Pénzcentrum/Portfolio • 2026. január 4. 11:01
A BNP Paribas közgazdászai szerint az euróövezet gazdasága 2026-ban 1,6 százalékkal bővülhet. A növekedést elsősorban a beruházások élénkülése és a német gazdaság talpra állása húzhatja. Az elemzők 2 százalék alatti inflációt várnak, miközben az Európai Központi Bank várhatóan 2027-ig nem változtat kamatpolitikáján. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek a külkereskedelem és az államháztartások helyzetéből fakadó kockázatokra is - írja a Portfolio.
A francia bank elemzői arra számítanak, hogy a tavalyi, mindössze 0,8 százalékos növekedés után felgyorsul az eurózóna gazdasági expanziója. Előrejelzésük szerint 2025-ben 1,5 százalékkal, a következő két évben pedig egyaránt nagyjából 1,6 százalékkal bővülhet a GDP. A szakértők úgy vélik, hogy az amerikai vámintézkedések okozta 2025-ös ingadozás után a növekedés pályája kisimulhat, és kevésbé lesz kitéve olyan egyszeri hatásoknak, mint például Írország kiugró, 2025-ös teljesítménye.
A BNP Paribas várakozásai szerint 2026-ban elsősorban a régió vezető gazdaságai lesznek az európai fellendülés motorjai. Hatásuk fő csatornája a beruházási aktivitás erősödése lehet. A tőkebefektetések egy része állami forrásból valósul meg – ide tartoznak többek között a németországi infrastrukturális programok és az európai védelmi beszerzések. Másik részük magántőkéből származik, amelyet különösen a mesterséges intelligencia és a digitális hálózatok iránti erős kereslet ösztönöz.
Az elemzők megítélése szerint Németország játszhatja a legfontosabb szerepet az európai gazdaság élénkítésében. A német gazdaság három év gyengélkedés után térhet vissza a tartós növekedési pályára. Mivel Németország rendelkezik az eurózónán belül a legnagyobb gazdasági potenciállal, egy érdemi bővülés közvetlenül javítaná az összeurópai statisztikákat is. Franciaország egy erős harmadik negyedéves teljesítménnyel és kedvező dinamikával, Spanyolország pedig a már évek óta fennálló, mintegy 3 százalékos növekedési ütemével járult hozzá 2025-ben az euróövezet eredményeihez. A BNP Paribas szerint mindkét gazdaság a következő időszakban is további lendületet adhat a térségnek.
A teljes képet a kisebb súlyú tagállamok teljesítménye árnyalja. A Nemzetközi Valutaalap őszi prognózisa szerint ezek gazdasága 2026-ban 0,8 és 3,9 százalék közötti ütemben bővülhet. Az előrejelzések nem számolnak a korábbi, Írországra jellemző, 5 százalékot meghaladó növekedéssel, jóllehet az IMF becslése alapján a szigetország gazdasága 2025-ben 9 százaléknál is gyorsabban nőhetett. Az élmezőnyben várhatóan Málta, Lengyelország és Litvánia végezhet, 3,9, 3,1, illetve 2,9 százalékos eredménnyel.
A térség rugalmasságának valódi próbáját azonban nem a legjobban teljesítők, hanem a lemaradók jelentik: az IMF szerint ugyanis a korábbi évek visszaesései után 2025-ben és 2026-ban már valamennyi uniós tagország gazdasága bővülhet. Bár az előrejelzések között jelentős eltérések vannak – 2026-ra az IMF 1,2, a BNP Paribas 1,6, míg a svájci UBS Bank 1,1 százalékos reálnövekedést vár –, figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben több elemzőház is javította a gazdasági kilátásokról alkotott képét.
A lakosság vásárlóereje 2026-ban várhatóan lassabban emelkedik, mint 2025-ben. A bérdinamika mérséklődése miatt a reálkeresetek növekedése 2 százalék alatt maradhat. A fogyasztás ugyanakkor a vártnál élénkebb lehet, amit a csökkenő megtakarítási hajlandóság és a továbbra is stabil munkaerőpiaci helyzet támogathat.
A lakáscélú hitelek átlagos kamatszintje – amely 2025 februárja és szeptembere között nem változott érdemben – 2026-ban is nagyjából 3,3 százalék körül stabilizálódhat. Míg a korábbi kamatcsökkenés erőteljesen ösztönözte az új jelzáloghitelek felvételét, a kamatszint beragadása arra utal, hogy ez a dinamika a következő hónapokban veszíthet a lendületéből. A fogyasztási hitelek ára történelmi összevetésben továbbra is magas marad, és rövid távon nem valószínű számottevő csökkenés.
A vállalati beruházási hitelállomány 2025 júniusa óta gyakorlatilag nem változott. A kamatszintek 2024 novembere óta szintén alig mozdultak: az öt évnél hosszabb lejáratú kölcsönök átlagos kamata nagyjából 3,6 százalékon áll. Ez önmagában nem jelentene akadályt az új beruházások előtt. A cégeket inkább a gyenge növekedési várakozások, valamint az egyszerre visszafogott és kiszámíthatatlan kereslet tartja vissza.
A munkanélküliségi ráta a dél-európai országokban tovább mérséklődhet, miközben Németországban és Franciaországban inkább stagnálás valószínű. Az euróövezeti átlag így nagyjából 6 százalékra csökkenhet. Az ágazatok között azonban vegyes kép rajzolódik ki. Az erősödő kínai verseny és a kereskedelmi feszültségek miatt szűkülő amerikai piac visszafoghatja az ipari foglalkoztatást, ugyanakkor a digitális és technológiai szektorban létrejövő új munkahelyek részben ellensúlyozhatják ezt a hatást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az áremelkedés üteme 2026-ban várhatóan a 2 százalékos célszint alá süllyed. A bérek növekedésének további lassulása teret nyithat a szolgáltatási árak határozottabb mérséklődésének. Krisztin Lagárd, az EKB elnöke ugyanakkor 2025 decemberében arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a folyamat a vártnál jóval lassabban halad, ami fenntartja az inflációs nyomást a szolgáltatási szegmensben. A termékpiacokon ezzel szemben ellentétes irányú folyamatok zajlanak: a csökkenő energiaárak, az erősödő euró és a növekvő kínai import visszafogja az áremelkedést.
Az Európai Központi Bank friss előrejelzése szerint az infláció a következő két évben kissé a 2 százalékos árstabilitási cél alatt maradhat, majd 2028-ban térhet vissza a célértékre.
Az EKB várhatóan 2026-ban és 2027 első felében is változatlanul hagyja irányadó kamatait, így körülbelül kétéves kamatstabilitás alakulhat ki. További lazítás sem zárható ki, ha az infláció tartósan és jelentősen a 2 százalékos cél alatt marad. Izabel Schnábel, az igazgatóság tagja ugyanakkor 2024 december elején úgy fogalmazott, hogy egyelőre inkább a szigorítás irányába mutatnak a jelek. Ezt támasztják alá a BNP Paribas számításai is, amelyek szerint az infláció cél alatti szintje csak átmeneti jelenség. A 2026-ban élénkülő gazdasági aktivitás várhatóan ismét felfelé hajtja az árakat, ezért 2027 második felében két, egyenként 25 bázispontos kamatemelés válhat szükségessé.
Az államháztartások terén kontinentális átrendeződés rajzolódik ki. Miközben a korábban fegyelmezetlen mediterrán országok költségvetési konszolidációt hajtanak végre, Németország most kezdi meg az állami gazdaságélénkítést. A német deficit növekedése, valamint a francia, olasz és spanyol költségvetési pozíció várható javulása együttesen azt eredményezheti, hogy az euróövezet összesített államháztartási egyenlege 2026-ban kissé romlik.
A hiány így a GDP 2025-ben várt 3,2 százaléka után körülbelül 3,3 százalékra emelkedhet. A négy legnagyobb eurózónabeli országban nőni fognak a kamatkiadások, ám a terheket enyhíti az államadósság-állomány magas átlagos hátralévő futamideje.
A költségvetési helyzet mellett a külkereskedelem is érzékeny terület. Az euróövezet exportteljesítménye 2025-ben jelentősen gyengült, és a BNP Paribas elemzői szerint a következő években is akadályokba ütközhet. Ennek oka részben a gyenge jüan miatt erősödő kínai verseny, részben a fokozódó kereskedelmi konfliktusok. A régió ázsiai kivitele 2025 első kilenc hónapjában 12,6 százalékkal esett vissza a 2024. októberi szinthez képest. Ezt az Egyesült Államokba irányuló export 5,6 százalékos bővülése sem tudta teljesen ellensúlyozni.
Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az euróövezet és a közép-európai országok közötti áruforgalom egyre intenzívebbé válik, mivel a közép-európai gazdaságok ipara felzárkózik, és mind fontosabb szerepet játszik az európai termelési láncokban. Ezek a szinergiák 2026-ban és az azt követő években tovább erősödhetnek, részben mérsékelve a fejlett térség vállalataira nehezedő nyomást – foglalják össze elemzésüket a BNP Paribas szakértői.