Pénzcentrum • 2026. január 14. 16:04
A minimálbér emelése elsőre egyszerű és népszerű megoldásnak tűnik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, ám a háttérben egyre több jel utal arra, hogy a túl gyors vagy túl nagy mértékű beavatkozás hosszú távon épp azoknak árthat, akiket védeni szeretne. A kutatások szerint a láthatatlan mellékhatások – a lassuló munkahelyteremtés, a romló munkakörülmények és a dráguló mindennapok – komoly kockázatot jelentenek. Ideje újragondolni, valóban a minimálbér-emelés-e a leghatékonyabb út a dolgozók támogatásához.
A minimálbér emelése első pillantásra egyszerű, gyors és politikailag hálás eszköznek tűnik. A kormányok világszerte szívesen nyúlnak hozzá: kevés közvetlen költséggel jár, látványosan kommunikálható, és a társadalmi igazságosság iránti elköteleződés jelképeként is szolgál. A választók többsége ösztönösen támogatja, hiszen ki ne szeretné, hogy a legalacsonyabb keresetűek többet vihessenek haza?
Az elmúlt évtizedben számos országban jelentősen nőtt a minimálbér aránya a mediánbérhez képest. Míg korábban a gazdasági szakértők óvatosak voltak, mára sokan elfogadták azt a nézetet, hogy a mérsékelt minimálbér-emelés nem feltétlenül jár munkahelyek megszűnésével.
A tapasztalatok azonban egyre árnyaltabb képet mutatnak, és a kutatók körében újra erősödik a kétely azzal kapcsolatban, hogy valóban fenntartható-e a folyamatos és jelentős minimálbér-emelés - világított rá az elsőre jól hangzó intézkedés árnyoldalaira az Economist elemzése.
A láthatatlan hatások: nem mindig a munkanélküliségben jelennek meg
A minimálbér-emelés hatásait sokáig elsősorban a foglalkoztatási adatokon keresztül vizsgálták. Ha nem nőtt a munkanélküliség, a politika sikeresnek tűnt. Az újabb kutatások azonban arra mutatnak rá, hogy a negatív következmények gyakran nem azonnal, és nem is a klasszikus mutatókban jelentkeznek.
Egyes vizsgálatok szerint a jelentős minimálbér-emelések nem feltétlenül szüntetik meg a meglévő állásokat, de visszafoghatják az új munkahelyek létrejöttét. A vállalkozások óvatosabbá válnak, kevesebb új dolgozót vesznek fel, vagy elhalasztják a bővítést. Ez különösen a pályakezdőket és az alacsony képzettségűeket érintheti hátrányosan.
Ha a munkáltatók kénytelenek magasabb bért fizetni, de továbbra is könnyen találnak munkaerőt, gyakran más területeken próbálnak spórolni:
- rövidebb vagy kiszámíthatatlanabb munkaidő-beosztás
- kevesebb juttatás
- romló munkakörülmények
- nagyobb terhelés vagy több feladat ugyanannyi idő alatt
A dolgozó így papíron többet keres, de a valós életminősége akár romolhat is.
A mérsékelt minimálbér-emelés valóban ellensúlyozhatja a nagy munkáltatók alkupozícióját, és javíthatja a munkavállalók helyzetét.
A probléma akkor kezdődik, amikor a politika a korábbi sikerekre hivatkozva egyre nagyobb és gyorsabb emeléseket hajt végre. Egy ponton túl a munkaadók már nem tudják kigazdálkodni a költségeket, és valóban megszűnhetnek munkahelyek.
A magasabb árak a legszegényebbeket sújtják
A vállalkozások gyakran áremeléssel reagálnak a növekvő bérköltségekre. Ez különösen a mindennapi fogyasztási cikkeknél jelentkezik, amelyekre a legkisebb jövedelműek költik bevételeik nagy részét. Így végső soron éppen azok kerülhetnek nehezebb helyzetbe, akiket a minimálbér-emelés megvédeni hivatott.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez egyfajta „ördögi körhöz” vezethet: a bérek nőnek, a vállalkozások árat emelnek, az élet drágul, újabb bérkövetelések jelennek meg, a folyamat pedig újraindul.
Léteznek jobb megoldások is
A szakértők egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy a minimálbér-emelés helyett célzottabb és hatékonyabb eszközökre lenne szükség a szegénység csökkentéséhez és a dolgozók támogatásához.
1. Célzott adókedvezmények és támogatások
Az olyan rendszerek, amelyek kifejezetten az alacsony jövedelmű dolgozókat segítik, sokkal pontosabban céloznak, és kevésbé torzítják a munkaerőpiacot. Ezek költségei ugyan láthatóbbak a költségvetésben, de gazdasági szempontból kevésbé károsak.
2. A gazdasági növekedés ösztönzése
A hosszú távú megoldás mindig a termelékenység növelése és a gazdaság bővülése. Ha a vállalkozások jobban teljesítenek, természetes módon képesek magasabb béreket fizetni, állami beavatkozás nélkül.
3. A munkavállalók képzésének támogatása
A képzési programok, átképzések és felnőttoktatási lehetőségek növelik a dolgozók értékét a munkaerőpiacon, így magasabb bért érhetnek el anélkül, hogy a minimálbér mesterséges emelésére lenne szükség.
Összegzés
A minimálbér-emelés politikailag népszerű, de gazdaságilag kockázatos eszköz. Rövid távon javíthatja a legalacsonyabb keresetűek helyzetét, hosszabb távon azonban torzíthatja a munkaerőpiacot, lassíthatja a foglalkoztatás bővülését, és áremelkedéseket generálhat. A társadalmi igazságosság és a szegénység csökkentése fontos cél, de ehhez kifinomultabb, célzottabb és fenntarthatóbb eszközökre van szükség.
A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e a legalacsonyabb keresetűek támogatására – erre a válasz egyértelműen igen. A valódi dilemma az, hogy a minimálbér-emelés-e a legjobb módja ennek. A jelek szerint egyre több szakértő gondolja úgy, hogy ideje újragondolni ezt a politikát, és más, hatékonyabb megoldások felé fordulni.