Pénzcentrum • 2026. március 30. 05:31
Tavasszal szinte minden évben ugyanazok a kérdések kerülnek elő a kullancsszezon kapcsán: mikortól érdemes átvizsgálni magunkat egy-egy kirándulás után, több lesz-e belőlük az évben és mennyit számít az enyhébb vagy éppen keményebb tél az előfordulásukban. A kullancsokkal és az általuk terjesztett betegségekkel kapcsolatban ráadásul rengeteg félreértés is él a köztudatban, melyeket most Dr. Lakos András infektológus, a Kullancsbetegségek Ambulanciájának szakértője segített eloszlatni.
Az idei szezon kapcsán rögtön az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mikor indul el valójában a kullancsveszély Magyarországon, és mennyiben írja át ezt a globális felmelegedés. Dr. Lakos András infektológus szerint „a globális felmelegedés lassú folyamat, hatása nem változik évről évre. Az sem befolyásolja a kullancsok számát, hogy volt néhány hidegebb hét az előző télen” – fogalmazott. Sőt, szerinte az egyik legmakacsabb, kullancsokkal kapcsolatos közkeletű állítás hibás: „Tévhit, hogy az enyhe tél miatt egyre több a kullancs, noha vezető járványügyi szakemberek is terjesztik ezt.”
A szakértő lapunk kérdésére elmondta, hogy a közönséges kullancs, vagyis az a faj, amely a Lyme-betegséget és a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladást is hordozhatja, valójában nem az enyhébb időjárást kedveli. „Pont fordítva van, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) nem szereti a meleget és főleg nem a szárazságot. Emiatt a mi régiónkból folyamatosan vándorol északra, ahol ezek a fertőzések egyre gyakoribbá válnak.”
A kullancsszezon azonban ettől még természetesen létezik, és tavasszal rendre fokozódik az aktivitás. A szakértő szerint „a közönséges kullancs aktivitása mostanában kezd fokozódni, a szezon májusban és júniusban éri el a csúcsát és ősszel is van még egy kisebb emelkedés.”
Vagyis az igazán kockázatos időszak most indul, és a következő hetekben, hónapokban különösen fontos, hogy akik sokat járnak természetbe, kirándulnak, kertészkednek vagy egyszerűen csak gyakran tartózkodnak füves, bokros területeken, fokozottan figyeljenek környezetükre és rendszeresen átvizsgálják magukat.
Hogyan előzhetjük meg a kullancscsípést?
A megelőzésben sokat számíthat az öltözködés. A szakértő külön kiemelte a gyerekeket, akiket szerinte a legnehezebb megvédeni. „A hajas fejbőr, fül körüli régiók átvizsgálása különösen fontos az ő esetükben.” A hosszú haj is kockázatot jelenthet, ezért a tavaszi-nyári túrákon érdemes kontyot hordani, vagy sapka alá tűrni a hajunkat. Emellett ha csak lehet, viseljünk hosszúnadrágot, tűrjük a zokni alá, és rendszeresen ellenőrizzük, hogy ott is maradjon.
A kullancsriasztó szerek kapcsán sem mindegy, mit használunk. A szakértő szerint „a legtöbb kullancsriasztó szer szerves oldószert (DEET) tartalmaz, ami a bőrről felszívódva súlyos tüneteket okozhat.”
Vannak azonban biztonságosabb alternatívák is, mint például a citrom- és eukaliptuszolaj keverékét tartalmazó szerek.
A fokozott kockázatnak kitett embereknek, például erdészeknek, méhészeknek, vadászoknak, gombászoknak az infektológus azt ajánlja, hogy használjanak inkább rovarölő készítményeket. Ezek a ruha impregnálására kifejlesztett permetrintartalmú készítmények, melyek szinte azonnal elpusztítják a kullancsokat és sokkal biztonságosabbak, mint a riasztószerek.
Nem érdemes egyből orvoshoz rohanni
Ha mégis megtörtént a baj, érdemes minél hamarabb cselekedni, ebben pedig kulcskérdés, hogyan távolítjuk el a kullancsot. A szakértő semmiképpen nem tanácsolja, hogy minden kullancscsípéssel az orvoshoz szaladjunk. Ennek egyszerű oka, hogy a várakozás már önmagában is növelheti a kockázatot. „Egyrészt azért, mert az orvosoknak sincs különösebb gyakorlata az eltávolításban, de az utazás, a rendelői várakozás egyértelműen növeli a fertőződés kockázatát.”
Az eltávolításnál a legfontosabb szabály, hogy ne nyomjuk össze az állat testét. Célszerű direkt erre a célra fejlesztett eszköz segítségét is igénybe venni. „Az apró, gombostűfejnyinél is kisebb kullancslárvák eltávolítása komoly kézügyességet igényel, de szerencsére az apró kullancsok ritkábban fertőzöttek, mint a kifejlett példányok. A kullancslárvákat borotvával könnyebb eltávolítani.”
A szakértő azt is megosztotta lapunkkal, mi az, amit semmiképpen ne tegyünk:
Ne használjunk az eltávolításhoz vegyszereket. Nem érdemes a csípés helyét fertőtleníteni, mert a véráramba vagy a mélyebb szövetekbe került kórokozókat ilyen módon nem tudjuk utolérni. Az alkalmazott vegyszerek ráadásul irritációt és bőrpírt, vagyis Lyme-gyanút okoznak, ami csak növeli a bonyodalmakat.
Nem minden csípés okoz Lyme-kórt
Nem minden kullancscsípés jelent automatikusan komoly veszélyt. Csak a fertőzött kullancsok okozhatnak betegséget, és még akkor is csak a csípések töredéke, nagyjából 2-6 százaléka okoz Lyme-betegséget.
Kullancscsípés után az egyik legfontosabb kérdés az, mennyi idő alatt adhatja át a kullancs a Lyme-betegség kórokozóját. Sokan úgy tudják, hogy ehhez hosszú órák, akár egy teljes nap is kell. A szakértő szerint azonban ez sem ilyen egyszerű kérdés, mert az elterjedt nézetektől eltérően, akár percek alatt is fertőződhetünk. Igaz, rögtön hozzátette, hogy ez ritkán fordul elő és „az egyik oka az lehet, hogy néha a kullancs nyálmirigyében is ott van már a kórokozó, onnan pedig a vérszívás kezdetétől megindul a kullancs számára haszontalan folyadék visszapumpálása, és ezzel együtt létrejöhet a fertőzés.”
A gyakoribb forgatókönyv ennél viszont lényegesen lassabb folyamat. „Többnyire a kullancs gyomrában lakik a Lyme baktérium, és onnan vándorol a nyálmirigybe, majd a gazdaszervezetbe. Ez utóbbi időigényes, állatkísérletekben akár 4 napig is eltarthat.” A szakértő egy nagyon fontos hibára is figyelmeztetett: „A kullancs összenyomásával vagy a vérszívás közbeni vegyszeres kezelésével jelentősen felgyorsítható ez a folyamat.”
Milyen tünetekre érdemes figyelni?
Dr. Lakos András a tünetek kapcsán kiemelte, hogy míg sokan a klasszikus „vörös gyűrűt” tartják a Lyme-kór egyetlen biztos jelének, ez félrevezető. Inkább „fokozatosan, naponta 0,5-2 centiméterrel növekvő folt kell a diagnózishoz, nem elvárás a kokárdaszerű rajzolat. Gyakran csíkszerű mintázat is lehet a térd- vagy lágyékhajlatban.” Hangsúlyozta azt is, hogy az 5 centiméternél kisebb, kokárda rajzolatú folt sohasem Lyme-folt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Felhívta arra is a figyelmet, hogy az egyszerű kullancscsípés is kiválthat aggodalomra okot adó tüneteket, ez azonban nem feltétlenül a betegség jele. „A kullancscsípés következtében kialakulhat allergiás reakció. Ilyenkor a csípés helyén órák alatt gyorsan növekvő, nagykiterjedésű, fájdalmas, viszkető, duzzanattal kísért bőrpír alakul ki, ami pár nap alatt kezelés nélkül eltűnik.”
A szakember szerint a csípés utáni megfigyelési időszakban nem a pánik a jó stratégia. „A felismert kullancscsípés után kivételesen ritkán négy hónap is eltelhet a folt megjelenéséig, de általában 7-14 nap a lappangási idő.” A szakértő szerint az azonnali bőrpír többnyire nem Lyme-kórt jelez. „Amennyiben azonnal orvoshoz fordulunk, abból többnyire baj származik. Ez egy igen lassú betegség, a várakozás dönti el a diagnózist.”
A szakértő szerint sok a félrediagnosztizált eset és sok a félreértett vizsgálat is.
A Lyme-folt felismerése nem kellene, hogy gondot okozzon, a gyakorlatban azonban sokszor gondolják pókcsípésnek, allergiának, vagy gombás fertőzésnek. Ha fel is ismerik, akkor is kennek rá valamit, ami mindig felesleges és többnyire káros is.
A vérvizsgálat kapcsán különös óvatosságra int: „A vérvizsgálat a szervezet immunválaszát, tehát a védekezését mutatja ki, ami ebben a betegségben lassan alakul ki. Egy friss Lyme-folt esetén szinte mindig negatív, és ezt orvos és beteg egyaránt félreértheti.” Ennél is erősebben fogalmazott a tesztek megbízhatóságáról: „A tesztek nagy része rosszul van beállítva, emiatt a téves pozitív leletek roppant gyakoriak. Vannak kifejezetten szélhámos, használhatatlan vizsgálatok is.”
A jó hír ugyanakkor az, hogy a betegség kezelhető. „A Lyme-kór bármikor felismerve maradék nélkül gyógyítható” - hangsúlyozta Dr. Lakos András.
A Lyme-kór fertőzések száma nem növekszik érdemben
A Lyme-kórral kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta, hogy a megbetegedések száma nem nőtt az utóbbi években: „A Lyme-betegség gyakoriságát a bejelentési adatok alapján 1500-2000 megbetegedés/évre teszik, de a diagnosztikai bizonytalanság és a bejelentési fegyelem hiánya miatt ezek az adatok nem tekinthetők valósnak. Az azonban biztosra vehető, hogy emelkedés nincsen.”
A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás esetében ennél pontosabb képet kaphatunk. „A kullancsencephalitis diagnózisa egyszerűbb, a fertőzést igazoló laboratóriumi vizsgálatok centralizáltak, így a bejelentés is megbízhatóbb. A ’80-as évek végén évente 400 körüli megbetegedés a ’90-es évek közepétől látványosan és folyamatosan csökken. A csökkenés legfőbb oka a védőoltás bevezetése volt, de úgy tűnik, attól függetlenül is töretlenül tart, mostanában 25/év körül számolhatunk.” Hozzátette azt is, hogy időnként vannak kiugró évek, ezek mögött azonban nem feltétlenül maga a kullancscsípés áll, „hanem a fertőzött állatok, főleg a kecskék nyersen fogyasztott, vagyis nem pasztőrözött tejétől származik.”
Mit mutatnak a statisztikák?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adataiból az látható, hogy a Lyme-kór 2024-ben pont magasabb esetszámot produkált Magyarországon. Ebben az évben a fertőzések száma 1951 volt, ami nemcsak a 2023-as 1415 esethez képest mutat emelkedést, hanem az 2020–2024 közötti időszak legmagasabb értéke is, hiszen 2020-ban 1522, 2021-ben 1213, 2022-ben 1529, 2023-ban 1415 bejelentett eset volt.
Ezzel szemben a kullancsencephalitis, vagyis a kullancs okozta agyhártyagyulladás esetszáma jóval alacsonyabb volt. 2024-ben 32 esetet regisztráltak, ami magasabb a 2020-as 18 és a 2021-es 6 esetszámnál, de csak enyhén haladja meg a 2022-es és 2023-as adatokat.
A 2024-es havi bontásból az is jól kirajzolódik, hogy a Lyme-kór szezonális mintázata erős. A bejelentések száma májusban (304) ugrik meg látványosan, júniusban tetőzik (434), majd júliusban is magas marad (392), vagyis a fertőzések döntő része egyértelműen a késő tavaszi–kora nyári időszakra koncentrálódik. A kullancsencephalitisnél is hasonló, bár jóval kisebb volumenű csúcs látszik, hiszen a legtöbb esetet májusban és júniusban (9-9) jelentették.
Területileg egyébként nem egyforma a kockázat, vannak fertőzöttebb területek és vannak kevésbé érintettek. „Nyugat-Magyarországon és az Északi Középhegység területén van a legtöbb megbetegedés, az alföldi régiókban kevesebb” - magyarázta az infektológus. Ez azt jelenti, hogy bár kullancsokkal gyakorlatilag az ország bármely pontján találkozhatunk, a fertőzésveszély szempontjából vannak érzékenyebb térségek.
Bár a közönséges kullancs lassan eltűnik, új fajok érkeznek
Ahogy korábban említettük, a klímaváltozás miatt a közönséges kullancsok egyre inkább észak felé vándorolnak, így idővel visszaszorulhatnak majd a Kárpát-medencéből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne jelenhetnének meg új fajok. A szakértő szerint „bár a közönséges kullancs lassan eltűnik a régiónkból, van helyette egy szárazságtűrő faj, ami rohamosan terjed.” Ugyanakkor ezeknek az emberre gyakorolt kockázata jóval kisebb, mint a Lyme-kórt és a kullancsencephalitist hordozó egyedeknek. „Ritkán támadja meg az embert és mifelénk csak egy ártalmatlan betegséget, a többnyire magától gyógyuló TIBOLA-t terjeszti.”
A szakértő az utóbbi években sokat emlegetett Hyalomma kullancs kapcsán is igyekezett lehűteni a kedélyeket. „Ezt a kullancsot már 100 éve is megtalálták Magyarországon. Ma már kimondható, hogy elterjedőben van, de még csak néhány tucatnyi példányát fogták be idehaza.” A veszély szerinte itt sem maga a kullancs, hanem a vírus, amit esetlegesen hordozhat, ezt azonban itthon szintén nem találták még meg, hozzánk legközelebb Bulgáriában fordult elő. Az új ellenség felismerésében azért segít néhány jellegzetesség: „viszonylag nagytestű, 5-6 mm hosszú, csíkos lábú, fényes hátú kullancs.” És hogy mi az esélye hogy a természetben megpillantjuk? „Egyelőre egy lottóötös valószínűségével találkozhatunk vele” - mondta a szakértő.