Rekord kevés a megtakarító: létbizonytalanságban élünk?

A GfK Hungária 1995 óta rendszeresen készít felméréseket a magánszemélyek banki és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeiről, és szokásairól, melyet Pénzügyi Adatszolgáltatás címmel jelentet meg, kéthavonta. A legfrissebb felmérés novemberben készült, melynél különösen nagy hangsúlyt fektettek a válság és a hazai pénzügyi kultúra összefüggéseinek vizsgálatára.

A kérdések egy jelentős része a megtakarításokra, a bankkapcsolatokra vonatkozott, mely alapján a megkérdezett 15-69 év közöttieknek mindössze 19,2 százaléka rendelkezett idén novemberben valamilyen fajta megtakarítással, legyen szó a párna alatt tartott forintokról, vagy befektetési jegyekről. Ez történelmi mélypontnak számít, ami még a szeptemberben rekord alacsonynak hitt 23 százalékot is alulmúlja - mondta Bacher János, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

A megtakarítások céljait tekintve is szomorú a kép, hiszen 2008 első féléve és november között 10 százalékponttal, 68 százalékra emelkedett a váratlan kiadásokra félretevők aránya, ami tehát arra enged következtetni, hogy egyre többen érzik létbizonytalanságban magukat.

Valamelyest, 8 százalékponttal, 39 százalékra emelkedett a nyugdíjas éveikre félretevők, vagyis az egyfajta hosszú távú szempontokat figyelembe vevők aránya.

Eközben a fogyasztásra, így lakásvásárlásra, utazásra/üdülésre, autó vásárlásra gyűjtögetők aránya rendre csökkent. A lakásvásárlásra félretevők közül sokan inkább lakásfelújításban gondolkodnak, amit az ilyen célra megtakarítók térnyerése (25 százalék) is igazol, vagyis sokan inkább jelenlegi otthonukban igyekeznek hosszú távra berendezkedni.

Ami a megtakarítási formákat illet, az eredmények nem igazolják az elmúlt hetek sajtóhíreit, miszerint a lakosság egyre nagyobb része fordul a tőkepiacok, tőzsde irányába, és mindenki fejvesztve részvényeket vásárol. Ezzel szemben nőtt a megtakarításaikat készpénzben tartók aránya, 2 százalékponttal, 16 százalékra, csökkent ugyanakkor az értékpapírokkal, devizabetétekkel, befektetési jegyekkel, ingatlanokkal rendelkezőké év eleje óta.

A befektetések időhorizontja nem változott a válság hatására, nem alakult ki tehát olyan tendencia, hogy mindenki a rövidebb lejáratú befektetéseket keresné, azonban míg 2005-ben a lakosságnak még csak 6 százaléka volt hajlandó kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektetni, ez novemberre 8 százalékra változott, amit előrevetíthet egy átrendeződést is a megtakarítási formák tekintetében.

A felmérés során arra is kitértek a kérdező biztosok, hogy miként változott a lakosság pénzügyi szektorba vetett bizalma. A válaszok alapján a lakosság 2005 óta jobban informáltnak érzi magát pénzügyekben, és saját bankjában meg is bízik, ugyanakkor 60 százalékuk úgy véli, fennáll az esélye egy esetleges bankcsőd miatti tömeges állásvesztésnek, amit feltehetően a külföldi bankok sorozatos bedőléseire alapoznak.

Sajnos aggasztónak találja a képet Bacher János a fogyasztási hitelek esetében is, mert mint mondta, korábban az emberek csak tartós fogyasztási cikkek megvásárlására vettek fel ilyen hiteleket, addig ma már a napi vásárlásaikat is sokan ebből finanszírozzák.