Pénzcentrum • 2010. május 6. 15:02
Könnyen a határidők csapdájába eshetnek a vevők, de az ingatlan-adásvételeknél finanszírozóként megjelenő pénzintézetek is, ha az ingatlan-adásvétel egyik gyakori formájánál, a tulajdonjog-fenntartással történő eladásnál nem elég körültekintőek.
A földhivatalok egy FVM-állásfoglalásnak megfelelően 2009 óta az ilyen ügyleteknél automatikusan elutasítják a jelzálog bejegyzését abban az esetben, ha a felek az összes feltétel teljesítésére nyitva álló igen szűk, 30 napos határidőt elmulasztják.
Dr. Ember Csaba
Dr. Ember Csaba, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta: Azoknál az ingatlan-adásvételi ügyleteknél, ahol a vételár megfizetéséhez banki finanszírozás is kapcsolódik, a vevő szinte soha nem az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában fizeti ki a teljes vételárat, és a földhivatali bejegyzési kérelem beadására is jellemzően csak későbbi időpontban kerül sor.
A felek ilyenkor általában azt kérik a földhivataltól, hogy az eladás tényét ún. tulajdonjog-fenntartással jegyezze be, ami egyfajta biztosítékot jelent mind a vevő, mind a finanszírozó számára, hiszen az eladó ez idő alatt másnak nem adhatja el az ingatlant, illetve nem is terhelheti meg azt. A gyakorlatban az ingatlan tulajdoni lapja tartalmazza a hivatalos utalást a tulajdonjog-fenntartással történő eladásra, ezt pedig a rangsorban már a finanszírozó jelzálogjog-bejegyzése követi a széljegyen.
A buktató
A probléma az ilyen típusú ügyleteknél akkor keletkezik, amikor a felek határidő megjelölése nélkül kérik az eladás feljegyzését. A földhivatal ilyenkor feljegyzi a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét, és egyidejűleg törli az erre vonatkozó széljegyet. Ezután a hivatalnak a finanszírozó jelzálogjogának bejegyzése ügyében kell döntenie, amire az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján 30 napja van. Ha azonban a 30 napos határidőn belül nem történik meg a teljes vételár megfizetése, és nem érkezik be a földhivatalhoz a szabályos bejegyzési engedély, a hivatalnak a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet automatikusan el kell utasítania.
Az elutasítás az összes érintett számára komoly kellemetlenséggel jár, hiszen átmenetileg meghiúsítja az adásvételt, a finanszírozó bank pedig elveszíti a biztosítékot jelentő jelzálogjogát, mivel a hitel folyósítására (amelyből a vevő a vételár egy részét kifizeti) általában már a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének még csupán széljegyre történő feljegyzése alapján sor kerül. Tekintettel arra, hogy az adásvétel nem történik meg, azaz a vevő nem kerül tulajdonosként bejegyzésre, a bank jelzálogjogát sem jegyzi be a földhivatal, mivel annak előfeltétele a vevő tulajdonszerzése.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi a megoldás?
A fenti kockázatok kiküszöbölésére az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján két megoldás kínálkozik. Az egyik megoldás az, hogy az adásvételi szerződésben a felek határidő megjelölésével kérik a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének feljegyzését. Ebben az esetben a földhivatal a kapcsolódó ügyiratot határidő-nyilvántartásba helyezi, vagyis mindenképpen megvárja a tulajdonjog-bejegyzési engedély beérkezését. A jelzálogjog bejegyzésének ügyében pedig mindaddig nem születik döntés, amíg a vevő tulajdonjog-bejegyzésének ügyében nem hozott határozatot a földhivatal.
A másik megoldás a problémára az, ha a felek a tulajdonjog-fenntartás helyett az egész eljárás függőben tartását kérik - amire szintén lehetőséget ad az ingatlan-nyilvántartási törvény. Ebben az esetben a földhivatalnak a felek által meghatározott határidőig, de legfeljebb 6 hónapig függőben kell tartania a beadvány elintézését. A függőben tartás eredményeként a kérelem felkerül a széljegyre, a bejegyzési engedély megadására megállapított (maximum 6 hónapos) időtartam alatt azonban a földhivatal nem hoz döntést, aminek következtében a rangsorban hátrébbálló kérelmek (jelzálogjog bejegyzése) intézése is függőben van.
A bejegyzési engedély benyújtását követően intézhető el a függőben tartott ügy (tulajdonjog bejegyzése), majd pedig az azt követő széljegyek (jelzálogjog bejegyzése). Itt is figyelni kell azonban a határidőkre, ha ugyanis a bejegyzési engedély földhivatali benyújtására a megállapított (legfeljebb 6 hónapos) határidőn belül nem kerül sor, a földhivatal a kérelmet a határidő lejártával szintén automatikusan elutasítja, azaz a vevő tulajdonjogát nem jegyzi be (ami egyben a finanszírozó jelzálogjogának bejegyzésére vonatkozó kérelmének az elutasítását is jelenti).