Pénzcentrum • 2026. június 2. 17:15
A kormány néhány napja megállapodott az Európai Bizottsággal a korábban befagyasztott, 16,4 milliárd euró összegű uniós forrás felszabadításáról, Magyarország pedig hivatalosan is kezdeményezte a csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Az egyezség értelmében a kabinet átfogó korrupcióellenes, gazdasági és alapítványi reformokat hajt végre, miközben a felszabaduló forrásokat elsősorban nagyszabású vasútfejlesztésre, a villamosenergia-hálózat bővítésére, valamint a hazai kis- és középvállalkozások támogatására fordítja.
Közös sajtótájékoztatót tartott Kapitány István gazdasági és energetikai, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási, valamint Kármán András pénzügyminiszter arról, várhatóan mire fordítják azt a 16 milliárd forintot, ami meg fog érkezni Magyarországra az uniós kohéziós alapból. A pénz befagyasztásának feloldásáról néhány napja tettek bejelentést, erről a Pénzcentrum is beszámolt akkor. A lehívható keret egy 10 milliárd eurós helyreállítási alapból, 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrásból, valamint az akadémiai szabadság kérdése miatt eddig blokkolt 2,2 milliárd euróból tevődik össze.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint az új kormány dolgát megkönnyítette, hogy az előző kabinet az uniós szupermérföldkövek teljesítéséhez már számos törvényjavaslatot kidolgozott, ám ezeket végül sosem terjesztették a parlament elé. Brüsszel nem támasztott új feltételeket, így továbbra is a korábban meghatározott 27 mérföldkő teljesítését várják el.
Az uniós elvárásoknak megfelelően gyökeresen átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert, amely a jövőben a hozzátartozókra is kiterjed majd, a nyilatkozatok tartalmát pedig az Integritás Hatóság ellenőrzi. A nem vallott, eltitkolt vagyonok birtoklása akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz. Az Integritás Hatóság emellett szélesebb jogköröket kap a vizsgálatok és a közbeszerzések felügyelete terén.
Jelentős változás várható a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is, hiszen az egyetemet nem fenntartó alapítványok nyár végéig visszaadják a rájuk bízott közvagyont, miközben a felsőoktatási intézményeknél – a zökkenőmentes tanévkezdés érdekében – egy hosszabb, 2027-ig tartó átmeneti időszak után vezetik be az új működési modellt.
Kármán András pénzügyminiszter elmondta, hogy a korábban tervezett, ám irreális határidejű nyugdíj- és különadó-reformok helyett a kormány inkább a vállalati adózásra és a költségvetés átláthatóságára fókuszál. Felszámolják az adóelkerülési kiskapukat, felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket és a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A jövőben a költségvetési tervezés is racionálisabbá és kiszámíthatóbbá válik, megszüntetve a különböző alapok és egyéb jogcímek mögé rejtett, átláthatatlan kiadásokat.
A felszabaduló forrásokból jelentős infrastrukturális beruházások indulnak. Vitézy Dávid kiemelte a vasúti járműpark 1,8 milliárd eurós megújítását, amelynek keretében teljes járműcserét hajtanak végre több HÉV-vonalon, emellett 35 új InterCity motorvonatot szereznek be. Szintén eurómilliárdos nagyságrendű összegeket tudnak majd elszámolni a korábban a hazai költségvetésből előfinanszírozott közlekedési beruházásokra.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 221 733 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Magnet Bank ahol 6,71%, az UniCredit Banknál 6,78%, az Ersténél 6,82, míg a CIB Banknál 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hozzátette, hogy 1,5 milliárd eurót fordítanak a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, ami érdemben segíti a nap- és szélenergia integrációját, további 1,5 milliárd euróból pedig a hazai kis- és középvállalkozások tőkehelyzetét erősítik meg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.
A kabinet szakít az előző kormány várospolitikai gyakorlatával is, így felülvizsgálják a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló rendeleteket, amelyek korábban lehetővé tették a közösségi közlekedéssel nem kiszolgált, városszéli területek átgondolatlan beépítését. A vizsgálat azokat a projekteket érinti kiemelten, amelyek már megszerezték az engedélyeket, de a kivitelezésük még nem kezdődött el. Emellett szigorítják a magántőkealapokra vonatkozó szabályokat is – többek között nyilvánossá teszik a tényleges tulajdonosok kilétét –, a Paks II. beruházás átvilágítására pedig vizsgálóbizottságot hoztak létre.
A kormánynak rendkívül szoros határidők mellett kell dolgoznia, hiszen a helyreállítási terv pontos szövegezését heteken belül le kell zárniuk ahhoz, hogy júliusban az uniós testületek is jóváhagyják azt, és augusztus végére a konkrét vállalások is teljesüljenek.