Pénzcentrum • 2011. december 4. 08:07
Mint ismeretes, megkezdte a kormány az állami alkalmazásban állók devizahiteleinek felmérését azzal a nem titkolt szándékkal, hogy valamilyen módon segítséget nyújtson számukra. A Portfolio.hu becsléseket végzett arra vonatkozóan, mekkora lehet az érintettek teljes ingatlan fedezetű devizahitel-állománya, illetve mi várna a bankokra és az államra, ha az állam minden alkalmazottja tartozását végtörlesztené.
Folytatná a kormány a hazai devizahitel-állomány fokozatos leépítését: a Bankszövetségnek tett ígéret ellenére saját alkalmazottaival, vagyis a közszférában és az állami tulajdonban álló vállalatoknál dolgozók megsegítésével folytatná az adósmentést.
A közszférában a KSH adatai szerint közel 740 ezer fő áll alkalmazásában, ehhez hozzá kell adnunk azt a további több tízezres réteget, akik állami tulajdonú, de nem a közszférához tartozó intézményeknél, vállalatoknál dolgoznak. Mivel létszámukról nincsenek pontos adataink, az alábbiakban megelégedtünk azzal, hogy a közszférára becsléseket készítsünk, megjegyezve, hogy amennyiben az állam összes közvetlen vagy közvetett alkalmazottjának segítséget kívánna nyújtani, az ennél akár 20-30%-kal magasabb számokat adna.
- a deviza alapú jelzáloghitel szerződések teljes darabszáma 900 ezer (MNB-becslés)
- a deviza alapú jelzáloghitelek teljes összege 5258 milliárd forint (október végi MNB-adat)
- a foglalkoztatottak létszáma 3,863 millió, a közszférában foglalkoztatottaké 740 ezer fő (KSH)
- a deviza alapú jelzáloghitelek 12,5%-át olyan háztartás törleszti, amelyben nincs foglalkoztatott (KSH alapján)
-
a közszférában dolgozók arányosan ugyanannyi deviza alapú
jelzáloghitel-szerződéssel és tőketartozással rendelkeznek, mint a
foglalkoztatottak teljes köre
- egy szerződés egy foglalkoztatottra jut (az átfedéseket nem ismerjük)
-
az állam a teljes tartozás végtörlesztéséhez adómentes juttatást ad
(erre 12,5 millió forintig törvény adta lehetősége is van)
- a deviza alapú jelzáloghitelek 100%-a frank alapú (a valósában közel 90%), a jelenlegi frankárfolyam 246 forint
Becsléseink szerint a 881 milliárd forintot közelíti a közszféra alkalmazottainak teljes deviza alapú jelzáloghitelállománya. A jelenlegi (246 forintos) frankárfolyam helyett ezt 180 forinton végtörlesztenék az adósok, ami közel 645 milliárd forintnyi forrást igényelne. A bankszektor számára ez a 180 és 246 forint közötti árfolyamveszteség miatt 236 milliárd forintnyi leírást és tőkevesztést okozna, ami közel 2000 milliárd forinttal csökkentené a bankszektor gazdaság felé fennálló (új vagy meglévő) kitettségét (hitelállományát). A 881 milliárd forintnyi devizahitel eltüntetése a bankszektor számára hasonló összegű devizaforrás visszafizetését jelentené, amelynek negatív árfolyamhatását mérséklendő az MNB közel 3 milliárd eurónyi devizatartalék beáldozására kényszerülne.
Érdekes
kérdés, honnan teremtené elő az állam a fentiekben 645 milliárd
forintnak becsült összeget, illetve mennyi lenne a program teljes
költségvetési hatása. A jelenlegi helyzetben nincs arra lehetőség, hogy a
központi költségvetésen belül számolja el ezt a kiadást az állam, így
minden bizonnyal megtalál költségvetésen kívüli megoldást találni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Kézenfekvő megoldásnak tűnik a hitelkihelyezés egy állami bankon keresztül. A 645 milliárd forintnyi ily módon történő hitelkihelyezés nagyjából annyi (60 milliárd forint) tőkét igényelne, amennyivel a Magyar Fejlesztési Bank a közelmúltban megemelte a tőkéjét, a maradék csaknem 600 milliárdot egyéb (piaci) forrásbevonásból tudná kiegészíteni a bank. Ez esetben azonban visszatérítendő hitelről lenne szó, amit akár az állami foglalkozatóknak, akár az alkalmazottaknak (ez utóbbiaknak pl. bércsökkenés formájában) vissza kellene kifizetniük.
Egy másik hatásként a kieső adóbevételt is számításba kell venni, ami akkor jelentkezik, ha nem hitelként, hanem támogatásként nyújtja az állam a közel 645 milliárd forintot, majd pedig csökkentett bér formájában szeretné ezt éveken keresztül visszakapni. A jelenlegi átlagos adóterhelést figyelembe véve ez közel 300 milliárd forintnyi adókiesést jelentene számára évekre elnyújtva.
Akármilyen megoldáson is gondolkodik az állam, egyik megoldás sem képes zárójelbe tenni azt a potenciális kárt, amit a bankszektor tőkéjének újabb drasztikus csökkentésével a teljes gazdaság hitelellátottságában és bizalmi tőkéjében okozna ez a lépéssorozat.