Kétélű bírósági döntés - sírnak vagy nevetnek a nyugdíjasok?

Az Európai Bíróság e héten hozott ítéletében megerősítette a tagállamok azon jogát, hogy bizonyos életkort elérő állampolgárait kizárhatja a munkaerőpiacról, engedményeket téve ezzel a kor alapján történő megkülönböztetés tilalmát érintően. A kötelező nyugdíjkorhatárral rendelkező tagállamokban a munkaadónak joga van elutasítani azon jelentkezőket, illetve nyugdíjba küldeni azon alkalmazottakat, akik elérték a korhatárt, Nagy-Britannia és Spanyolország esetében a 65 éves kort.

Az EB egy spanyol kiskereskedelmi dolgozó ügyében hozta a fent leírt határozatot, amely tisztázta a nyugdíjkorhatárra vonatkozó eléggé ellentmondásos szabályokat. Egy 2006 nyarán készült felmérés szerint a nyugat-európai országok állampolgárai közül a franciák, a németek és a britek ellenzik azt, hogy nyugdíjba vonulásuk időpontjáról a parlament döntsön. A mediterrán országokban élők, így például a spanyolok és az olaszok pedig kifejezetten igénylik az "effajta" gondoskodást.

Hazánkban jelenleg nincs kötelező nyugdíjkorhatár, az öregségi nyugdíjkorhatár a nők és a férfiak esetében is egyaránt 62 év. A nyugdíj közelében álló aktív munkavállalók azonban dönthetnek úgy, hogy ők a 62 éves kort átlépve is szeretnének aktív állományban maradni. Bár a nyugdíj mellett dolgozókra érvényes járulék-kedvezmények miatt sokan inkább a nyugdíjba vonulást és az utáni visszatérést választják.

A 62 éves korhatár elérése azonban még nem jogosít fel automatikus öregségi nyugdíj igénybevételére, ehhez legalább 38 éves biztosítotti jogviszony szükséges. A 38 évbe beletartozik a gyermek három éves koráig, fizetés nélküli szabadságon eltöltött idő is, feltéve, hogy az anya jogosult volt gyedre, tehát terhessége előtt legalább 180 napos foglalkoztatták.

A nyugdíjkorhatár kérdése a fejlett országokra jellemző társadalmi elöregedés miatt okoz problémát, ez ugyanis megnehezíti vagy sok esetben lehetetlenné is teszi a felosztó-kirovó rendszer működését. A költségvetéseket jelentősen megterhelő probléma feloldására azonban más és más megoldásokat alkalmaztak a tagállamok. Ez jelentősen megnehezíti a harmonizációt, illetve megbonyolítja a nyugdíjszámítást abban az esetben, ha valaki több államban is dolgozik és fizet nyugdíjbiztosítási járulékot.