Pénzcentrum • 2010. november 25. 10:02
Akit érint, tudja, milyen nagy anyagi terhet jelent egy család számára a hitel törlesztőrészletének drámai megemelkedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban publikált adatai érdekes adalékkal szolgál annak összesítéséhez, mekkora mértékben növekedett az elmúlt években a magyar háztartások törlesztési terhe.
Közhely, hogy a forint gyengülése a devizahitelek tőketartozásának emelkedését vonja maga után még fegyelmezett hiteltörlesztés mellett is. Az árfolyamváltozások és a kevésbé gyakori, ám megtörtént banki kamatemelések eredményeként az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága ma Magyarországon 27%-kal nagyobb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén, pedig ebben a forinthitelek is benne foglaltatnak. A 27% a régióban a legmagasabb értéknek számít.
A
háztartások hiteltartozása ma a GDP mintegy 31%-ára rúg, amelynél
magasabb arány a régióban csak két balti országban, Észtországban és
Lettországban figyelhető meg. A háztartási törlesztőterhek GDP-hez mért
arányában is harmadikak vagyunk 5,4%-kal.
A
lakossági devizahitelezés árfolyamszempontból rendkívül rossz
időzítéssel, a kamattámogatási rendszer 2003. évi szigorítását követően
indult el Magyarországon. A hitelfelvételek többsége az erős
forintárfolyammal jellemezhető időszakokra koncentrálódott. Az
árfolyamvolatilitás azóta jelentősen megnőtt, így a frank árfolyama a
2008. július 30-ai 141 forintos mélypontjáról mára 200 forint fölé nőtt,
igaz, idén szeptember 8-án már a 225 forintot is meghaladta. Az euró is
széles spektrumot járt be: a 2008. július 18-ai mélyponton 229, a 2009.
március 6-ai csúcsponton viszont 316 forintot ért.
Az
erős forint korszaka, azaz 2008 nyara óta eltelt időszak nagy részében
jóval nagyobb mértékben drágult a frank a forinthoz képest, mint az
euró, ezért a devizahitelesek közel 90%-át kitevő frankhitelesek terhei
nagyobb mértékben növekedtek, mint az euróhiteleseké. Az elmúlt két év
frankerősödésének jó része azonban a magyar gazdaságpolitika
teljesítményétől függetlenül következett be: máig az erősödés közel
55%-át a frank-euró keresztárfolyam indokolta.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az
MNB adataiból kiderül: 2005 óta a frankhitelek közel 70 százalékát 145
és 165 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel az ügyfelek.
Esetükben a felvételkori teljes hiteldíj mutatótól (THM) függően
általában 30-40%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be az induló
törlesztőrészlethez képest, vannak azonban, akik több mint 50%-os
növekménnyel szembesülnek.
A
fentiek eredményeként egészen drámai törlesztőrészlet-növekedés
következett be az egyes háztartási jövedelem-kategóriákban 2007 és 2010
között. Leginkább az idén nettó 100-150 ezer forintot kereső háztartások
törlesztőterhe emelkedett, jövedelemarányosan átlagosan több mint a
duplájára.
Mindezek következtében rekordot döntött a nem teljesítő hitelek aránya a magyar bankszektorban, erről itt olvashat!