Pénzcentrum • 2026. március 8. 04:04
A magyar gazdaság szinte teljesen stagnált a 2022 és 2025 közötti időszakban. Mindössze 1 százalékos növekedést mutatott fel, amivel súlyosan alulteljesítette a régiós versenytársakat. Míg a szomszédos és a V4-országok a globális nehézségek ellenére is érdemi bővülést értek el, a hazai teljesítményt a beruházások visszaesése és az exportszerkezet sérülékenysége húzta le. Ennek következtében a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásunk is megtorpant.
Az elmúlt négy évben a vizsgált kelet-közép-európai államok mindegyikében legalább 3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Magyarország az 1 százalékos eredményével élesen kilóg ebből a trendből. Ugyanebben az időszakban Horvátország 13, Lengyelország és Szlovákia közel 8, míg Csehország 5,6 százalékos növekedést regisztrált. Még a költségvetési kiigazítási kényszerrel küzdő Románia is 3 százalékos bővülést ért el. Bár a régiós országok földrajzi és világgazdasági kitettsége rendkívül hasonló, ők sokkal sikeresebben küzdöttek meg a kihívásokkal, mint a növekedésben megakadt magyar gazdaság.
A hazai lemaradás egyik fő oka az exportszerkezet túlzott sérülékenysége - vélekedik elemzésében a Portfolio. Az európai gazdaságok gyengélkedése egyetlen régiós versenytársunk kivitelét sem viselte meg annyira, mint a miénket. A kedvezőtlen külső környezet ellenére a lengyel export 14, a cseh pedig 6 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a magyar feldolgozóipar 10 százalékos zuhanást szenvedett el, és egyelőre a kilábalás jeleit sem mutatja. A makrogazdasági stagnálás a beruházásokat is magával rántotta, aminek az építőipar lett az egyik legnagyobb kárvallottja. Az ágazat teljesítménye 8 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőtti szinttől. Eközben a horvát építőipar a másfélszeresére duzzadt, de a román és a cseh szektor is bővülni tudott.
Bár a gyenge beruházási és exportteljesítmény mellett jelenleg a háztartások fogyasztása a gazdasági növekedés fő motorja, a belső kereslet nem minden területre hat egyformán. A kiskereskedelmi szektor továbbra is stagnál, ez amúgy kiemelt téma volt a március 4-i RETAIL DAY konferenciánkon is. Ezzel jelentősen elmarad a régiós átlagtól, amely sok esetben kétszámjegyű növekedést produkált. Jól látható trend az is, hogy a lakossági költések a hagyományos fizikai boltok helyett egyre inkább az online térbe és a szolgáltatások felé tolódnak. A szórakoztatóiparban és a kulturális ágazatban azonban ennek alig van nyoma, mivel a szektor épphogy csak megközelítette a 2022-es szintet. Rajtunk kívül csak Szlovákia ért el hasonlóan gyenge eredményt, miközben a többi szomszédunknál ez a piac is dinamikusan nőtt.
Akadnak ugyanakkor jobban teljesítő ágazatok is, ahol a lakossági fogyasztás érdemi bővülést generált. Az infokommunikációs szektor átlagos régiós lendületet mutatott, a pénzügyi szektor pedig kifejezetten jó, 15 százalék körüli növekedést ért el. Ezt a kedvező folyamatot a jövőben az állami hitelösztönző programok is fenntarthatják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Összességében a magyar gazdaság teljesítménye kifejezetten szerény volt az elmúlt négy évben a térség többi államához képest. Korábban a régiós növekedési többlet megadta a reményt a fejlettebb uniós országokhoz való fokozatos gazdasági felzárkózásra. Kifejezetten intő jel azonban, hogy az utóbbi három évben ez a konvergenciafolyamat teljesen elakadt Magyarországon.