Pénzcentrum • 2013. szeptember 6. 05:26
Továbbra is homály fedi, milyen formában tervezik a kormánypártok a gyermekek utáni adókedvezmény kiszélesítését, a frakcióvezetők által közölt számok ugyanis ellentmondanak a korábban nyilvánosságra hozott elképzeléseknek.
Amennyiben a kiskeresetűek adókedvezményének kiterjesztéséről és a "gyed extráról" a frakciószövetség és a kormány megegyezik, az 260 ezer családnak jelent 5 és 20 ezer forint közötti többletet havonta - idézte a fidesz.hu a Rogán Antal frakcióvezető által szerdán, Visegrádon, a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülését megelőző sajtótájékoztatón elmondottakat. A frakcióülés utáni tegnapi nyilatkozatokban sem hangzott el több konkrétum. Az MTI tudósítása szerint Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője mindössze annyit közölt, hogy "kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, amelyet így a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni. Rogán Antal annyit tett ehhez hozzá, hogy a családi adókedvezményt január 1-jével biztosan kiterjesztik, segítve ezzel az alacsony keresetű családokat.
Mindezek után két kérdés merül fel: az adókedvezmény-kompenzációs rendszer melyik variációja léphet vajon életbe, illetve honnan tudja Rogán Antal és Harrach Péter, hogy 260 ezer családot érintenek pozitívan a kormány döntései?
Ha nem számolunk a gyed extra hatásával - ami eleve nehezen becsülhető, mivel még a részletek sem ismertek, nemhogy azok száma, akik igénybe vennék -, és a havi 5-20 ezer forint közötti többletet mind az adókedvezmény kiszélesítésének javára írjuk, akkor sincsenek összhangban a most közölt számok a korábban hangoztatott elképzelésekkel.
A KDNP-frakció tavaly júliusban vetette fel először Orbán Viktornak, hogy a munkajövedelmük járulékaiból is érvényesíthessék a gyermekek utáni adókedvezményt azok, akik azt nem tudják az alacsony fizetésük miatt teljes egészében kihasználni az adóalapjukból. A miniszterelnök idén februárban rábólintott a kisebbik kormánypárt javaslatára, mely szerint 2014-től a bruttó bér után fizetendő járulékokból is le lehessen vonni a ki nem használt adókedvezményt.
Majd júliusban újabb ötletelés indult: a napvilágra került hírek szerint a Fidesz-frakció azt javasolta, hogy csak a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terhére lehessen érvényesíteni a ki nem használt kedvezményt, s a KDNP-frakció is megkurtította a saját verzióját: már csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot nevezte meg az adókedvezmény-kiszélesítés alapjának. Ezt követően azonban az MTI azt közölte, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő elmondása szerint "az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is igénybe tudják venni".
Mint a fenti táblázatból kiderül, havonta 51 ezer forinttal járnának jobban az összesen bruttó 300 ezer forint jövedelemmel rendelkező családok, ha az összesen 17 százalékos egészségbiztosítási, illetve nyugdíjjárulék terhére lehetne érvényesíteni az adókedvezményt. Az ekkora jövedelemmel rendelkező családok nyernék a legtöbbet azzal, ha mindkét járulék terhére ki lehetne használni a kedvezményt. Az ennél kevesebb bruttó bérből gazdálkodók kevésbé éreznék meg az intézkedés hatását, és továbbra is jelentős összegű adókedvezményt kellene az államnál hagyniuk.
A havi bruttó 300 ezer forintnál magasabb jövedelmű háromgyermekes családok egyre csökkenő mértékű többlettel gazdálkodhatnának. Bruttó 430 ezer forint jövedelem fölött viszont már akkor is teljes egészében igénybe tudnák venni a gyermekek utáni kedvezmény teljes összegét, ha az adóalapból kihasználatlan részt csak a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terhére érvényesíthetnék. Idén havi bruttó 618 ezer forint bruttó jövedelem kell ahhoz, hogy teljes egészében ki lehessen használni a kedvezményt.
A táblázatból az is jól látható, hogy a Rogán Antal által említett, családonként havi 5-20 ezer forintos többlet akkor jön ki, ha a kormánypártok a legkisebb kedvezményt jelentő verziót támogatják, vagyis azt, hogy a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból lehessen levonni a ki nem használt adókedvezményt. Bruttó 300 ezer forintos jövedelemnél - mint említettük - 17 százalékos járulékkedvezmény estén 51 ezer forinttal nő a nettó jövedelem, ha a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére lehetne érvényesíteni a pluszkedvezményt, akkor 30 ezer, ha viszont csak a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból lehetne leírni, akkor 21 ezer forint lenne a növekmény.
Még akkor sem jönnek ki a számok, ha csak a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból lehetne levonni a kihasználatlan adókedvezményt. Mint említettük, bruttó 430 ezer forintnál már ez a lehetőség is elegendő lenne ahhoz, hogy az érintett családok egy fillér adókedvezményt ne hagyjanak az államnál. Ők azonban - mindhárom verzió esetén - havonta nem csak 20, hanem 30 ezer forinttal gazdagodnának.
Mindezek után kanyarodjunk rá arra a kérdésre, vajon honnan veszik a frakcióvezetők azt, hogy 260 ezer családot érintenének kedvezően az intézkedések?
Mint arra a Pénzcentrum.hu több ízben felhívta a figyelmet, a 2012. évre vonatkozó adóbevallásokból nem lehet megállapítani, hogy mekkora összegű adókedvezményt nem tudtak érvényesíteni az alacsonyabb keresetűek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett internetes nyomtatványkitöltő program ugyanis nem engedte, hogy a magánszemélyek a törvényben meghatározott összegű adóalap-kedvezményt tüntessék fel az adóbevallásaikban, hanem legfeljebb az összevont adóalapjuknak megfelelő összeget jelölhették meg a kedvezmény összegeként, noha a jogszabály nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint legfeljebb az összevont adóalapnak megfelelő összegű családi kedvezményt lehet feltüntetni az adóbevallásban. Így pedig nem derül ki, hogy kik, és összesen hányan nem tudták teljes egészében kihasználni az őket megillető adókedvezményt.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Gondolhatnánk, hogy az eltartottak száma alapján meg lehet határozni, az adott magánszemélynek mennyi adókedvezmény járt volna 2012-ben, és abból ki, mennyit nem tudott érvényesíteni. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
Vegyünk egy háromgyermekes adózót, akinek két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. Az egyetemistát csak eltartottként lehet figyelembe venni (feltéve, ha nem rendelkezik önálló jövedelemmel) ahhoz, hogy a háromgyermekeseknek járó emelt összegű kedvezményt lehessen érvényesíteni a két középiskolás gyermek után. Vagyis a munkavállaló havonta kétszer 206 250 forinttal, azaz összesen 412 500 forinttal csökkentheti az adóalapját.
Ha viszont az egyik középiskolás gyermek szeptembertől szintén egyetemista lesz, akkor az egy középiskolás gyermek után már csak havi 206 250 forint adóalap-kedvezmény jár. Még kacifántosabb a helyzet, ha az idősebb egyetemista év közben befejezi a tanulmányait, és az év második felében nem lehet eltartottként figyelembe venni. Ekkor az egy középiskolás gyermek után már csak az egy-, illetve kétgyermekeseknek járó havi 62 500 forint adóalap-kedvezmény jár a munkavállalónak.
Vagyis nem lehet pontosan megmondani, hány családot érint kedvezően az adókedvezmény kiszélesítése. Ha viszont az adóbevallásban a törvény szerint igénybe vehető kedvezmény összegét lehetett volna feltüntetni, akkor teljesen pontosan meg lehetne mondani, hány magánszemélyt, hány családot, és mekkora összegben érint az intézkedés. S azt is, hogy mindezek után még mindig mennyi adókedvezményt hagynak a költségvetésben az alacsony keresetűek.
Így is súlyos tízmilliárdokat hagynak az államnál a szegényebb nagycsaládok
Mint azt a Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben az adóhatóságtól kapott adatok alapján megírta, a 2011. évi jövedelmek után összesen 112 milliárd forintnyi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni az alacsonyabb keresetű családok. Ebből 5 milliárdot az egy-, 9 milliárdot a két-, 79,5 milliárdot a három-, 14,8 milliárdot a négy- és 4,3 milliárd forintot az öt- vagy többgyermekesek hagytak a központi költségvetésben. Utóbbiak a törvényben biztosított kedvezménynek összességében csak a 30 százalékát tudták kihasználni.
Harrach Péter, a KDNP-frakció vezetője azt közölte, hogy az adókedvezmény kiszélesítése révén 50 milliárd forinttal kevesebb járulékbevétel folyik majd be a költségvetésbe. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is súlyos tízmilliárdokat hagynak az állam zsebében az alacsony keresetű munkavállalók.