Pénzcentrum • 2026. június 4. 11:23
A Hormuzi-szoros körüli feszültségek, a világgazdaság növekedési kilátásai, az inflációs kockázatok és a magyar gazdaság helyzete álltak az Amundi sajtótájékoztatójának középpontjában, amelyen a Pénzcentrum is részt vett. A makrogazdasági kilátásokról szóló rendezvényen Kiss Péter befektetési igazgató és Wéber Tamás kötvény portfólió-menedzser ismertette azokat a folyamatokat, amelyek szerintük a következő években meghatározhatják a világgazdaság és a pénzpiacok alakulását.
Az elemzők szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetet jól szemlélteti a Hormuzi-szoros ügye. Úgy vélik, a világ működését egyre inkább egymást követő konfliktusok és válságok alakítják, amelyek már nem kivételes események, hanem a nemzetközi rendszer állandó jellemzői. Értékelésük szerint az Egyesült Államok globális befolyása fokozatosan gyengül, miközben erősödnek a regionális érdekek, és egyre gyakoribbá válnak a gyorsan változó szövetségek. Bár a konfliktusok jellemzően helyi szinten zajlanak, gazdasági következményeik messze túlmutatnak az érintett térségeken.
A Hormuzi-szorossal kapcsolatban ugyanakkor Kiss Péter rámutatott arra, hogy a kezdetben felvázolt legsúlyosabb forgatókönyvek nem valósultak meg. Jelenleg inkább a tűzszünet meghosszabbítása és a hajózási útvonal részleges felszabadítása látszik valószínűnek. Az Amundi szakértői szerint a világgazdaság az elmúlt években jelentős alkalmazkodóképességet mutatott a kereskedelmi útvonalakat és az ellátási láncokat érintő zavarokkal szemben.
Elhangzott, hogy a napi mintegy 105 millió hordós globális olajfogyasztásból a Hormuzi-szoros esetleges kiesése körülbelül 20 millió hordót érintene. Ebből a nagyobb termelők már mintegy 6 millió hordót tudtak pótolni, miközben a korábban szankció alatt álló készletek felszabadítása, a stratégiai tartalékok használata, a vezetékes szállítás növelése és a részben továbbra is működő tengeri szállítás további 8-10 millió hordónyi kínálatot biztosított. Az elemzők szerint jelenleg nagyjából 4 millió hordónyi hiány az, amelyhez a keresleti oldalnak kell alkalmazkodnia.
A földgázpiaccal kapcsolatban az Amundi szakemberei úgy látják, hogy a fejlett gazdaságok már túljutottak a korábbi energiaválság legsúlyosabb szakaszán. A következő években jelentős új LNG-kapacitások léphetnek üzembe, amelyek hosszabb távon is diverzifikálhatják a nemzetközi gázkereskedelmet.
A közel-keleti konfliktus hatására az Amundi Investment Institute elemzői lefelé módosították a globális növekedési várakozásokat, miközben magasabb inflációval és magasabb olajárakkal számolnak. Recessziót ugyanakkor egyelőre nem várnak. A növekedési kockázatok az olajimport-függőség mértékével arányosan emelkedtek. Az Egyesült Államokat érinti a legkevésbé a változás, míg az ázsiai országok esetében jelentősebb a kitettség. Európa a két véglet között helyezkedik el.
Az elemzők szerint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság egyik legfontosabb következménye, hogy alapjaiban írta át a monetáris politikával kapcsolatos piaci várakozásokat. Az év elején még széles körben arra számítottak a befektetők, hogy a nagy jegybankok kamatcsökkentési ciklusba kezdenek. Ez a forgatókönyv azonban fokozatosan kikerült az árfolyamokból, helyette a jegybankok egyre szigorúbb kommunikációt folytatnak.
Az Európai Központi Bank esetében a piac már két-három kamatemelést áraz az év hátralévő részére, miközben az Amundi két emeléssel számol. Az Egyesült Államokban is megjelent egy kamatemelés lehetősége a következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozásokban, holott az év elején még két kamatcsökkentés szerepelt a konszenzusban. Az elemzők szerint a jegybankok közelgő kamatdöntő ülései kulcsszerepet játszanak majd a piaci várakozások alakulásában.
Magyarországgal kapcsolatban az Amundi szakértői azt emelték ki, hogy a forint az elmúlt időszakban jelentős erősödést mutatott, miközben az államkötvények hozamfelára is látványosan csökkent. Szerintük akár olyan helyzet is kialakulhat, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa: a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentést hajthat végre egy olyan időszakban, amikor a nagy jegybankok éppen szigorításra készülnek.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ez kedvező, de átmeneti időszak lehet. A hosszabb távú stabilitás fenntartásához az új magyar kormányzat gazdaságpolitikájának is eredményesen kell működnie. Megjegyezték azt is, hogy a régiós devizák inflációval korrigált felértékelődése az elmúlt években meghaladta a forintét, ezért a magyar fizetőeszköz esetében még további erősödési potenciált sem zárnak ki.
A világgazdaság hosszabb távú növekedési kilátásairól szólva az Amundi szakemberei azt hangsúlyozták, hogy a stratégiai autonómia egyre fontosabb szemponttá válik a gazdaságpolitikában. Az országok és vállalatok igyekeznek csökkenteni kitettségüket a geopolitikai konfliktusokkal szemben, ami jelentős infrastrukturális beruházási hullámot indíthat el világszerte.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A várható beruházások fő nyertesei között említették az energetikát, a kritikus nyersanyagok kitermelését és feldolgozását, az infrastruktúra-fejlesztéseket, a védelmi ipart, a kibervédelmet, valamint a környezetvédelmi és mesterségesintelligencia-fejlesztéseket. Az AI esetében hangsúlyozták, hogy a technológia már bizonyította gazdasági jelentőségét, ezért a körülötte zajló befektetések nem tekinthetők klasszikus spekulatív buboréknak. Ugyanakkor szerintük az AI-t is a stratégiai autonómiát szolgáló beruházási trendek részeként érdemes vizsgálni.
Az energiaárak fékezhetik a növekedést
Wéber Tamás kötvény portfólió-menedzser a sajtótájékoztatón három fő forgatókönyvet vázolt fel a világgazdaság előtt álló kockázatokkal kapcsolatban. Az Amundi jelenleg az alapforgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek, ennek bekövetkezésére 55 százalékos esélyt ad. A szakember szerint ebben a forgatókönyvben folytatódik a gazdasági átmenet, miközben az energiaárak emelkedése továbbra is árnyékot vet a növekedési kilátásokra. Az AI-hoz kapcsolódó beruházások, valamint a védelmi és iparpolitikai programok jelentősen alakítják a tőkeáramlásokat és a nemzetközi kereskedelmet. Ezzel párhuzamosan a magasabb energia- és nyersanyagárak fékezhetik a gazdasági növekedést, növelhetik a strukturális inflációs nyomást és sérülékenyebbé tehetik az ellátási láncokat.
Wéber Tamás elmondta, hogy az Amundi 35 százalékos valószínűséget tulajdonít egy kedvezőtlenebb, kockázati forgatókönyvnek is. Ebben az esetben a geopolitikai konfliktusok erősödése, az inflációs várakozások elszabadulása, az ellátási zavarok, a likviditás szűkülése és a hitelpiaci feszültségek együttesen gazdasági visszaesést idézhetnek elő. Ilyen környezetben a befektetők jellemzően a biztonságosabb eszközök, például az amerikai rövid lejáratú állampapírok és a menedékdevizák felé fordulnak.
A pozitív forgatókönyv esélyét jelenleg 10 százalékra teszi az Amundi. Wéber Tamás szerint ehhez a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi vámok enyhülésére, a költségvetési fegyelem erősödésére, valamint a termelékenység javulására lenne szükség. Ebben az esetben a ciklikus gazdasági szektorok, Európa, Ázsia és az energiaimportáló országok kerülhetnének a befektetői érdeklődés középpontjába.
Mik lehetnek a kihívások?
Az Amundi elemzői szerint a mesterséges intelligencia mellett a demográfiai változások, a környezetvédelem, a globalizáció átalakulása és a geopolitikai feszültségek jelentik a következő évtized legfontosabb kihívásait. Ezek olyan folyamatok, amelyekben az állami szerepvállalás, a támogatási programok és a szabályozási változások a megszokottnál erősebb, a gazdasági ciklusoktól részben független trendeket alakíthatnak ki.
A magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően az Amundi arra számít, hogy Magyarország 2027-re felzárkózhat a régiós versenytársakhoz. Az idei évre 1,4 százalékos GDP-növekedést várnak, miközben a cseh gazdaság bővülése meghaladhatja a 2 százalékot, a lengyel pedig a 3 százalékot. Egyedül Románia teljesíthet gyengébben a magyar gazdaságnál.
A prognózis szerint 2027-ben a magyar növekedés elérheti a 2,7 százalékot, amellyel megközelítheti a lengyel gazdaság 2,8 százalékos bővülését és meghaladhatja a várhatóan 2,4 százalékkal növekvő cseh gazdaság teljesítményét. Az infláció eközben mindhárom országban mérsékelt maradhat, bár Magyarországon a pénzromlás üteme jövőre a jegybanki célsáv felső széléhez közelíthet.