Gólya show: bohócfészket építenek a fiatal madarak

A portál Szabó Mátét, a Magyar Madártani Egyesület, Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport titkárát kérdezte a jelenlegi helyzetről. Ahogy a szakember modnta, megszaparodtak az „új gólyapár érkezett a településünkre” típusú bejelentések száma.

Ezeknek nagyon örülünk, mivel mi sem tudunk mindenhol mindig ott lenni. Ezért is fontos a civil lakosság bevonása az ilyesféle észlelésekbe. Ezek az emberek ott élnek a gólyafészkek mellett, látják a madarakat minden nap és olyan információkkal tudnak bennünket ellátni, amiket mi soha, vagy csak nagyon sok idő után tudnánk meg. A Komárom-Esztergom megyei fehér gólya védelemmel kapcsolatban működik a Gólyakaraván – Komárom-Esztergom megyei Gólya Road Show nevű Facebook-oldal. Ide nyugodtan lehet írni a gólyákkal kapcsolatos üzeneteket

– tájékoztatott a szakember.

Jellemzően a fészeképítési folyamat hozzálátásából lehet leszűrni, hogy fiatal, tapasztalatlan állatról van szó. Ügyetlenkednek, nem tudják, hogy mit kell csinálni és pontosan hogyan. Mindenképpen érdekesség, hogy, ha „fiatal” madarakról beszélünk, akkor ez a fehér gólyák esetében legalább három éves kort jelent, mivel kikelés után, amikor elvonul Afrikába, akkor csak az azt követő harmadik évben tér vissza Európába. Hazánkban stabilnak mondható a gólyák költőállománya, amely 5000-5500 pár körül van jelenleg

- tette hozzá Szabó Máté, majd kiemelte, a fiatal ivarérett, még fiókanevelési tapasztalattal nem rendelkező párok kezdetben úgynevezett „bohócfészkeket” építenek, ezek amolyan fészekkezdemények.

Minden évben vannak ilyen „bohócfészket” építő fiatalok a megyénkben. A legegyszerűbben úgy lehet leírni, hogy próbálkoznak a madarak, aztán ahogy sikerül úgy sikerül a fészek. Ezt bármelyik nap ott is hagyhatja a fiatal pár. A nagyobb testű madaraknál ez gyakori jelenség. Egy rendes, költésre alkalmas fészek megépítése nagyjából két hétig tart egy gólyapár számára

– fejtette ki a titkár, aki kiemelte azt is, hogy a fehér gólya nagyon ügyes fészeképítőnek számít. Ahogy a szakértő mondta, mi magunk is segíthetünk neki az építésben: meg kell figyelni, hogy honnan gyűjtik a fészekanyagokat és oda kell kivinni száraz vékony ágakat vagy szőlővenyigéket.

Felhívta a figyelmet arra, hoy a gólyák több éves fészke akár 200-300 kilót is nyomhat, így sajnos nagy károkat okozhat az elektromos berendezésékben. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a természetvédelmi szakemberek közösen dolgozzanak az E.ON munkatársaival.

A magyarországi fehér gólya fészkek 99 százaléka villanyoszlopokon található, azok pedig az E.ON tulajdonát képzik. A szakemberek a vezetékek védelme érdekében fészektartó kosarakat helyeznek ki, amelyek nem csak a vezetékeket, a madarakat is védik, hiszen a kosár révén a fészek is magasabbra kerül, így az áramütés lehetősége is csökken. Ezek miatt a nemzeti park igazgatóságok és az elektromos hálózatot üzemeltetők folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Megyénkben az illetékes állami természetvédelmi szerv a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

– mondta Szabó Máté.