Hegyi Letícia • 2026. március 20. 05:29
Magyarországon a munkahelyi balesetek száma az elmúlt másfél évtizedben összességében viszonylag stabil maradt, de az egyes években és a különböző gazdasági ágazatokban jelentős különbségek figyelhetőek meg. A KSH adatai szerint 2010 és 2023 között évente átlagosan mintegy 20 ezer munkahelyi balesetet regisztráltak, a halálos balesetek száma pedig mérséklődő tendenciát mutatott. Az adatok alapján a feldolgozóiparban, a szállítás és raktározás területén, valamint a kereskedelem és gépjárműjavításban történik a legtöbb baleset, ugyanakkor ha a tízezer alkalmazottra jutó eseteket nézzük, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, illetve a szállítás, raktározás a legkockázatosabb ágazatoknak. Ezzel szemben az információ és kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenységek területén jóval alacsonyabb a balesetek aránya. Cikkünkben most részletesebben is megnézzük, hogyan alakultak a munkahelyi balesetek a különböző nemzetgazdasági ágakban az elmúlt években.
A munkahelyi balesetek számának alakulását több tényező is befolyásolhatja, hatással lehetnek rá akár a gazdasági ciklusok, a foglalkoztatás bővülése, valamint a munkaszervezés változásai is, emiatt elmondható, hogy a statisztikai adatok nem pusztán a munkavédelmi helyzetet, hanem a gazdasági szerkezetet is valamelyest tükrözik.
A munkahelyi biztonság kérdése gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű, hiszen közvetlenül érinti a munkavállalók egészségét és a termelékenységet is. A baleseti statisztikák rendszeres elemzése így segheti a kockázatok feltárását és a megelőző intézkedések kidolgozását. A nemzetközi szakirodalom szerint a munkabalesetek trendje gyakran szoros összefüggést mutat a gazdasági aktivitás alakulásával és a munkavédelmi szabályozás hatékonyságával is.
Átlagosan 20 ezer munkahelyi baleset történik évente
Magyarországon a munkabalesetek száma 2010 és 2023 között nem változott jelentősen, amennyiben csak a 2010-es és a 2023-as számokat nézzük, ugyanis a KSH adatai szerint 2010-ben 19 989 baleset történt, 2023-ban pedig 20 691. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ez alatt eltelt időszakban voltak egészen kiugró értékek és mérsékelt ingadozások is a munkahelyi balesetek számában. 2011 és 2013 között 18 ezer alá csökkent a számuk (2012-ben egészen 17 129-ig), 2017 és 2019 között pedig 23 ezer fölé emelkedett (2019-ben 23 886-ig), mely részben magyarázható a gazdasági konjunktúrával vagy a foglalkoztatás bővülésével is.
A 2020-as évben ismét visszaesés következett, a balesetek száma 20 239-re csökkent, melyet lehet a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival és a munkavégzés szerkezetének átalakulásával is magyarázni. A későbbi években ismét mérsékelt emelkedés volt megfigyelhető, de a számok végül nagyjából a húszezer körüli tartományban stabilizálódtak (a pontos átlag 20 674).
Ezek a legveszélyesebb ágak
A különböző nemzetgazdasági ágazatok között is jelentős különbségek figyelhetőek meg a balesetek éves számával kapcsolatban. A 2010 és 2023 közötti időszakot vizsgáló statisztika jól szemlélteti, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó kockázatok milyen mértékben függnek az adott gazdasági tevékenység jellegétől. Ugyan az adatok alapján ebben az időszakban átlagosan a legtöbb baleset a feldolgozóipar (7663), a szállítás, raktározás (2751) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (2416) területén; a legkevesebb baleset pedig a bányászat, kőfejtés (36), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (92) és az ingatlanügyek (111) területén, ehhez hozzá kell tenni, hogy a nemzetgazdasági ágak közül a bányászat, kőfejtés és az ingatlanügyek területén dolgoznak a legkevesebben, tehát érdemes inkább a tízezer alkalmazottra jutó balesetek számát megnézni, hiszen ez mutatja meg azt, hogy arányaiban melyik területen történik a legtöbb baleset egy évben.
A vizsgált időszakban a vízellátás, szennyvízgyűjtés-, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint a szállítás, raktározás területén történt arányaiban a legtöbb baleset. Mindkét ágazatban a tízezer alkalmazottra jutó balesetek száma átlagosan 100 fölött volt, előbbi esetben közel 150 volt ez a szám, ami azt jelenti, hogy majdnem minden 67. dolgozó munkahelyi balesetet szenvedett ebben a szektorban 2010 és 2023 között.
A feldolgozóipar szintén meglehetősen veszélyes területnek számít, hiszen itt a tízezer alkalmazottra jutó balesetek száma átlagosan majdnem 90 volt 2010 és 2023 között. Ez az ipar egyébként is kiemelkedik a statisztikából, hiszen az ágazatban 2023-ban 7 477 munkahelyi balesetet regisztráltak, vagyis az évben történt összes munkahelyi baleset (20 691) valamivel több mint egyharmada a feldolgozóiparban történt.
A tízezer alkalmazottra jutó munkabalesetek száma a fentebbiek mellett több ágban is viszonylag magas, azaz átlagosan meghaladja az 50 esetet. Ebbe a körbe tartozik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, a kereskedelem és gépjárműjavítás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint az ingatlanügyek területe is.
A fentebbi adatok jól mutatják, hogy a balesetek száma különösen azokban az ágazatokban magas, ahol a munkavégzés jelentős fizikai terheléssel jár, illetve ahol a munkafolyamatok összetettek és potenciálisan veszélyes eszközök használatával történnek. A feldolgozóiparban például gyakori a nagy teljesítményű gépek használata, a gyártósorok melletti munka és az anyagmozgatás, amelyek mind növelhetik a baleseti kockázatot. A szállítás és raktározás területén a járművek használata, az áruk rakodása, valamint a folyamatos mozgással járó munkavégzés jelenthet veszélyforrást. A vízellátás, a szennyvíz gyűjtése és kezelése, valamint a hulladékgazdálkodás területén pedig a nehéz fizikai munka, a speciális berendezések alkalmazása és az olykor kedvezőtlen munkakörülmények járulhatnak hozzá a magasabb balesetszámhoz. Ezekben az ágazatokban a munkavállalók gyakran olyan környezetben dolgoznak, ahol egyszerre többféle kockázati tényező van jelen, ami növeli a balesetek bekövetkezésének esélyét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezeken a területeken a legbiztonságosabb dolgozni
Ezzel szemben egyes ágazatokban rendkívül alacsony a munkabalesetek száma, melynek oka részben a munkakörök jellegéből adódik. Az információ és kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területe az, ahol a tízezer alkalmazottra jutó munkahelyi balesetek száma 2010 és 2023 között átlagosan 15 alatt maradt.
Ezekben az ágazatokban a fizikai kockázatok minimálisak, így a balesetek száma is elenyésző. A munkavállalók főként irodai, kutatói vagy oktatói feladatokat látnak el, ahol veszélyforrások nem igazán vannak vagy jól kontrollálhatók, és a biztonsági szabályok betartása kevésbé igényel komplex fizikai intézkedéseket.
Csökkenés, stagnálás, növekedés
A hosszabb időtávot vizsgálva az is jól látható, hogy az egyes ágazatokban eltérő irányú változások történtek a munkahelyi balesetek számának alakulásában. A legtöbb nemzetgazdasági területen csökkenés figyelhető meg, ez van, ahol látványosabb (pl. a bányászat), van, ahol mérsékeltebb. Vannak olyan ágak is, ahol inkább stagnálás látható (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás vagy az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység), de van olyan ág is, ahol a munkahelyi balesetek száma jelentősen megnövekedett, ilyen a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területe. Ezen a területen a 10 ezer főre eső balesetek száma 2010-ben még alig több, mint 134 volt, viszont 2023-ra már 202 fölé ugrott.
Az alábbi grafikán a balesetek számának alakulása a különböző nemzetgazdasági ágakban két részletben látható, hogy könnyebben kivehető legyen az ábra.
A halálos munkahelyi balesetek száma csökken
A halálos munkahelyi balesetek száma szintén csökkenő tendenciát mutat, bár egyes években megfigyelhetőek jelentősebb ingadozások. 2010-ben az összes nemzetgazdasági ágban történt halálos baleset száma 96 volt – ez volt egyben a vizsgált időszak legmagasabb értéke is. A következő években egy folyamatos és gyors csökkenés volt megfigyelhető egészen 2013-ig, amikor is a halálos balesetek száma 55-re mérséklődött, ami a legalacsonyabb érték 2010 és 2023 között. Ezután némi emelkedés történt, majd kisebb ingadozások – 2020-ban feltehetőleg a koronavírus miatt zuhant be a halálos balesetek száma – az időszak végére pedig ismét csökkenést láthatunk, ugyanis 2023-ban 61 halálos munkahelyi balesetet regisztráltak, ami a 2013-as érték után a második legalacsonyabb a vizsgált időszakban.
Bár Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a munkahelyi halálos valamint a tízezer alkalmazottra jutó balesetek száma, de még mindig vannak olyan területek, ahol stagnálás, sőt, növekedés figyelhető meg, ezekben az ágazatokban így különösen fontosak a munkavédelmi intézkedések. A balesetek számának csökkentése átfogó megközelítést és intézkedést követel, fontos a dolgozók folyamatos munkavédelmi oktatása, a védőfelszerelések és segédeszközök használata, a megfelelő munkakörnyezet és a rendszeres kockázatértékelés is.
Jó hír lehet, hogy a technika fejlődésével, például az automatizált rendszerekkel vagy a digitális monitoringgal egyre könnyebbé válhat a megelőzés. És bár természetesen az emberi tényező a legfontosabb, a vállalatok számára érdemes szem előtt tartani, hogy a munkabiztonság nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem gazdasági érdek is, hiszen a kevesebb baleset alacsonyabb költségeket és hatékonyabb működést is jelent.