A sztárkertész titkos trükkje, itt kezdődik a jó bor és a bőséges termés: metszés lépésről lépésre

A tavaszi metszés elsődleges célja az egészséges növekedés elősegítése és a terméshozam növelése, de erről nemrégiben, a cseresznyefa, a kajszibarack és az áfonya metszésének trükkjeit sorolva írt már a HelloVidék. A szőlő metszése is fontos szerepet játszik a növény egészsége, terméshozama és hosszú élettartama szempontjából.

"A metszés közvetlen hatással lehet a szőlőtermesztés minőségére, a növény egészségére és a termés mennyiségére. A megfelelő metszés biztosítja, hogy a szőlő optimálisan növekedjen, elegendő napfényt kapjon, a betegségek és kártevők hatékonyan kontrollálhatók legyenek, és a terméshozam magas legyen. A metszés segít a szőlőtőkék erősítésében, formálásában és a jövőbeni termések minőségének javításában" - közölte a Hellovidékkel Kósa Dániel, gyümölcsszakirányú kertészmérnök, akinek a segítségével most lépésről lépésre bemutatjuk a szőlő metszésének fortélyait!

A szőlő metszésének célja

• Szellőzés és fény biztosítása: A szőlő számára alapvető fontosságú, hogy megfelelő mennyiségű fényt és levegőt kapjon. A metszéssel biztosíthatjuk, hogy a tőke koronája ne legyen túl sűrű, ami elősegíti a szellőzést és a jobb fényviszonyokat.
• Egészséges növekedés fenntartása: A metszés segít eltávolítani az elhalt, beteg vagy sérült részeket, így megelőzve a fertőzések és betegségek terjedését.
• Terméshozam javítása: A megfelelő metszés segít abban, hogy a szőlő több energiát fordítson a gyümölcstermelésre, nem pedig a vegetatív növekedésre. Az optimális metszés során a tőkének elegendő energiát biztosítunk a gyümölcsök fejlődéséhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tízezreket érő trükk a hazai profiktól: így sokszorozhatod meg a kertedben a gyümölcstermést

A gondos hobbikertészek valószínűleg már elvégezték a téli metszést, de akik még nem fogtak hozzá, ők sincsenek lekésve. De hogyan álljunk neki okosan?

A szőlő metszésének időpontjai

Általánosságban elmondható, hogy a metszést akkor érdemes elkezdeni, amikor a nagyobb fagyoktól már nem kell tartanunk, de ne halasszuk addig, amíg a nedvkeringés megindul, és a metszési felület „könnyezni” kezd. A metszés előtt végezzünk rügyvizsgálatot: a termőrügyet éles késsel (zsilettpengével) a hosszanti tengelye mentén vágjuk ketté. Ha a metszési felület halványzöld és nem barna, akkor a rügy ép, belőle egészséges hajtás fejlődhet. Ha a metszési felület csúcsi része elbarnult, akkor a rügy károsodott, de kedvező körülmények között még hajtást és azon fürtöt fejleszthet. Ha a rügy alapja vagy a teljes metszési felület elbarnult, akkor a rügy nem fog kihajtani. A metszés mértékét a rügyek épsége alapján kell eldönteni.

Ahogy Kósa Dániel elmondta, a szőlő metszését több különböző időpontban végezhetjük, és minden egyes metszési időszaknak megvan a maga célja.

• Tavaszi metszés (március – április): A tavaszi metszés célja, hogy eltávolítsuk a télen elhalt vagy megfagyott hajtásokat, valamint azokat a részeket, amelyek a téli időszakban nem fejlődtek megfelelően. A tavaszi metszés idején már láthatóak az új hajtások, és ekkor már a tőkék aktivitása is megkezdődött.
• Zöldmetszés (nyár közepén): A zöldmetszés a nyári időszakban történik, amikor a szőlő aktívan növekszik. A célja a tőke sűrűsödésének megelőzése, a szellőzés javítása, a gyenge, nem termő hajtások eltávolítása, és az új növekedés irányítása.

Metszési technikák különböző szőlőfajtákhoz

A metszés során érdemes figyelembe venni a szőlőfajta egyedi igényeit is.

• Borászati szőlőknél a hangsúly a minőségi szőlőszemekre és a specifikus ízprofilokra helyeződik, így itt a sűrűség csökkentése és a termés szabályozása a fő cél.
• Régi, hagyományos fajták metszésekor különös figyelmet kell fordítani a növények történelmi és genetikai jellemzőire, gyakran hagyományos módszereket alkalmazva.
• Asztali szőlőfajták esetében a cél a nagy, lédús szőlőszemek elérése, ezért itt gyakran több zöldmunkát (például levelek eltávolítása) végeznek a metszés mellett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így metszd a barackfát, hogy idén bőven legyen kajszi a lekvárfőzéshez: 4+1 trükk a sztárkertésztől

A kajszi metszését minden évben el kell végezni, de a legfontosabb lépések tavasszal, a pirosbimbós állapotban esedékesek, amikor a rügyek megduzzadnak, és a fa virágzás előtt áll.

A szőlő metszésének lépései

A metszés előtt mindig érdemes az eszközöket alaposan tisztítani és fertőtleníteni, hogy megakadályozzuk a betegségek terjedését.

1. A szőlőtőkék előkészítése

Mielőtt elkezdenénk a metszést, fontos, hogy a tőkéket megfelelően előkészítsük. Tisztítsuk meg az esetleges elhalt levelektől és törmelékektől, hogy hozzáférjünk minden fontos ághoz. Figyeljünk arra is, hogy a szőlőtőkék egészségesek legyenek, és ne legyenek rajtuk kártevők vagy betegségek jelei.

2. A tőke formálása

A szőlő metszésének legfontosabb lépése a tőke formálása, amely a szőlő jövőbeli növekedését és terméshozamát befolyásolja.

• Az alapszerkezet kialakítása: Az első évben a szőlőtőke alapformáját hozzuk létre. Általában egy erősebb, központi törzset hagyunk, amelyből oldalágak nőnek. A cél az, hogy az oldalágak megfelelő eloszlásban legyenek.
• Kiválasztjuk a fő hajtásokat: A téli metszés során kiválasztjuk azokat a fő hajtásokat, amelyek a következő évben termést hoznak. Ezeket érdemes erősebb, egészséges hajtások közül választani.

3. A tőke metszése

A tőke metszése az egyes szőlőhajtások meghatározását jelenti. Az alapelv, hogy a túl hosszú vagy gyenge hajtásokat eltávolítjuk, míg a termőhajtásokat visszavágjuk, hogy erősebb növekedést biztosítsunk.

• A régi, nem termő ágak eltávolítása: Az idősebb, gyenge vagy sérült ágakat mindenképpen el kell távolítani. Ez segít a szőlő egészségének fenntartásában, és a fiatal hajtások számára is több energiát biztosít.
• A termőhajtások visszavágása: A szőlőtőkék legfontosabb részei a termőhajtások, amelyeket évente meg kell metszeni. A visszavágás mértéke a szőlő fajtájától és a kívánt terméshozamtól függ. Az ideális vágási pontot mindig a tőke növekedési formája és az előző évi termés alapján kell meghatározni.

Kósa Dániel, gyümölcsszakirányú kertészmérnök még  elmondta, hogy a metszésben számos technika létezik, mindenki a sajátjára esküszik. Alapvetően két csoportba sorolhatók, vannak a szálvesszős és a váltócsapos metszések:

• Váltócsapos metszésnél, a termőkaron a vesszőkből csapokat hozunk létre, majd ezt következő évben váltjuk. Ebből a technikából létezik rövidcsapos, hosszúcsapos és félszálvesszős is.
• Szálvesszős metszésnél a tőkén három 6-8 rügyes szálat hagyunk, és ezeken neveljük a vesszőket.

A zöldmetszéssel is érdemes tisztába lenni

A zöldmetszés nyáron, általában június-július környékén történik. Az egyik fő célja, hogy a szőlőtőkék sűrűségét csökkentsük és javítsuk a szellőzést. A zöldmetszés során a szőlő aktívan növekvő részeiből, azaz a zöld hajtásokból, levelekből és nem kívánt hajtásokból válogatunk, hogy csökkentsük a tőke sűrűségét és javítsuk a szellőzést.

Első lépésként a gyenge és nem termő hajtásokat távolítjuk el. A zöldmetszés során azokat a hajtásokat vágjuk le, amelyek nem hozzák a kívánt termést, vagy nem alkalmasak a további növekedésre. Az új, fiatal hajtások visszavágásával a szőlő több energiát fordíthat a termésre. Ezt követi a levelek ritkítása, hogy a napfény jobban elérje a szőlőfürtöket. Ez elősegíti a jobb érlelést és csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát. Harmadik lépésként pedig a hajtásokat, amelyek nem kívánatos irányba nőnek, megigazítjuk vagy eltávolítjuk, hogy a tőke erőforrásai a legjobb helyen koncentrálódjanak. Ez a folyamat nemcsak a szőlő termését befolyásolja, hanem a növény egészségére is jótékony hatással van, mivel a megfelelő szellőzés és fényviszonyok hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez.