Pénzcentrum • 2012. május 10. 12:11
Tízmilliárdokkal kellene megnövelni a gyermekvállaláshoz kapcsolódó pénzbeli támogatásokat a Népesedési Kerekasztal szerint. A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos által jegyzett vitaanyagból nem derül ki, valójában milyen intézkedéseket tervez a minisztérium, lényegében statisztikai adatok halmaza, és a kerekasztal óriási költségvetési forrásokat igénylő, rövid távon népszerűnek tűnő megoldási javaslatait szondáztatja meg a közvéleménnyel. Az előterjesztésben egy szó nem esik arról, hogyan lehetne olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben biztos megélhetésre számíthatnak a leendő szülők.
Új Baby Boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című vitaanyagot a Családbarát Magyarországért Munkacsoport nevében Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa jegyzi. Az összesen 123 oldalas előterjesztésből 96 oldal lényegében a jelenlegi magyarországi népesedési helyzetet vázolja fel, s további 26 oldalon, ebből érdemben 15 oldalon a Népesedési Kerekasztal nagyvonalú, több tízmilliárd forintos többlet költségvetési kiadást igénylő javaslatait mutatja be.
A vitaanyagból egyértelműen kitűnik, hogy az állami támogatások emelése kevésbé hatékony eszköz a népesedési helyzet javítására, mintha a másik három területen szükséges intézkedésekre helyezné a hangsúlyt az állam. Ennek ellenére konkrét javaslatok csak a pénzbeli támogatások növelésére vonatkozóan fogalmazódnak meg az előterjesztésben, egy szó nem esik benne arról, hogyan lehetne olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben biztos megélhetésre számíthatnak a leendő szülők.
A Népesedési Kerekasztal szerint a helyzet javítása érdekében megfogalmazott intézkedések esetén a következő alapelvet kell szem előtt tartani:"A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, minden gyerekkel leendő adófizető születik!"
A javaslatok:
- Az első gyermek megszületésekor 150 ezer, ikerszülés esetén 250 ezer forintra emelkedjen az anyasági segély összege. Jelenleg az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64 125 forint) ikergyermekek esetén a 300 százalékával (85 500 forint).
- A gyed minimumösszege a minimálbér másfélszerese legyen. Jelenleg havi bruttó 93 ezer forint a legkisebb bér, eszerint a kerekasztal legalább 139 ezer forintra növelné a minimális gyedet. A jelenlegi szabályok a gyed felső korlátját szabják meg, ami a mindenkori legkisebb bér kétszeresének a 70 százaléka, vagyis az idei évben nem lehet több a gyed bruttó 130 900 forintnál. A minimálbére emelése miatt ez is tetemes emelkedés.
- A felsőoktatási hallgatói jogviszonyban, illetve a doktoranduszi jogviszonyban töltött idő számítson bele a gyedre való jogosultság megszerzéséhez szükséges időbe. Fő szabály szerint az a szülő jogosult gyedre, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
- A kerekasztal azt javasolja, hogy ha az anyák részmunkaidőben szeretnének elhelyezkedni a gyermekük egyéves kora után, akkor 50 százalékos gyesre, gyedre lenne jogosult, ráadásul az ellátások idejét is arányosan meghosszabbítanák a gyermekük hároméves kora előtt munkába álló nők esetében.
- A részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák számára bevezetnék a START részmunkaidős kártyát, amely átmeneti kedvezménnyel kompenzálná a munkáltatót.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- A tgyás, a gyes és a gyed ideje alatt egy évre járó, felhalmozódott fizetett szabadságot részmunkaidő formájában is ki lehessen venni.
- A második és a harmadik gyermek megszületésének elősegítése érdekében azt javasolják, hogy ez esetben is jogszabály szerintijövedelem képezze a gyermek ellátásával kapcsolatos juttatások alapját. A jelenlegi szabályozás szerint az első gyermek esetén a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed) és a terhesség alatti táppénz a tényleges jövedelemhez igazodik. Ha az anya legalább fél évet nem dolgozik ténylegesen a gyermekek szülése között, akkor a második és többedik gyermek szülésekor a tgyás a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ez a gyakorlatban havonta százezres nagyságrendű különbséget is jelenthet a magasabb végzettségű nők esetében. A javaslat erőteljesen diszkriminatív, mivel csak a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb hasonló szolgálati viszonnyal rendelkezők részére vezetnék be, hogy a második és többedik gyermek szülése esetén is a jogszabály szerinti jövedelem képezze a gyermek szülésével kapcsolatos ellátások alapját, amennyiben ez kedvezőbb, akkor is, ha nem végeztek munkát a két gyermek szülése közben.
- A kerekasztal szerint lehetővé kellene tenni, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátását, valamint a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni.
- A kisgyermekes szülők részére gépkocsi-vásárlási szocpol támogatás bevezetését javasolja a kerekasztal, emellett említést tesz arról is, hogy meg kellene valósítani a lakásvásárlási szocpolt is. A szépséghiba csak az, hogy január elsejétől lehetne igényelni a lakások vásárlásakor a szocpolt, jelenleg azonban az OTP-n kívül egyetlen bank sem kíván vele foglalkozni.
- A költségvetési bevételeket visszapótlandó, a javaslatok között az is szerepel, hogy a kiemelten magas fizetésű családoknak legyen módjuk arra, hogy a családi pótlékukat felajánlják a többi gyermekes család számára. A kerekasztal külön felhívja a figyelmet arra, hogy fontos ezt az intézkedést megfelelően kommunikálni. A jelenlegi rendszerben is bárkinek lehetősége van arra, hogy lemondjon a családi pótlékról, egyszerűen csak annyit kell tennie, hogy nem igényli azt a Magyar Államkincstártól, és így kvázi felajánlja más célokra.
- A kerekasztal szerint a nők teljes öregségi nyugdíjba menetelének korhatár előtti kedvezményét elsősorban a járulékot is fizető, és több gyermeket megszült, felnevelt anyáknak indokolt nyújtani. Vagyis "azoknak, akik a maguk részéről mindent megtettek a nyugdíjrendszer korábbi feltételeinek fenntarthatóságáért - sok éven át járulékot fizettek és még mások helyett is állítottak munkaerőt". Minden eszközzel világossá kell tenni ugyanis, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző nemzedékkel szembeni kötelezettség teljesítése - szögezi le az előterjesztés.