Szánthó Péter • 2025. május 27. 10:03
Tíz év alatt több mint 105 ezer fővel nőtt a külföldön született magyar állampolgárok száma, és 2025-re már 443 550-en tartoztak ebbe a körbe – derül ki a KSH adataiból. A növekedés folyamatos volt, visszaesés egyetlen évben sem történt, miközben a kivándorlás is újra csúcsra jutott: 2024-ben már 41 300-an hagyták el az országot. A visszatérők száma ugyan emelkedett, de a vándorlási egyenleg ismét negatívvá vált, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat vetít előre. Eközben a Magyarországon tartózkodó külföldiek száma is dinamikusan nőtt, 2025-re elérte a 255 450 főt. Különösen látványos az ázsiai bevándorlók arányának emelkedése: számuk tíz év alatt közel 100 ezer főre nőtt.
2015-ben 337 552 fő volt azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik külföldön születtek. Ez a szám tíz év alatt folyamatosan növekedett, és 2025-re elérte a 443 550 főt. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt 105 998 fővel, azaz mintegy 31,4%-kal nőtt a külföldön született magyar állampolgárok száma - derült ki a KSH adataiból.
A legnagyobb abszolút éves növekmény 2023-ban volt, amikor az előző évhez képest 12 837 fővel nőtt ez a populáció (417 021-ről 429 858-ra). Minden egyes vizsgált évben emelkedett ez a szám, visszaesés egyik évben sem történt - ez annak tükrében nem meglepő, hogy az országból kivándorló állampolgárok száma is folyamatosan emelkedik, de erről majd később.
A növekedés üteme az első években 4-5% között mozgott, majd 2020 után kissé mérséklődött, vélhetően a világjárvány miatt, és a 2023–2025 közötti időszakban már 1,3–2,5% közötti éves növekedések jellemezték a tendenciát.
Rengetegen lépnek le az országból
A kivándorlási és visszavándorlási statisztikák alapján jól látható, hogy az elmúlt tíz évben jellemzően többen hagyták el Magyarországot, mint ahányan visszatértek. A KSH szerint mialatt kivándorlás 2015-ben 32 852 fő volt, ez a szám 2024-re 41 300-ra emelkedett, ami 25,7 százalékos növekedést jelent. A legalacsonyabb kivándorlási adat 2020-ban volt (19 322 fő), ami részben a pandémia miatti utazási korlátozásokkal is magyarázható. A kivándorlás azóta újra emelkedő pályára állt, és 2024-re elérte a vizsgált időszak csúcsát.
A statisztikai hivatal szerint a kivándorló magyar állampolgárok 55%-a Ausztriát, 19%-a Németországot, 4,5–3,9%-a Hollandiát és Svájcot, 1,9%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Az Ausztriába vándorlók száma az elmúlt években dinamikusan nőtt, a 2024-es emelkedés a korábbi évek tendenciáját is meghaladta. A Németországba, Svájcba, illetve Hollandiába vándorlók száma az elmúlt évek fokozatos növekedése után 2024-ben stagnálni látszik, az Egyesült Királyságba költözőké pedig a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent.
A visszavándorlás ugyanakkor enyhébb növekedést mutatott: 2015-ben 14 810 fő tért haza, míg 2024-ben már 28 900 fő, ami 95,2 százalékos növekedést jelent tíz év alatt. A visszavándorlók száma is 2024-ben volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb érték 2015-ben született. A hazatérők számának fokozatos növekedése azt mutatja, hogy sokan – valószínűleg tapasztalatszerzés, tanulás vagy munkavégzés után – hosszabb távon mégis Magyarországon képzelik el a jövőjüket.
A vándorlási egyenleg a vizsgált időszak során csupán három évben – 2019, 2020 és 2021 – volt pozitív, leginkább 2020-ban, amikor 3782 fővel többen tértek vissza, mint ahányan elmentek. A legrosszabb egyenleget 2015-ben mérték (-18 042 fő), míg a második legrosszabb 2024-ben következett be (-12 400 fő). Az adatok alapján elmondható, hogy a kivándorlás újra meghaladja a visszatérők számát, a különbség pedig az utóbbi években ismét nő. Ez a trend komoly kihívást jelenthet a hazai munkaerőpiac számára, különösen, ha a fiatal és magasan képzett munkavállalók elvándorlása folytatódik.
Már nem csak kibocsátó, de befogadó nagyhatalom is lettünk
Ugyanebből a KSH-összeállításból derült ki, hogy 2025-re 255 450 fő külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, 10 évvel korábban még csak 145 968 fő volt ez a szám, ami 109 482 fős abszolút növekedést jelent. Ez durván 75%-os bővülésnek felel meg egy évtized alatt, vagyis jóval gyorsabb ütemű növekedésről van szó, mint a külföldön született magyar állampolgárok esetében.
A legnagyobb éves növekedést 2023 és 2024 között regisztrálták, amikor a külföldi állampolgárok száma egyetlen év alatt 24 645 fővel, vagyis 10,9%-kal emelkedett. Ez kiemelkedően nagy ugrásnak számít, különösen az azt megelőző évek 2-4%-os éves növekedési ütemeihez képest. A 2020 utáni időszak különösen erős növekedést hozott, ami összefügghet munkaerőpiaci kereslettel, a háborús helyzetből menekülőkkel, illetve az uniós és unión kívüli bevándorlók számának növekedésével is.
Az adatok alapján Magyarország egyre inkább célországgá válik a külföldi állampolgárok számára, legyen szó munkavállalásról, tanulásról.
Mindkét vizsgált demográfiai csoport folyamatos növekedést mutatott a 2015 és 2025 közötti időszakban, de eltérő dinamikával. A külföldön született magyar állampolgárok számának növekedése stabil és kiegyensúlyozott, évente néhány tízezer fővel bővült ez a kör. Ezzel szemben a Magyarországon tartózkodó külföldiek száma lényegesen gyorsabban és nagyobb ütemben nőtt, különösen 2020 után, ami azt jelzi, hogy
Magyarország nemcsak kibocsátó, hanem egyre inkább befogadó országként is funkcionál.
A külföldiek jelenléte hazánkban az elmúlt évtized során nemcsak statisztikai értelemben lett jelentősebb, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is egyre meghatározóbb tényezővé vált. Az adatok alapján elmondható, hogy a következő években mindkét tendencia folytatódhat, bár a növekedés ütemét befolyásolhatják geopolitikai események, gazdasági helyzet, migrációs politikák és a munkaerőpiac alakulása is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Özönlenek az ázsiaiak
Az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt az Ázsiából érkező külföldi állampolgárok száma Magyarországon – derül ki a legfrissebb statisztikákból. Míg 2015-ben még csupán 33 868 ázsiai állampolgár tartózkodott hazánkban, 2025-re ez a szám elérte a 99 900-at az előzetes adatok szerint. Ez közel 195 százalékos növekedést jelent, amivel az ázsiai régió vált a leggyorsabban bővülő forrásterületté. A legnagyobb ugrás a 2024-es és a 2025-ös év között történt: egyetlen év alatt több mint 7 200 fővel nőtt az ide érkező ázsiai állampolgárok száma.
A növekedés mögött elsősorban a tanulási és munkavállalási céllal érkező állampolgárok állhatnak, különösen Kínából, Indiából, Vietnámból és a közép-ázsiai országokból. A felsőoktatási programok, a vendégmunkások toborzása, valamint a gazdasági kapcsolatok bővülése egyaránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy évtized alatt Ázsia meghatározó forrásrégióvá vált Magyarországon.
Nemcsak Ázsiából, hanem Afrikából is jelentős növekedést tapasztalni: míg 2015-ben 4 985 afrikai állampolgárt tartottak nyilván Magyarországon, 2025-re ez a szám 11 500-ra nőtt. Ez több mint 130 százalékos emelkedést jelent. A változás különösen 2020 után gyorsult fel, a legnagyobb éves növekedést pedig 2023 és 2024 között regisztrálták. A bevándorlók többsége észak- és nyugat-afrikai országokból érkezhetett, jellemzően munkavállalás vagy felsőoktatási tanulmányok miatt.
A szomszédos országokból érkezők száma továbbra is jelentős, de enyhe csökkenést mutat. 2015-ben 51 828-an éltek Magyarországon ebből a csoportból, a szám 2023-ra 79 858-ra nőtt, ami több mint 54 százalékos növekedés. Azonban az ezt követő két évben már visszaesés volt tapasztalható: 2025-re 63 250 főre csökkent ez a létszám. A változás hátterében a háborús menekülthullám csillapodása, valamint a munkavállalási migráció visszaesése is szerepet játszhat.
Az egyéb európai országokból – például Németországból, Franciaországból vagy az Egyesült Királyságból – érkező külföldiek száma szintén jelentős mértékben emelkedett. A 2015-ös 48 673 főről 2025-re 72 300-ra nőtt a számuk, ami közel 49 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb bővülés az utolsó évben történt, amikor több mint ötezer új érkezőt regisztráltak.
A tengerentúlról, vagyis Amerikából érkező állampolgárok száma alacsonyabb, de lassan, fokozatosan növekszik: 2015 és 2025 között 6 008-ról 7 950 főre emelkedett a létszámuk. Ez 32 százalékos növekedést jelent, tehát messze elmarad az ázsiai vagy afrikai trendektől. Ők jellemzően tanulás, kutatás, vagy digitális nomád életforma miatt érkeznek hazánkba.
Itt él a legtöbb külföldi Magyarországon
A KSH járási szinten statisztikát is vezet arról, hogy 1000 lakosra vetítve hol él a legtöbb külföldi állampolgár. A lista élén szereplő V. kerületben 276,6 külföldi állampolgár jut ezer lakosra, míg a 25. helyezett Budapest III. kerületben is 38,3 fő ez az arány – ami még mindig jóval meghaladja az országos átlagot.
A főváros belső kerületei messze kiemelkednek: az V., VI. és VII. kerületek messze megelőzik az összes vidéki járást. Ez nem meglepő, hiszen ezek a városrészek a diplomáciai, kulturális és üzleti élet központjai, és gyakran választják otthonuknak őket a Budapestre érkező expatok, külföldi diákok és munkavállalók. A külföldiek aránya a VIII. és IX. kerületben is meghaladja a 150 főt ezer lakosonként.
A lista azonban nem kizárólag a fővárosról szól: több vidéki járás is előkelő helyet szerzett. A Mosonmagyaróvári járás (109,4), a Gönci járás (94), a Marcali járás (82,4) és a Keszthelyi járás (64,6) például megelőzik több budapesti kerületet is. Ezekben a térségekben a külföldi jelenlétet részben a határ közelsége, részben az idegenforgalom vagy a helyi ipari központok magyarázzák.
Hasonlóképp figyelemre méltó a Debreceni (52,9), Pécsi (44,1) és Komáromi (62,3) járás helyezése is, amelyek regionális központként, egyetemi városként vagy határ menti gazdasági zónaként szintén vonzó célpontok.