Pénzcentrum • 2026. szeptember 25. 19:31
Még az idén folytathatja a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amennyiben a külső piaci feltételek kedvezően alakulnak, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervvel áll elő az euróövezeti csatlakozás érdekében. Bár a jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, az euróbevezetés előkészítéseként 3-ról 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célt - tudósított a Portfolio.
Kurali Zoltán, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a Reutersnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a további kamatvágások lehetősége továbbra is nyitott, amennyiben a makrogazdasági adatok ezt alátámasztják. A döntéshozók számára a következő időszakban az energiapiaci folyamatok, a 2027-es költségvetés, valamint a kormány jövő hónapra ígért középtávú fiskális terve lesz a leginkább meghatározó. Idén a jegybank már négy alkalommal csökkentette az alapkamatot, miközben a hazai infláció tartósan a cél alatti tartományban maradt, augusztusban mindössze 1,3 százalékot tett ki.
Az alelnök rámutatott, hogy a költségvetési helyzet rendezése és az euróövezeti csatlakozási folyamat megindulása jelentősen javítaná az ország kockázati megítélését. Magyar Péter miniszterelnök – aki idén áprilisban, tizenhat év után váltotta Orbán Viktort a kormány élén – célkitűzése szerint az ország 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit.
Kurali kifejtette, hogy ez azt jelenti, legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM II árfolyam-mechanizmusba, maga a közös valuta pedig legkorábban 2032. január 1-jével válthatja fel a forintot. A kormányfő európárti programja már eddig is komoly optimizmust hozott a hazai piacokon, a külföldi befektetők az idei évben több mint 13 milliárd dollárnyi tőkét fektettek a magyar kötvénypiacra.
A gazdasági kilátásokat ugyanakkor több tényező is beárnyékolja. A főbb külső kockázatok közé tartoznak a kiszámíthatatlan energiaárak és a klímaváltozás hatásai, amelyek a jegybank becslése szerint idén önmagukban 0,4 százalékponttal rontják a gazdasági növekedést, miközben növelik az inflációs nyomást. Belföldi oldalon a legfőbb veszélyt az erőteljes bérnövekedés és a tartósan magas, 5-6 százalékos szolgáltatásinfláció jelenti. Az MNB éppen azért csökkentette az inflációs célt, hogy érdemi alkalmazkodásra kényszerítse a gazdasági szereplőket, így a vállalatoknak a termelékenység javításával kell elkerülniük a bér-ár spirál kialakulását, gátat szabva a további két számjegyű béremeléseknek.