Gosztola Judit • 2022. március 4. 05:47
Életünk most nagyjából úgy néz ki, hogy az első 25 év a tanulásról szól, amit aztán egy masszív 40 évnyi munka követ, majd a végén kb. 15 évet szentelünk a pihenésnek. De mi lenne ha ebből az utolsó 15-ből lecsípnénk párat, hogy ki tudjuk pihenni magunkat időről időre a középső, ijesztően hosszú életszakaszban is? Erre való az alkotói szabadság, azaz a sabbatical, mely tőlünk nyugatabbra már egészen bevett gyakorlatnak számít, itthon még annál ritkább, pedig szakértők szerint ha jól csináljuk, tökéletes eszköz arra, hogy számos mentális betegség kialakulását, köztük a kiégést is megelőzzük vele.
Pár hete egy ismert alapítvány vezetője beszélt arról, hogy egy teljes évig nem dolgozott, miután a túl sok munka miatt már veszélybe került az egészsége. Ugyan nem újkeletű problémáról van szó, a megoldása azonban annál szokatlanabb még itthon – legalábbis egyelőre. A munkafüggőséggel és a kiégés veszélyeivel már mi is foglalkoztunk számos alkalommal, a sabbatical, mint megoldás azonban ritkán kerül szóba – ennek valós okairól majd később.
Sokkal többen tapasztaljuk időről időre a munkafüggőség tüneteit, mint amennyien komolyan vesszük őket: az állandó sietséget, szorongást az el nem végzett feladatok miatt, frusztráltságot a teljesítményünk miatt, ami valamiért sehogy sem lehet elég jó. A túlzásba vitt munkát nem csak a szociális életünk, a családunk, hanem az egészségünk is megsínyli. Előfordul, hogy ha szabaddá is tesszük magunkat időről időre, még akkor is a munkán jár az eszünk, vagy egyszerűen képtelen vagyunk kikapcsolódni a munka okozta stressz miatt. És ez egyenes út a kiégéshez, mely már tényleg nem játék: komoly pszichikai betegség. Azzal pedig már kevesen vannak tisztában, hogy nem csak egyre gyakoribb kortünet, de egyre fiatalabb korban bekövetkezhet. Ma már nem ritka, hogy az x vagy a z generáció tagjai érzékelik magukon a tüneteit.
A modern kor velejárói: a felgyorsult életmód, az extrém mértékű stressz, az állandó sietség érzése, az életszerepekből fakadó kötelességek, a teljesítménykényszer, a social media gerjesztette ideálok hajszolása mind-mind hozzájárulnak a kiégés erőteljesebb megjelenéséhez. A rohanó hétköznapokban gyakran megfeledkezünk arról, hogy nem érdemes a végletekig kimeríteni magunkat. A kiégés esetében kifejezetten fontos a prevenció, vagyis az, hogy ne jussunk el addig a pontig, ahonnan már komoly munkával, és segítséggel lehet visszafordítani a folyamatot. Ezért fontos, hogy tudatosan iktassunk be a napjainkba néhány percet, amikor megállunk, megfigyeljük és megértjük a testünk és elménk üzeneteit ‒ hiszen szervezetünk folyamatosan jelzéseket küld nekünk állapotunkról.
- mondta el a Pénzcentrumnak Kisfaludy Lilla, munka- és szervezetpszichológus, a Megoldásközpont munkatársa. A kiégés rendkívül komoly társadalmi kortünet, amelyre a koronavírus-járvány rátett egy lapáttal, a mostani aggasztó világpolitikai események pedig egy újabb adag stresszel és szorongással kínálják meg a hírfogyasztókat. A szakértők nem győzik hangsúlyozni, válságos időkben mennyire fontos a mentális egészségünk megőrzése, vagy legalább ápolása.
Szünidő, énidő
A sabbatical, azaz egy hosszú, nagyon hosszú munkamentes időszak, első hallásra csak egy kivételezett, szűk réteg számára tűnhet megoldásnak, és ez tulajdonképpen igaz is. A fizetés nélküli szabadság persze egy létező és gyakrabban alkalmazott eljárás, melynek pontos feltételeit a Munka Törvénykönyve rögzíti, de fizetett alkotói szabadság lehetősége ritka, mint a fehér holló.
„A sabbatical kevesek számára elérhető, mégis kiváló alternatíva lehet a kiégés prevenciójában, hiszen a legtöbb esetben élénkítően hat az elménkre és a hozzáállásunkra egyaránt. Egy hosszabb kihagyás után egészen más minőségben tudunk visszatérni a mindennapi rutinhoz. A sabbatical alapvetően a mentális és a kreatív energiák feltöltődése, az új élmények, tapasztalatok, tudás megszerzése miatt lehet kiváltképp hasznos, amelyek mind hatékony ellenszerei a kiégésnek” - tudtuk meg Pongor Ágnes pszichológustól, a Megoldásközpont másik szakértőjétől.
Ma főként nemzetközi nagyvállalatok ajánlják fel a fél- vagy egyéves fizetett távollét lehetőségét, ők azok nyilvánvalóan, akik megengedhetik ezt maguknak. Többek között a PwC-nél is tudatosan figyelnek a kollégáik mentális egészségére, mit az egy Pénzcentrumnak adott interjúból is kiderült. De a CIB Banknál is van ilyen lehetőség: miután észrevették, hogy jelentősen megnőtt az igény a munka-magánélet egyensúlya iránt, ennek elérése érdekében lehetőséget biztosítottak a dolgozóknak, hogy
fizetett alkotói szabadságra menjenek akár 2 hónapra a fizetésük 50 százalékáért.
De korábban a Continental is beszélt ilyen lehetőségekről, a fehérgalléros munkavállalók körében. Persze ez általánosan igaz: jellemzően a felsővezetők számára opció ez a fajta hosszú szabadság, pláne ha még fizetett is, valamint legfeljebb a vállalkozókra. Nyilván egy átlagos magyar, legyen akár szellemi, akár fizikai dolgozó, még csak nem is álmodhat hónapokig tartó fizetett, de akár még fizetetlen szabadságról sem, hiszen akkor miből élne?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nemlétező tartalékaink
A KSH adatai szerint 2020-ban egy tipikusnak tekinthető hónapban a háztartások 38%-a nem költötte el minden bevételét, hanem egy részét megtakarításra fordította, 58%-uk azonban nem tudott félretenni egy fillért sem. Ez tehát azt jelenti, hogy
a magyar háztartások közel kétharmada hónapról hónapra él, anélkül, hogy félre tudna tenni.
Egy tavaly év végi, az Ipsos által készített felmérésből pedig tudjuk, hogy a magyarok mindössze 12 százaléka bírna egy évig a tartalékaiból élni, minden ötödik magyar (19%) semmilyen pénzügyi tartalékkal sem rendelkezik, és 33% azok aránya, akik legfeljebb három hónapig bírnák eltartani magukat, váratlan jövedelemkiesés esetén. Számukra, ha csak a munkáltatójuk nem fizetne a távollétük alatt is, egy hosszabb munka nélkül töltött időszak kivitelezése megoldhatatlan.
Édes semmittevés
Ám ha valaki a szerencsés 12 százalékba tartozik, esetleg a rá nehezedő extra terhek miatt van lehetősége visszavonulni, neki is érdemes alapos átgondolni a szünet előtt, mit, miért és hogyan csinál majd. Stefan Sagmeister egy jóval korábbi, de a mai napig aktuális TED előadásából tudjuk, hogy akár rosszul is elsülhet az alkotói szabadság. Pongor Ágnes szerint is a sabbatical alapvetően nem az édes semmittevésről szól, hanem azon céljaink megvalósításáról, amelyekre a mindennapi mókuskerékben nincs lehetőségünk.
Emiatt kifejezetten fontos, hogy tudatosan tervezzük meg ezt az időszakot, legyen a szemünk előtt konkrét cél, hogy mire szeretnénk fordítani ezt az időt, hogyan tud a legjobban szolgálni minket, mit várunk önmagunktól. Ha ezek nélkül vágunk neki a hosszú szabadságnak, előfordulhat, hogy nehezen tudjuk feltölteni valódi tartalommal ezt az időszakot, és eluralkodik rajtunk a haszontalanság érzése. Márpedig ez az idő nagyon hamar eltelik, akár jól töltjük, akár nem. Rossz esetben a sabbatical úgy is végződhet, hogy a kiégés miatt már eleve alacsony motivációnk és önbizalmunk tovább csökken, mindeközben pedig feléljük az anyagi tartalékainkat is.
A tudatos tervezés mellett az is fontos, hogy ne féljünk ismeretlen dolgokat kipróbálni! Ez egy remek lehetőség arra, hogy olyan tapasztalatokat szerezzünk, amelyekből később évekig inspirálódhatunk és töltekezhetünk. Mindemellett pedig készüljünk fel arra is, hogy a világ nem fog megállni, amíg mi az önmegvalósításon dolgozunk: a tervezés során gondoljunk a családi, baráti kötelékeinkre is.