Pénzcentrum • 2026. november 11. 08:27
Megjelent az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai programja és a 2027-es költségvetés tervezete. Bár a dokumentum üdítően átlátható, és a jövő évre kitűzött 4,9 százalékos hiánycél érdemi lépés az euró 2030-as bevezetése felé, a büdzsé komoly megalkuvásokat is tartalmaz. A középtávú tervek nem elég ambiciózusak, a költségvetési lyukakat továbbra is különadókkal tömik be, a kabinet pedig több olyan káros, az Orbán-korszakból megörökölt gazdaságpolitikai intézkedést is továbbvisz, amely hosszú távon gátolhatja a hazai növekedést - írta meg a Portfolio hasábjain Bod Péter Ákos.
Az elemző szerint hosszú idő után visszatért a normális, demokratikus mederbe a jövő évi költségvetés tervezése. A dokumentumot nem a nyári melegben, bizonytalan bázisokra építve és átláthatatlanul módosítgatva nyújtották be, hanem a hagyományoknak megfelelően az őszi parlamenti ülésszak keretében tárgyalják. Bár a kormányoldal domináns parlamenti helyzete miatt a zárószavazás kimenetele borítékolható, a részletek és a belső arányok az érdemi viták során még formálódhatnak.
A figyelem középpontjában a komoly szakmai munkáról tanúskodó főbb makrogazdasági sarokszámok állnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt egyetlen év alatt 4,9 százalékra szorítaná le. Ez a jelentős, a ciklus elejére koncentrált kiigazítás elengedhetetlen ahhoz a stratégiai célhoz, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit.
Bod Péter Ákos szerint a 2027 utáni pálya azonban már aggodalomra ad okot, mivel a tervek szerint a hiánycsökkentés üteme lelassulna, holott a jelenlegi világgazdasági környezetben a 3 százalékos maastrichti kritériumot már 2029-re teljesíteni kellene. Egy gyorsabb ütemű fiskális konszolidáció nem fojtaná meg a gazdaságot, hiszen a felszabaduló uniós források, a valutaövezeti csatlakozás hiteles ígérete és a piactorzító állami beavatkozások leépítése jelentősen ösztönözné a vállalati szféra beruházásait.
A tervezet általános indoklása szerint a 2027-es büdzsé „az igazságosság és a fejlődés költségvetése", amelyet az új vezetés az első sortól az utolsóig maga alakított ki. A valóságban azonban a dokumentum rengeteg megörökölt kényszerpályát és elavult reflexet rejt. A bevételi oldal megtámasztása például továbbra is a jól ismert szektorális különadókkal történik. Ennél a megoldásnál európaibb és kiszámíthatóbb lett volna egy többkulcsos adórendszer bevezetése vagy az örökösödési adó méltányos újragondolása.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennél is nagyobb probléma, hogy az új kormány láthatóan nem mer vagy nem akar szakítani az előző rendszer több gazdaságilag káros, de politikailag népszerű intézkedésével. A túlzottan centralizált, sokszor versenykorlátozó és a közgazdasági racionalitást nélkülöző, pusztán kommunikációs célokat szolgáló megoldások fenntartása utólagosan is legitimálja a korábbi időszak hibáit.
Ha a döntéshozók ezeket a „gyári hibás" konstrukciókat adottságként kezelik ahelyett, hogy kivezetnék őket, azzal pontosan azt a versenypiaci dinamikát fékezik, amely elengedhetetlen lenne a régiós felzárkózáshoz. Néhány hónapnyi kormányzati munka után, 2026 végén még érthető, ha egyes szakpolitikai koncepciók kevésbé kidolgozottak. Ahhoz azonban, hogy a magyar gazdaság valóban visszatérjen a fenntartható növekedési pályára, elkerülhetetlen lesz a bátor, piacpárti fordulat és a káros örökségek végleges felszámolása - összegezte Bod Péter Ákos.