Közel 100 mrd-os tőkekivonás: csak a rövid alapok kellettek

milliárd forintot jelentett a befektetőknek. Az alapok vagyona a félév végén 2,084 milliárd forint volt. Az első félévet tekintve megállapítható, hogy a befektetők a legrövidebb instrumentumokat keresték, a többi állampapírpiaci alapnál nettó eladók voltak. Az alábbiakban a pénzpiaci és a kötvényalapok piacát tekintjük át. Sorozatunk következő tagjainál a részvény, vegyes, garantált és ingatlan alapokkal foglalkozunk.

A nyilvános nyíltvégű alapok közül a legnagyobb csoport a pénzpiaci alapoké. A nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapok száma a második negyedévben nem változott, míg a 2006. év első félévében összesen két új alap indult, a félév végén 29 ilyen alapot kezeltek a BAMOSZ tagjai. A pénzpiaci alapok vagyona a negyedévben 1.5 %-kal, év eleje óta 14.9 %-kal nőtt.

A 3 hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű alapokat a BAMOSZ kategorizálás szerint a likviditási alapok közé soroljuk. A negyedév végén az alapokban összesen 310 milliárd forint volt. A félév során az alapok összvagyona 64.5 %-kal nőtt, ez a likviditási alapokba érkező közel 110 milliárd forint új befektetés mellett 11 milliárd forint hozam eredménye is.

A következő táblázatok a negyedév során végig működő, a BAMOSZ honlapon megtalálható alapok negyedév végi összesített nettó eszközértékét és negyedéves (nem évesített) átlagos hozamát mutatják be.

A BAMOSZ kategorizálás szerint hagyományos pénzpiaci alapok azok, melyek átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 hónapot, de kevesebb, mint egy év. A negyedév során az alapok száma nem változott, az alapok összvagyona június végén 367 milliárd forintot tett ki. A félév során több mint 37 milliárd forintot vontak ki az alapokból.

A kötvényalapok száma a negyedévben nem változott, míg év eleje óta eggyel nőtt, a félév végén 29 kötvényalapot kezeltek a BAMOSZ tagjai. A kötvényalapokban kezelt összes vagyon a negyedévben 22 %-kal, míg a teljes félév során 28.3 %-kal csökkent. A negyedévben közel 115 milliárd forintot vontak ki a kötvényalapokból, a félév során 165 milliárd forintnyi tőkekivonás történt a kötvényalapokból.

A kötvényalapokon belül az 1 és 3 év közötti átlagos hátralévő futamidejű alapokat a BAMOSZ kategorizálás rövid kötvényalapoknak minősíti. A közel 104 milliárd forintnyi tőkekivonás mellett az alapok negyedéves hozama 1 milliárd volt. A félév során a rövid kötvényalapokból közel 145 milliárd forint tőkét vontak ki, és 7 milliárd forintos hozamteljesítményt értek el.

A legnagyobb csoport a rövid kötvényalapokon belül is a hazai alapoké, ezt követik az euróövezeti alapok. A második negyedévben minden alapcsoportból tőkekivonás történt, és mindegyiknél vagyoncsökkenés következett be - leggyorsabban az egyéb alapok, legkevésbé az euuróövezeti alapok csökkentek.

A kötvény alapokon belül a 3 évnél hosszabb hátralevő futamidejű alapokat a hosszú kötvény alapok közé soroljuk. A negyedévben 11, a félév egészében 20 milliárd forintnyi tőkekivonás történt a hosszú kötvényalapokból. A MAX index negatív negyedéves hozama következtében a hazai alapok átlagosan negatív teljesítményt értek el.

A hosszabb távú trendet figyelve megállapítható, hogy a kötvényalapok három év alatt a második jelentős visszaesést élik meg, aminek következtében 2005. vége óta a pénzpiaci alapok vagyona folyamatosan meghaladja a kötvényalapokét. Megfigyelhető, hogy az utolsó negyedév stagnálását megelőzően a pénzpiaci alapok vagyona a 2003-as forintválságot követően dinamikusabban nőtt, és a válság következtében is kevésbé esett vissza mint a kötvényalapoké.

A nyilvános nyíltvégű pénzpiaci és kötvény alapok meghatározó befektetési területe továbbra is Magyarország. Bár az alapok között már 11 olyan található, melynek jellemző devizális kitettsége nem forint, a többséget a 47 hazai alap adja.

A nettó értékesítést mutató ábráról leolvasható, hogy mindkét negyedévben a likviditási alapokat leszámítva minden kötvénytípusú alapból jelentős tőkekivonás történt, legnagyobb mértékben a rövid kötvényalapokból. A likviditási alapok tőkevonzása az év második negyedévében visszaesett, míg a közepes és hosszabb futamidejű alapokból nagyobb arányban vontak ki tőkét a második negyedévben. Összességében elmondható, hogy a befektetők az első két negyedévben a legrövidebb futamidejű (likviditási) alapokat preferálták.