Pénzcentrum • 2025. október 26. 15:05
Magyarország az előkelő 7. helyen végzett abban az adóversenyképességi rangsorban, ami 38 OECD-ország adórendszerét vizsgálta. Bár az első helyet tizenegy éve bitorolja töretlenül Észtország, hazánk nagyon is labdába tudott rúgni például a társasági adó és a személyi jövedelemadó kategóriákban, 4. és 5. helyen zárt ezekben. Európai viszonylatban sikerül leelőznünk olyan országokat is, mint például – a legjobb húszba egyébként bekerülő – Németország, míg a legrosszabb helyezéseket Franciaország, Olaszország és Kolumbia érték el.
A Tax Foundation közzétette a 2024-es nemzetközi adóversenyképességi indexét, amely 38 OECD-ország adórendszerét rangsorolja. Az index nemcsak a társasági adókat vizsgálja, hanem a személyi jövedelemadókat, fogyasztási és ingatlanadókat, valamint a nemzetközi adózási szabályokat is. Az eredmények idén sem okoztak meglepetést: Észtország immár 11. éve vezeti a listát, míg Franciaország, Olaszország és Kolumbia a sereghajtók között szerepelnek.
A több mint egy évtizede verhetetlen Észtország sikere főként négy tényezőnek köszönhető: először is, a vállalati nyereségre kivetett 20 százalékos adó csak a kifizetett nyereségre vonatkozik; másodszor, a személyi jövedelemre kivetett szintén 20 százalékos adó nem vonatkozik a személyes osztalékjövedelemre; harmadszor, az ingatlanadó csak a földértékre vonatkozik; és végül, a belföldi vállalatok külföldi nyereségének 100 százaléka adómentes.
Ehhez képest Franciaország, Olaszország és Kolumbia voltak a legkevésbé versenyképes országok a vizsgált indexben. Míg Franciaország és Kolumbia alacsony pontszámot kapott a társasági jövedelemadó-kulcsok tekintetében (vagyis sok adót szednek be), Olaszország rossz pontszámot kapott a fogyasztási és ingatlanadók tekintetében. Közös mindhárom országban, hogy vagyonadót is kivetnek.
Magyarország előkelő helyen szerepel
A Tax Foundation természetesen Magyarországot is megvizsgálta, és a rangsorra ránézve azonnal fel is tűnik, méghozzá igencsak elől.
Hazánk ugyanis a 7. helyen szerepel az adórendszeri rangsorban.
Ezzel egy helyet javított 2023-hoz képest, annak köszönhetően, hogy a hazai adórendszer különösen jól teljesített a társasági adó (4. hely) és a személyi jövedelemadó (5. hely) kategóriákban. Ugyanakkor jóval gyengébben szerepelt a fogyasztási adók (36. hely) és az ingatlanadók (23. hely) terén.
Az elemzés szerint Magyarország adórendszerének legnagyobb előnyei közé tartoznak az alábbiak:
- A legalacsonyabb társasági adókulcs az OECD-ben: mindössze 9%, ami jelentős versenyelőnyt jelent a vállalatok számára.
- Egységes, 15%-os személyi jövedelemadó: egyszerű és átlátható szabályozás, amely kedvez a munkavállalóknak és a magánszemélyeknek.
- Területi adózás elve: a külföldről származó osztalék és tőkenyereség teljes mértékben adómentes, nincs forrásadó, és a CFC (kontrollált külföldi társaság) szabályok is kedvezőbbek az átlagnál.
Ezek az elemek különösen vonzóvá teszik Magyarországot a külföldi befektetők számára, és hozzájárulnak a dinamikus gazdasághoz.
A versenyképesség ellenére a magyar adórendszernek vannak komoly hiányosságai is:
- Korlátozott veszteségelszámolás: a cégek csak szűk keretek között használhatják fel a korábbi veszteségeiket a jövőbeni nyereség csökkentésére, és a múltbeli adóalap csökkentése egyáltalán nem lehetséges.
- A legmagasabb áfa az OECD-ben: a 27%-os általános forgalmi adó kiemelkedően magas, még akkor is, ha viszonylag széles termékkörre vonatkozik. Ezzel Magyarország teljesített a kategóriában, azaz az áfa tekintetében a legrosszabbul a top 20-ban.
- Többféle vagyonadó: Magyarország adót vet ki örökségekre, ingatlantranzakciókra, pénzügyi műveletekre és banki eszközökre is – ezek a tételek különösen érzékenyen érintik a lakosságot és a vállalkozásokat.
Mint láthatjuk, Magyarország a nemzetközi rangsorban előkelő helyet foglal el, elsősorban az alacsony adókulcsok és a befektetésbarát szabályok miatt, azonban a magas fogyasztási adók és a korlátozó veszteségelszámolás eredményeképpen vannak olyan területek, amik kevésbé teszik ideálissá hazánkat a gazdasági szereplők és a lakosság számára. Magyarország adórendszere tehát egyértelműen versenyképes, ugyanakkor vannak megosztó szabályozásai.
Valószínüleg ezért is hallani az utóbbi időben egyre többet különbözó adóreformok tervekről. Ilyen például a sokat emlegetett vagyonadó vagy többkulcsos adó bevezetése, ezek hátrányai és előnyei sokszor előkerülnek mostanában.
Dr. Dóda Balázs, ügyvéd, az adoeljaras.hu szakértője korábban a Pénzcentrumnak elmondta, hogy az egykulcsos rendszer egyszerűsége és átláthatósága ugyan előnyös - ráadásul a 15%-os egységes adókulcs nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsonynak számít -, hátránya, hogy a magasabb jövedelműeket részesíti előnyben. A társadalmi igazságosság szempontjából tehát lehetnek érvek a progresszív adózás mellett is. Egy ilyen többkulcsos adórendszer elsősorban az alacsonyabb jövedelműeknek kedvezne, miközben a magasabb keresetűekre nagyobb terhet róna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakember szerint hosszútávon indokolt lehet a progresszívebb megközelítés, főleg az elkülönülten adózó jövedelmek (például ingatlanértékesítés, tőkejövedelmek) esetében, ahol egy bizonyos nyereségösszeg fölött magasabb adókulcs léphetne életbe. Mint mondta,
ez nem érintené a lakosság többségének mindennapi jövedelmét, csak azokat a speciális jövedelemtípusokat, ahol az adóalany jelentős, nem alapmegélhetést szolgáló bevételhez jut.
Ők vannak még ott a top 20-ban
Lettország kiemelkedően jól teljesített, 92,2 ponttal a rangsor második helyére futott be összesítettben, ráadásul náluk van a legversenyképesebb társasági adó. Ennek oka, hogy az ország adórendszere csak a kifizetett nyereséget adóztatja, így a vállalatok adómentesen újrabefektethetik nyereségüket.
Hasonlóan említésre méltó még Szlovákia is, ami ugyan csak a 9. helyre került összesítettben, náluk van a legversenyképesebb személyi jövedelemadó az OECD-ben, ebben első helyen állnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a személyi jövedelemadó mértéke az osztalékokra nagyon alacsony, mindössze 7 százalék, szemben az OECD-átlag 24 százalékával.
A dobogóról épphogy csak lemaradva a 4. helyre került Svájc 83,6 ponttal. A legjobb eredményt a nemzetközi adózás kategóriában érte el (1. hely), amit a 109 országra kiterjedő adóegyezmény-hálózat és a CFC-szabályok hiánya is támogat. Emellett a fogyasztási adók terén is erős (3. hely), hiszen az alacsony, 8,1 százalékos áfa széles termékbázisra vonatkozik. Ugyanakkor az ingatlanadó kategóriában megkapta a top 20 leggyengébb helyezését (36. hely), mivel csakúgy, mint Magyarország, többféle vagyonadót is alkalmaz, például ingatlantranzakciókra, örökségekre és pénzügyi eszközökre.
A legjobb húszban ott van még Németország is, bár meglepő módon csak a 16. helyen zárt 66,8 ponttal. Ez abból következik, hogy bár az adórendszerének ugyan vannak erősségei – például a határon átnyúló adózási szabályai viszonylag versenyképesek, a 8. helyen szerepel ebben a kategóriában –, különösen rosszul teljesített a személyi jövedelemadó versenyképessége terén. Jól tükrözi ezt a kategórián belüli 35. helyezés, ami az egyik leggyengébb érték az OECD-n belül, mivel a munkavállalók jövedelmének közel fele elmegy adókra és járulékokra.
Érdemes azonban Európán kívül is körbenézni, például az USA pozíciója egészen meglepő lehet. Annak ellenére, hogy idén javított a pontszámán, még mindig csak a rangsor közepén helyezkedik el. Százból 72,5 ponttal a tizenötödik helyen áll, tavalyhoz képest egy helyet javítva a 16. helyről.
A Tax Foundation pozitívumként emelte ki az ország ipari üzemekbe és gépekbe történő vállalati beruházások jobb költségelszámolását, míg az ingatlanadók és a nemzetközi adók terén viszonylag gyenge pontszámot kaptak az Államok. Ez utóbbi érte el a legrosszabb értékelést (35. helyezés), mivel az USA azon kevés országok egyike, amelyek továbbra is magas adókulccsal terhelik a vállalatok globális jövedelmét. Azonban a vállalati minimális adókulcsra vonatkozó szabályok globális bevezetésével ezek a versenyfeltételek kiegyenlítődnek.