Befektetések: barátokra inkább hallgatunk, mint szakértőkre

A magyar lakosság 60 százaléka nyilatkozik úgy, hogy torzításoktól mentes, független információra lenne szüksége megtakarításai, befektetései megtervezéséhez. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy kitől származzon ez a tanács: a megkérdezettek egyharmada családjától szeretne ilyen információt kapni, egyharmaduk inkább pénzügyi tanácsadó véleményére hallgatna, míg egyharmaduk ezek közül egyik véleményére sem ad - derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.

"Az európai tendenciához hasonlóan azt látjuk, hogy nem erősödik a pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom Magyarországon. Az emberek valódi tanácsokat, segítséget és érthető információkat szeretnének a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégektől. Nincs könnyű dolguk, hiszen a termékek egyre összetettebbek, a dokumentáció egyre hosszabb. A biztosítási szakmában ezért van kiemelt jelentősége a közvetítőknek." - összegzi piaci tapasztalatait Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója, és hozzáteszi: az ügyfelek valós pénzügyi helyzetének és igényeinek felmérését, más szóval a pénzügyi tervezést a piaci szereplők közül csak igen kevesen - köztük az Aviva a kezdetektől fogva - végzik.

A pénzügyi szolgáltatók közül a legnagyobb bizalom a helyi és regionális bankokat övezi: Magyarországon a megkérdezettek 28 százaléka, a nemzetközi kutatás összesített eredményei szerint 43 százalékuk voksolt rájuk. A nagy, nemzetközi bankok ennél valamivel kevesebbet: itthon 22 százalékot, összesen pedig 37 százalékot értek el, a biztosítók pedig 18, illetve 31 százalékban részesedtek a bizalmi indexből. Az állam mindenütt sereghajtó, amíg itthon a lakosságnak mindössze 9 százaléka számít az állami gondoskodásra, a nemzetközi összesítés ennél kedvezőbb, 26 százalékos.

A biztosítókra leginkább Ázsiában számít a lakosság, Indiában például 78 százalék szavaz nekik bizalmat. Az európai mezőny megosztott: amíg a csehek csaknem fele kedvezően nyilatkozik róluk, Lengyelországban és Romániában alig több mint 20 százalékos bizalmat érnek el.

A pénzügyi szolgáltatások igénybevételénél a többség informális tanácsokra ad a leginkább: míg Magyarországon és Romániában a megkérdezettek mintegy 70 százaléka családjától, barátjától kér tanácsot, a cseheknél és a lengyeleknél ugyanez az arány 55 százalék körül alakul. Európa nyugati felén viszont mindössze 30 százalék részesíti előnyben az intézményektől származó forrásokkal szemben a baráti tanácsokat. Magyarországon a megkérdezettek csaknem egyharmada ajánlás alapján választ pénzügyi szolgáltatást, egyharmaduk hagyatkozik korábbi személyes tapasztalatára, 20 százalékuknak fontos, hogy az adott szolgáltató hosszú múltra tekintsen vissza a piacon, 10 százalékuk értékeli a jól ismert márkákat, s mindössze 3 százalékuknak fontos a szakértő ajánlása.

A hazai pénzügyi piaci szereplők iránti bizalmatlanságot jól jellemzi, hogy az ügyfelek többsége nem tudja eldönteni: a pénzügyi szolgáltatók reális ajánlatokkal keresik-e meg őket és általában úgy vélik, hogy ezen cégek sokkal inkább törődnek saját szükségleteikkel, mint az ügyfeleik érdekeivel.

A legfontosabb tehát a bizalom elnyerése és megtartása. A kutatásból is tisztán látható, hogy a lakosság egyharmada szerint egy pénzügyi szolgáltató azzal tudja leginkább növelni az ügyfelei bizalmát, ha betartja, amit ígér. Emellett az is lényeges bizalomnövelő szempont, ha az adott szolgáltató garanciával árusítja megtakarítási, vagy befektetési termékét. Az Aviva Életbiztosító felmérése szerint hazánkban a megkérdezettek 24 százaléka tartja ezt lényegesnek, míg például a lengyeleknél ennek fele az arány.