Biztos jövő? A többség csak saját magára számít

A Groupama Garancia Biztosító a TNS Hoffmann kutató céggel reprezentatív kutatást végzett annak érdekében, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi attitűdjét és szokásait 2011 nyarán. A nemre, korra, végzettségre és lakhelyre nézve reprezentatív kutatás szerint az ország lakossága alapjában véve bizalmatlan és borúlátó, a megkérdezett 15-69 év közötti lakosság 80 százaléka szerint csak magukra számíthatnak a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből.

A fiatalabb generációk, akik még igazán sokat tehetnének a jövőjük biztosítására, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az öngondoskodásnak még nem jött el az ideje, ők a nyugdíjas évekre való tervezést, megtakarítást még távolinak tartják. A kutatás eredményei alapján kevesen gondolják azt, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy ne kelljen a jövő miatt aggódniuk.

A gazdasági környezet szerepe

A bizonytalanságot alátámasztja a GFK Hungária Komplex Fogyasztói Indexe is, amely szerint a fogyasztók bizalma 2010 második felétől csökkenést mutat, mindez a fogyasztást és öngondoskodással kapcsolatos vélekedést negatívan befolyásolja. 2011 második negyedévében valamelyest emelkedett a fogyasztói bizalmi index, kb. a 2010 év végi szintre, ám ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy ebben az időszakban még pozitívabb volt a gazdasági és politikai légkör, hiszen még nem következtek be a nyári események, amelyek a hangulatot végül negatív irányba mozdították (pl. svájci frank erősödése). Az újabb gazdasági információk és a várható jogszabályok hatása miatt a harmadik negyedévi index a mostaninál rosszabb képet mutathat, és ismételten negatív irányba fordul a fogyasztók bizalmi indexe.

A biztosítótársaság kutatása értelmében a fiatalok (15-29 év közöttiek) nagy része, valamint - valószínűleg a kisebb mértékű pénzügyi tudatosság miatt - az alacsony végzettségűek fele nem is tudja pontosan, hogy mit takar az öngondoskodás. Ebben a kérdéskörben a kutatás szerint a 30-39 év közöttiek a legtájékozottabbak.

Az ország lakosságának 89 százaléka szerint az öngondoskodás elsősorban a pénzről szól, ám a válaszadók 60 százaléka azzal is egyetért, hogy az öngondoskodás nem csak azt jelenti, hogy valaki pénzt tesz félre a nyugdíjas éveire, hanem megjelenik a már meglévő vagyontárgyak biztosítási védelme is, például a lakás vagy az autó biztosítása.

Az alacsony jövedelműek 89 százaléka úgy gondolja, hogy a pénzügyi öngondoskodást nem tudja megvalósítani, mert nincs miből.

A diplomások és a budapestiek aggódnak a leginkább

A kutatás alapján a végzettséget tekintve az alacsony végzettségűek aggódnak a legkevésbé nyugdíjas kori megélhetésük miatt, ugyanakkor a diplomásoknál pont fordított a helyzet: 82 százalékuk tart attól, hogy a nyugdíjas éveit hogyan fogja pénzügyileg finanszírozni. A válaszadók lakhelye szerint a budapestiek körében fedezhető fel ugyanez a pénzügyi tudatosság és a jövő iránti aggodalom.

Talán megoldás a jó szakma?

A kutatás eredményei alapján az az érdekes megállapítás is tehető, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé hisz a jó szakma erejében. Az alacsony iskolai végzettségűek 55 százaléka gondolja úgy, hogy ha van egy jó szakmája, az elég lesz a biztonságos jövő megvalósításához, miközben a diplomások nem bíznak ennyire a végzettségük és munkahelyük erejében, nem gondolják, hogy az egyértelmű megoldás lenne a biztos nyugdíjas évekre.

Mikor kezdjünk takarékoskodni?

A diplomások szerint a jövőbeni anyagi biztonságuk érdekében már most félre kell tenni annyi pénzt, amennyit csak tudnak, közel 87 százalékuk szerint már ma el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást, nem szabad halogatni a takarékoskodást.

Ha korosztály szerint vizsgáljuk a véleményeket, azt tapasztaljuk, hogy leginkább a 30-49 éves korosztály az, aki szerint már most is félre kell tenni: 86 százalékuk vallja azt, hogy már ma tenni kell a jövő érdekében. Ennek valószínűleg az is oka lehet, hogy ők abban a korban vannak, amikor már felmerül a lakásvásárlás, esetleg -csere, a családalapítás, a gyermekek jövőjéről való gondoskodás, azaz a jövőre való tervezés.

A hosszabb távú takarékoskodással kapcsolatban a diplomások 87 százaléka és a 30-49 év közöttiek 84 százaléka mondta, hogy már most kell azzal foglalkozni, hogy miből fogunk a jövőben megélni, azaz nem csak a közeljövő céljaira kell gondolni, hanem azt is időben fel kell mérni, hogy a távoli célokat hogyan valósítsuk meg. A fiatalok láthatóan nem aggódnak még azon, hogy mennyi lesz majd évtizedek múlva a nyugdíjuk, az ő mindennapjaikat most még más kiadások jellemzik leginkább.

Kire számítunk? Kiben bízunk?

A mintában megkérdezett 15-69 év közötti lakosság 80 százaléka szerint csak magukra számíthatnak a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt. Amennyiben a háztartás méretét vizsgáljuk, az egyedülállóak azok, akik leginkább csak magukban bíznak, míg a nagycsaládosok - azaz 3+ gyermekes családok - gondolják úgy leginkább, hogy az államnak támogatnia kell a nyugdíjasokat.

Van-e tartaléka a lakosságnak? És miben?

A kutatás szerint a budapestiek vallják a leginkább azt, hogy vannak megtakarításaik, és van annyi tartalékuk, hogy ne kelljen aggódniuk a jövő miatt, de még az ő körükben is viszonylag alacsony a tartalékkal rendelkezők aránya. Szintén a budapestiek értettek egyet leginkább azzal az állítással, hogy a jövőjük igenis múlik azon, hogy mennyire takarékosak most.

Az egyes pénzügyi termékek iránti bizalom leginkább a magasabb jövedelmű, a felsőfokú végzettségű és a családos lakosság körében mutatkozik meg, ők azok, akik a jövő anyagi biztonságának megteremtéséhez szívesen választanak különböző megtakarítási jellegű termékeket. Ezzel szemben az 50 év feletti és alacsony jövedelmű háztartások a pénzügyi megoldások iránt elutasítóbbak, bizalmatlanabbak.

Hol és milyen korban takarítunk meg leginkább?

A kutatás eredményei szerint a lakosság kis hányada rendelkezik annyi tartalékkal, hogy ne kelljen aggódnia a jövő miatt. Az öngondoskodásra általában nagyfokú érzékenységet mutat a társadalom, tudják, hogy lépni kellene, de ezek az aggodalmak nem járnak együtt a pénzügyi szolgáltatások iránt való nyitottsággal.

A GFK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatása szerint a megtakarítási hajlandóságot vizsgálva nincs igazán meglepetés, leginkább az 50 év felettiek bírnak megtakarítással, több mint 23 százalékuknak van valamilyen formában félretett pénze. Regionalitás szerint a megtakarítók leginkább Budapestről vagy nagyvárosokból kerülnek ki. A háztartások jövedelmét vizsgálva kiderül, hogy a legmagasabb - 260 ezer forint nettó - jövedelem feletti háztartásoknak van leginkább megtakarításuk, 30,1 százalékuk bír spórolt pénzzel.