkezdtek visszajönni.
P.: Amikor újabb és újabb alaptalan híresztelések kapnak szárnyra arról, hogy a bankbetétek nincsenek biztonságban, az OBA emeli-e a készültségi fokát?
F-Gy. A.: Nagyon sok energiát lekötött a válaszadás, rengeteg kérdést, telefonhívást kapunk. De mindez része a normál működésünknek. Bár megnőtt az érdeklődés, de a típuskérdések jellemzően két-három típusválaszt igényeltek.
P.: Az OBA hatóköre csak egyedi bankválságokra korlátozódik, eszközei csak a magyarországi bankbetétek kevesebb, mint 1%-ára adnak fedezetet. A bizalmi válság azonban néha az egész bankrendszerrel szemben erősödik, ekkor az OBA sem mindenható. Mi a válaszuk erre a jogos aggályra?
F-Gy. A.: A világ egyetlen országában sem tesznek különbséget a betétbiztosításról szóló törvények egyedi bankválság, illetve rendszerszintű bankválság között. A betétbiztosítás működését nálunk is törvény garantálja. Az erről szóló európai direktíva általánosságban szabályozza a betétbiztosítók feladatát a bankbetétek befagyása esetén. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Magyarországon az állam kötelező jelleggel áll a betétbiztosítási rendszer mögött, amennyiben a forrásai nem lennének elegendőek.
P.: Nem tett jót a bankbetétek biztonságáról szóló közbeszédnek a hír, miszerint a piaci szereplőktől az ÁKK vette át az OBA vagyonának kezelését, mondván, az állam még erre is ráteszi a kezét. Mi állt a döntés hátterében?
F-Gy. A.: Van egy olyan érzésem, hogy ha fordítva történt volna, vagyis az ÁKK helyett egy piaci szereplő vette volna át a vagyonkezelést, hasonló reakciókat váltott volna ki. A világ most egy kicsit furcsán működik, az emberek arra is felkapják a fejüket, ami nem hír. A jogszabály előírja, hogy az OBA mibe fektetheti be a pénzt. Azt nem mondja ki, hogy csak magyar állampapírba, de azt igen, hogy csak állampapírba. Amikor 1993-ban az OBA-t létrehozták, az igazgatótanács úgy döntött, kicsi, de rugalmas szervezetre van szükség, ezért szerveztük ki a vagyonkezelést. Azóta is az igazgatótanács dönti el, milyen módon kezelteti ezt a vagyont. Az állami szereplő választásával nem csökkent, inkább nőtt a vagyonkezelés biztonsága. Az ÁKK nagyságrendekkel nagyobb vagyont kezel, mint a miénk. Ráadásul tudomásom szerint az ÁKK-nak igen nagy a presztízse külföldön is, több tekintetben másolják az általa kialakított modellt. Szerződéses kondícióink pedig kedvezőbbek az ÁKK felé, mint a korábbiak voltak.
P.: Gondolt-e arra az OBA az utóbbi időben, hogy a betétbiztosítási díj további növelésével vagy más módon demonstrálja, ott áll a betétek mögött?
F-Gy. A.: Igen, konkrét terveink voltak, ezeket letettük a jogszabályalkotók asztalára. Javasoltunk díjemelést is, tudatában vagyunk azonban annak, hogy ez nem független a bankrendszer teherviselő képességétől. Ennek lehet, hogy nem most van itt az ideje. Díjat akkor kell emelni, hogy ne legyen prociklikus hatása, amikor a a pénzügyi közvetítőrendszert nem érik sokkhatások. Sajnos, Magyarországon a korábbi években, 2009 előtt nagyon alacsonyan tartották a díjakat, pedig akkor kellett volna felhalmozni. Legutóbb 2010-ről 2011-re változott a díj, mégpedig a duplájára nőtt. Ezt a bankok által fizetett terhet az is befolyásolja majd, mekkora mértékű fedezettséget ír elő az új európai direktíva. Nagy a huzavona az egyes országok között, úgy tűnik, 1 százalékos fedezettséget fognak előírni kompromisszumos megoldásként. Mi itt Magyarországon ennek már most is megfelelünk.
P.: Mikor fogadathatják el a betétbiztosításról szóló új európai direktívát?
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
F-Gy. A.: Ennek határideje folyamatosan tolódik, az eredeti elképzelések szerint már tavaly el kellett volna fogadni. Már a magyar elnökség idején szó volt róla, hogy ezt a feladatot kipipáljuk, most a dán elnökség alatt várható.
P.: Van-e szó egységes európai betétbiztosítási rendszer kialakításáról?
F-Gy. A.: Az Európai Bizottság rokonszenvezik ezzel a gondolattal, számos kutató is ezen az állásponton van, a szűken vett szakmámban viszont nem látok ezzel kapcsolatban túlzott lelkesedést. Európában a pénzügyi szabályozás nem követte a világtrendeket, a betétbiztosítás területén pedig egészen kaotikus állapotok jellemzik a kontinenst. Pedig a betétbiztosítás véleményem szerint nem sokban különbözik az egységes higiéniai előírásoktól. Az éttermekre például egységes higiéniai előírások érvényesek Angliáról Romániáig, ennek fényében abszurd, hogy a szabad tőkeáramlás idején a betétbiztosítási rendszerek teljesen más feltételek szerint működnek az egyes országokban. Ez csökkenti az emberek bizalmát is a bankrendszerrel szemben. A 2009-ben megjelent de Larosiére-jelentés megfogalmazta, hogy egységes európai pénzügyi felügyeletre van szükség, és ebben sikerült is már jelentős eredményeket elérni, a jelentés az egységes betétbiztosításról azonban nem szól. Pedig ezt szorosan össze kellene kapcsolni az egységes felügyeleti rendszerrel. Ma azonban még a betét definíciója sem egységes az egyes európai országokban.
P.: Amíg nem születik meg az egységes európai szabályozás, milyen változtatásokat javasol az OBA a hazai jogalkotóknak?
F-Gy. A.: Például a "Jógazda" Takarékszövetkezeti Pénztár tavalyi csődjének tanulságait még át kell vezetnünk a jogszabályon. Ez lényegében technikai módosításokat jelentene. Arról van szó például, hogy egy adott bank számítástechnikai szolgáltatója befagyáskor köteles legyen betétadatot szolgáltatni az embereket kártalanítani igyekvő OBA felé, és ez ne legyen - egy normális időben egyébként helyénvaló - piaci alku függvénye. Vagy például, hogy a betétbiztosításnak miként lehetne a pénzfelhasználás hatékonyságát növelnie. Az-e a jó, ha Magyarországon egy olyan rendszer működik, amelyik csak inszolvencia esetén tud aktivizálódni, vagy esetleg ezt a helyzetet megelőzendő egyéb technikát is fel tud használni, hogy kímélje a forrásait.
P.: Ennek, vagyis a megelőző funkciónak mi lenne a lényege? Akár egy bank feltőkésítését is vállalná az OBA?
F-Gy. A.: A korábbi tapasztalatok alapján nem javasolnám, hogy az OBA menedzseljen bankot, de sok más dolgot tehetne. 2005-öt megelőzően minden olyan eszköz a rendelkezésre állt a jogszabály alapján, amivel meg lehetett előzni egy bank válsága esetén a nyílt kifizetéssel járó kártalanítást.
P.: Hitelt viszont szívesen nyújtana az OBA?
F-Gy. A.: Adott esetben akár alárendelt kölcsöntőkét is minden további nélkül nyújthatna, ha a garanciális háttere megvan ennek, de beszélhetünk állomány-átruházásról, eszközátadásról, kezességvállalásról, garancianyújtásról is, a válságmegelőzésnek széles a palettája. Egy betétbiztosító természetesen soha ne játsszon bankkórházat, de ha a piaci megoldást elő lehet segíteni azzal, hogy pénzt teszünk be akkor, amikor a piac erre nem hajlandó, akkor meg kell adni az esélyt arra, hogy elkerülhető legyen a sokk mind az ügyfelek, mind a piac számára. Az EU-ban is egyre inkább felmerül a bankválságok kezelésének megelőzési funkciója a betétbiztosítók révén.