Pénzcentrum • 2025. október 26. 15:05
Magyarország az előkelő 7. helyen végzett abban az adóversenyképességi rangsorban, ami 38 OECD-ország adórendszerét vizsgálta. Bár az első helyet tizenegy éve bitorolja töretlenül Észtország, hazánk nagyon is labdába tudott rúgni például a társasági adó és a személyi jövedelemadó kategóriákban, 4. és 5. helyen zárt ezekben. Európai viszonylatban sikerül leelőznünk olyan országokat is, mint például – a legjobb húszba egyébként bekerülő – Németország, míg a legrosszabb helyezéseket Franciaország, Olaszország és Kolumbia érték el.
A Tax Foundation közzétette a 2024-es nemzetközi adóversenyképességi indexét, amely 38 OECD-ország adórendszerét rangsorolja. Az index nemcsak a társasági adókat vizsgálja, hanem a személyi jövedelemadókat, fogyasztási és ingatlanadókat, valamint a nemzetközi adózási szabályokat is. Az eredmények idén sem okoztak meglepetést: Észtország immár 11. éve vezeti a listát, míg Franciaország, Olaszország és Kolumbia a sereghajtók között szerepelnek.
A több mint egy évtizede verhetetlen Észtország sikere főként négy tényezőnek köszönhető: először is, a vállalati nyereségre kivetett 20 százalékos adó csak a kifizetett nyereségre vonatkozik; másodszor, a személyi jövedelemre kivetett szintén 20 százalékos adó nem vonatkozik a személyes osztalékjövedelemre; harmadszor, az ingatlanadó csak a földértékre vonatkozik; és végül, a belföldi vállalatok külföldi nyereségének 100 százaléka adómentes.
Ehhez képest Franciaország, Olaszország és Kolumbia voltak a legkevésbé versenyképes országok a vizsgált indexben. Míg Franciaország és Kolumbia alacsony pontszámot kapott a társasági jövedelemadó-kulcsok tekintetében (vagyis sok adót szednek be), Olaszország rossz pontszámot kapott a fogyasztási és ingatlanadók tekintetében. Közös mindhárom országban, hogy vagyonadót is kivetnek.
Magyarország előkelő helyen szerepel
A Tax Foundation természetesen Magyarországot is megvizsgálta, és a rangsorra ránézve azonnal fel is tűnik, méghozzá igencsak elől.
Hazánk ugyanis a 7. helyen szerepel az adórendszeri rangsorban.
Ezzel egy helyet javított 2023-hoz képest, annak köszönhetően, hogy a hazai adórendszer különösen jól teljesített a társasági adó (4. hely) és a személyi jövedelemadó (5. hely) kategóriákban. Ugyanakkor jóval gyengébben szerepelt a fogyasztási adók (36. hely) és az ingatlanadók (23. hely) terén.
Az elemzés szerint Magyarország adórendszerének legnagyobb előnyei közé tartoznak az alábbiak:
- A legalacsonyabb társasági adókulcs az OECD-ben: mindössze 9%, ami jelentős versenyelőnyt jelent a vállalatok számára.
- Egységes, 15%-os személyi jövedelemadó: egyszerű és átlátható szabályozás, amely kedvez a munkavállalóknak és a magánszemélyeknek.
- Területi adózás elve: a külföldről származó osztalék és tőkenyereség teljes mértékben adómentes, nincs forrásadó, és a CFC (kontrollált külföldi társaság) szabályok is kedvezőbbek az átlagnál.
Ezek az elemek különösen vonzóvá teszik Magyarországot a külföldi befektetők számára, és hozzájárulnak a dinamikus gazdasághoz.
A versenyképesség ellenére a magyar adórendszernek vannak komoly hiányosságai is:
- Korlátozott veszteségelszámolás: a cégek csak szűk keretek között használhatják fel a korábbi veszteségeiket a jövőbeni nyereség csökkentésére, és a múltbeli adóalap csökkentése egyáltalán nem lehetséges.
- A legmagasabb áfa az OECD-ben: a 27%-os általános forgalmi adó kiemelkedően magas, még akkor is, ha viszonylag széles termékkörre vonatkozik. Ezzel Magyarország teljesített a kategóriában, azaz az áfa tekintetében a legrosszabbul a top 20-ban.
- Többféle vagyonadó: Magyarország adót vet ki örökségekre, ingatlantranzakciókra, pénzügyi műveletekre és banki eszközökre is – ezek a tételek különösen érzékenyen érintik a lakosságot és a vállalkozásokat.
Mint láthatjuk, Magyarország a nemzetközi rangsorban előkelő helyet foglal el, elsősorban az alacsony adókulcsok és a befektetésbarát szabályok miatt, azonban a magas fogyasztási adók és a korlátozó veszteségelszámolás eredményeképpen vannak olyan területek, amik kevésbé teszik ideálissá hazánkat a gazdasági szereplők és a lakosság számára. Magyarország adórendszere tehát egyértelműen versenyképes, ugyanakkor vannak megosztó szabályozásai.
Valószínüleg ezért is hallani az utóbbi időben egyre többet különbözó adóreformok tervekről. Ilyen például a sokat emlegetett vagyonadó vagy többkulcsos adó bevezetése, ezek hátrányai és előnyei sokszor előkerülnek mostanában.
Dr. Dóda Balázs, ügyvéd, az adoeljaras.hu szakértője korábban a Pénzcentrumnak elmondta, hogy az egykulcsos rendszer egyszerűsége és átláthatósága ugyan előnyös - ráadásul a 15%-os egységes adókulcs nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsonynak számít -, hátránya, hogy a magasabb jövedelműeket részesíti előnyben. A társadalmi igazságosság szempontjából tehát lehetnek érvek a progresszív adózás mellett is. Egy ilyen többkulcsos adórendszer elsősorban az alacsonyabb jövedelműeknek kedvezne, miközben a magasabb keresetűekre nagyobb terhet róna.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A szakember szerint hosszútávon indokolt lehet a progresszívebb megközelítés, főleg az elkülönülten adózó jövedelmek (például ingatlanértékesítés, tőkejövedelmek) esetében, ahol egy bizonyos nyereségösszeg fölött magasabb adókulcs léphetne életbe. Mint mondta,
ez nem érintené a lakosság többségének mindennapi jövedelmét, csak azokat a speciális jövedelemtípusokat, ahol az adóalany jelentős, nem alapmegélhetést szolgáló bevételhez jut.
Ők vannak még ott a top 20-ban
Lettország kiemelkedően jól teljesített, 92,2 ponttal a rangsor második helyére futott be összesítettben, ráadásul náluk van a legversenyképesebb társasági adó. Ennek oka, hogy az ország adórendszere csak a kifizetett nyereséget adóztatja, így a vállalatok adómentesen újrabefektethetik nyereségüket.
Hasonlóan említésre méltó még Szlovákia is, ami ugyan csak a 9. helyre került összesítettben, náluk van a legversenyképesebb személyi jövedelemadó az OECD-ben, ebben első helyen állnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a személyi jövedelemadó mértéke az osztalékokra nagyon alacsony, mindössze 7 százalék, szemben az OECD-átlag 24 százalékával.
A dobogóról épphogy csak lemaradva a 4. helyre került Svájc 83,6 ponttal. A legjobb eredményt a nemzetközi adózás kategóriában érte el (1. hely), amit a 109 országra kiterjedő adóegyezmény-hálózat és a CFC-szabályok hiánya is támogat. Emellett a fogyasztási adók terén is erős (3. hely), hiszen az alacsony, 8,1 százalékos áfa széles termékbázisra vonatkozik. Ugyanakkor az ingatlanadó kategóriában megkapta a top 20 leggyengébb helyezését (36. hely), mivel csakúgy, mint Magyarország, többféle vagyonadót is alkalmaz, például ingatlantranzakciókra, örökségekre és pénzügyi eszközökre.
A legjobb húszban ott van még Németország is, bár meglepő módon csak a 16. helyen zárt 66,8 ponttal. Ez abból következik, hogy bár az adórendszerének ugyan vannak erősségei – például a határon átnyúló adózási szabályai viszonylag versenyképesek, a 8. helyen szerepel ebben a kategóriában –, különösen rosszul teljesített a személyi jövedelemadó versenyképessége terén. Jól tükrözi ezt a kategórián belüli 35. helyezés, ami az egyik leggyengébb érték az OECD-n belül, mivel a munkavállalók jövedelmének közel fele elmegy adókra és járulékokra.
Érdemes azonban Európán kívül is körbenézni, például az USA pozíciója egészen meglepő lehet. Annak ellenére, hogy idén javított a pontszámán, még mindig csak a rangsor közepén helyezkedik el. Százból 72,5 ponttal a tizenötödik helyen áll, tavalyhoz képest egy helyet javítva a 16. helyről.
A Tax Foundation pozitívumként emelte ki az ország ipari üzemekbe és gépekbe történő vállalati beruházások jobb költségelszámolását, míg az ingatlanadók és a nemzetközi adók terén viszonylag gyenge pontszámot kaptak az Államok. Ez utóbbi érte el a legrosszabb értékelést (35. helyezés), mivel az USA azon kevés országok egyike, amelyek továbbra is magas adókulccsal terhelik a vállalatok globális jövedelmét. Azonban a vállalati minimális adókulcsra vonatkozó szabályok globális bevezetésével ezek a versenyfeltételek kiegyenlítődnek.