Minimálbér 2027: elhangzottak a konkrét számok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

Pénzcentrum • 2026. október 23. 09:01

Hatalmas a szakadék a munkaadók és a munkavállalók között a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalásokon. Míg a dolgozói oldal az eredeti terveknek megfelelő, 14 százalékos bruttó emeléshez ragaszkodik, a vállalatok mindössze 4 százalékot ajánlanak. A cégek arra hivatkoznak, hogy a 2027-re bejelentett kormányzati adócsökkentés amúgy is érdemben megemeli a legkisebb keresetűek nettó bérét - írta meg a Portfolio.

A feszültséget Magyar Péter miniszterelnök korábbi bejelentése okozta, miszerint jövőre 15-ről 9 százalékra csökken a minimálbéresek személyi jövedelemadója. A vállalati oldal úgy véli, a kormány ezzel nagyrészt levette a terhet a cégek válláról. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja rámutatott, hogy az idén várható és a jövő évre prognosztizált alacsony gazdasági növekedés, valamint a mérsékelt infláció miatt irreális a kétszámjegyű emelés. Szerintük a 4 százalékos bruttó béremelés az adócsökkentéssel kiegészülve így is 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést jelentene az érintetteknek.

A szakszervezetek azonban elfogadhatatlannak tartják a cégek érvelését, hangsúlyozva, hogy az adócsökkentést a költségvetés – vagyis az adófizetők –, nem pedig a munkáltatók finanszírozzák. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elkeserítőnek nevezte az első tárgyalási fordulót. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi, hároméves bérmegállapodásban 14 százalékos emelést rögzítettek. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok elnöke hozzátette, a 4 százalékos ajánlat a minimálbér további leszakadását eredményezné. Ezzel ellehetetlenülne az a felek által közösen elfogadott cél, hogy 2027-re a legkisebb bér elérje a hazai bruttó átlagkereset felét.

Bár a munkaadók igyekeztek megnyerni a kormányzatot a saját álláspontjuknak, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán részt vevő Szociális és Családügyi Minisztérium egyelőre nem foglalt állást. Kormányzati források cáfolták, hogy a kabinet bármelyik oldal mellett elköteleződött volna; a céljuk egy olyan reális kompromisszum elérése, amely igazodik a gazdaság teherbíró képességéhez.

A háttérben informálisan felmerült már egy 8 százalékos, kompromisszumos emelés lehetősége is, ehhez azonban mindkét félnek engednie kellene az eddigi követeléseiből. A vállalatok egyelőre hajthatatlannak tűnnek, részben azért, mert abban bíznak, hogy a Tisza-kormány nem diktál majd olyan erőltetett béremelési tempót, mint ami a korábbi kabinetek jövedelempolitikáját jellemezte.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.

Címkék:
hrcentrum, kormány, minimálbér, béremelés, szakszervezet, munkavállalók, tárgyalás, személyi jövedelemadó, bérmegállapodás, munkáltatók, magyar péter,