Pénzcentrum • 2026. április 16. 13:32
A Tisza Párt választási győzelmével ismét napirendre került az euró magyarországi bevezetése, amelyet jelenleg a politikai vezetés és a lakosság jelentős része is támogat. Bár a csatlakozás szigorú makrogazdasági feltételeit az ország ma még egyáltalán nem teljesíti, egy hiteles és fegyelmezett gazdaságpolitikával a folyamat 2030–2031 körül lezárulhat. A felkészülés már önmagában is megéri, a stabilitást célzó intézkedések pozitív hatásai ugyanis jóval a közös pénz tényleges bevezetése előtt érezhetők lesznek az állam, a vállalatok és a lakosság számára egyaránt - írta a Portfolio.
A választásokon kétharmados többséget szerző Tisza Párt gazdasági programjának kiemelt eleme az euróövezethez való csatlakozás. Ezt a szándékot a pénzügyi piacok is kedvezően fogadták. A forint erősödése és a kötvényhozamok csökkenése egyértelműen jelzi a külföldi befektetők bizalmát.
Az új kormánypárt láthatóan komolyan gondolja a lépést, ezt az is megerősíti, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében már meg is kezdték a szakmai egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Bankkal. A politikai akarat mellett a társadalmi támogatottság is kiemelkedő. A felmérések szerint a magyarok mintegy háromnegyede támogatja a közös európai fizetőeszköz bevezetését. Ez jól mutatja, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei és a forint leértékelődése mennyire kikezdték a hazai fizetőeszközbe vetett bizalmat.
A politikai elhatározás és a társadalmi egyetértés azonban önmagában nem elegendő. A közös valuta átvételéhez az országnak maradéktalanul teljesítenie kell a szigorú maastrichti konvergenciakritériumokat. Ezek kiterjednek az árstabilitásra, a hosszú távú kamatlábakra, a költségvetési hiányra, az államadósságra, valamint a hazai jogrendszer uniós jogharmonizációjára. Jelen pillanatban Magyarország ezen feltételek egyikének sem felel meg. A csatlakozás alapfeltétele továbbá a II. európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II) eltöltött legalább két sikeres év. Ebben a rendszerben az ország jelenleg még nem vesz részt.
A legnehezebb feladatot egyértelműen a költségvetés rendbetétele jelenti. A deficit tartósan magas, ami miatt az Európai Bizottság túlzotthiány-eljárást indított Magyarország ellen. Az új kormánynak egy hiteles, az államháztartási hiányt fokozatosan csökkentő tervet kell kidolgoznia. Ez várhatóan fájdalmas költségvetési kiigazításokat igényel majd.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A folyamat nehéz döntési kényszer elé állíthatja a vezetést a szociális ígéretek teljesítése és a pénzügyi fegyelem fenntartása között. Hasonlóan komoly kihívást jelent a 70 százalék felett ragadt államadóssági ráta. Ugyanakkor egy egyértelműen és fenntarthatóan csökkenő pálya felmutatásával az uniós intézmények eltekinthetnek a szigorú, 60 százalékos referenciaérték azonnali teljesítésétől. Az árstabilitás tartós helyreállítása szintén kulcsfontosságú feladat, hiszen a közelmúlt kiugró inflációjának hatásai és kockázatai továbbra is jelen vannak a magyar gazdaságban.
A nemzetközi tapasztalatok és az Európai Központi Bank jelzései alapján az euró bevezetése egy rendkívül összetett folyamat. Sikeréhez a gazdasági ciklusok mélyreható összehangolására van szükség. Bár egy hiteles tervvel az ERM II rendszerbe való belépés a közeljövőben elindulhat, a tényleges euróbevezetésre a legoptimistább forgatókönyvek szerint is csak 2030–2031 környékén kerülhet sor. A felkészülési időszak ugyanakkor nem csupán áldozatokkal jár. A kötelezően előírt fegyelmezett költségvetési és monetáris politika azonnal elkezdi stabilizálni a gazdaságot. A csökkenő kockázati felárak, az olcsóbb államadósság-finanszírozás, a stabilabb árfolyam és a kiszámíthatóbb inflációs környezet már jóval a tényleges csatlakozás előtt érdemben javítja az ország makrogazdasági helyzetét.