Mi a stressz és mik a súlyos stressz tünetei? Hogyan történik a helyes stresszkezelés, mit tegyünk stressz ellen?

Pénzcentrum2023. május 21. 15:00

Stresszes életet élsz? Mennyire? Hogyan ítéljük meg az életünket uraló stresszfaktorokat, mik a potenciális stresszforrások és hogyan hat a stressz az egészségügyi állapotunkra? Mi a különbség a pozitív és a negatív stressz között, mi az oxidatív stressz jelentése? Egyáltalán mi a stressz definíciója és milyen tüneteket okoz a stressz? Valóban igaz, hogy a túlzott stressz lerövidíti a várható élettartamunkat?

Cikkünkben a stressz és a stresszkezelés témakörét járjuk körül: tudd meg, mi a stressz jelentése, mik a súlyos stressz tünetei, milyen tüneteket okoz a stressz, amikor már egészségtelen mértéket ölt a minket érő terhelés? Mi az oxidatív stressz, hogyan történik a stressz kezelése? A stressz okozta magas vérnyomásra milyen gyógyszer ajánlott, a pszichológiai reakciók mellett milyen jellegű reakciókat vált ki testünkben a stressz? Milyen stresszkezelési gyakorlatok segítenek, hogy megszabaduljunk a minket terrorizáló stressztől?

Kezdjük az alapokkal: mi a stressz jelentése?

A stressz egy olyan jelenség, amelyet mindannyian rendszeresen átélünk, egy bizonyos szintig teljesen normális, hétköznapi dologról van szó, amit a különféle stresszforrások, azaz stresszorok váltanak ki. Maga a stressz kifejezés egy vagy több olyan állandó (sokszor negatív) ingerre adott idegrendszeri válaszreakciót jelent, ami tartós idegesség, hosszabb távon fennálló feszültség formájában jelenik meg. A hétköznapokban egy kevés stressz a teljesítményünkre és az egészségünkre serkentő hatással van (pozitív stressz), azonban a túlzott stressz és az állandósuló, kellemetlen szorongás hosszú távon komoly egészségkárosító hatással járhat.

Pozitív és negatív stressz

A stressz kis mértékben előnyös élettani hatásokkal bír, nagy mértékben azonban károsítja az egészséget. A stressz pozitív formája az ún. eustressz, ami rövidebb távon képes kihozni belőlünk a maximumot – ezt a stresszt érzik például a sportolók, akikben versenyzés közben tombol az adrenalin. A kellemesen felfokozott hangulatú nyomás ellentétje a negatív stressz, azaz a distressz, ami egy olyan tartósan fennálló állapotot jelent, amikor az emberre nehezedő nyomás frusztrációt, dühöt, félelmet, szorongást vált ki belőlünk. A súlyos stressz tünetei kellemetlen lelki és testi folyamatokat eredményeznek – ilyen esetben, ha a negatív stressz tartósan fennáll, mindenképpen célszerű segítséget kérnünk stresszkezelés céljából, ugyanis képesek lehetünk megtanulni, hogy a distresszt hogyan alakítsuk át eustresszé.

Mi az oxidatív stressz jelentése?

A stresszkezelés témakörében gyakran találkozhatunk az oxidatív stressz kifejezéssel is, amiről szintén fontos ejtenünk néhány szót. Mi az oxidatív stressz? Nos, oxidatív stressz esetén felborul a szervezetünkben a szabad gyökök (a sejteket, fehérjéket, DNS-t támadó, párosítatlan elektronnal rendelkező molekulák, avagy a sejtanyagcserénk melléktermékei) és az antioxidánsok (a szabad gyökök megkötői – ők maguk is szabad gyökök, ám kevésbé agresszívek, vitaminok és ásványi anyagok) egyensúlya: amikor a sokat emlegetett szabad gyökök megtámadnak egy sejtet, az elveszíti funkcióját és a későbbiekben már képtelen lehet eredeti rendeltetésének megfelelően működni.

Azzal, hogy a szabad gyökök támadják a sejtjeinket, öregítik a testünket: bőrünket, idegrendszerünket, szerveinket, gyakorlatilag mi magunk „oxidálódunk”. Az egészséges életvitel lényege, hogy lelki egyensúlyunk fenntartásával, helyes táplálkozással és rendszeres testmozgással lassítsuk az öregedést és csökkentsük a szabad gyökök munkássága nyomán bekövetkező krónikus betegségek kialakulásának valószínűségét. Na de térjünk vissza a „valódi” stressz témaköréhez, nézzük, mi a stressz, mik a stressz tünetei az enyhébb stressz és a súlyos stressz esetében!

Milyen tüneteket okoz a stressz?

  • A stressz érzelmi tünetei: a stressz negatív jelei közé soroljuk a stressz hatására beálló folyamatos, tartós szorongást, az elégedetlenségérzést, bizonyos esetekben félelmet, dühöt vagy haragot, ami hosszú távon csalódottá, motiválatlanná, bizonytalanná és kiégetté tehet minket. A súlyos stressz tünetei közé tartozik az erőtlenség, indokolatlan fáradtságérzet, sokan a stressz hatására önértékelési zavarral, boldogtalansággal, depresszióval küzdenek.
  • A stressz gondolati (kognitív) tünetei: a súlyos stressz megváltoztatja az ember gondolkodásmódját, sokan a stressz hatására felveszik a fekete-fehér, irreális szemléletmódot, vagy túlzott mértékben általánosítanak, körkörös érvelésbe bonyolódnak, fásultak, pesszimisták lesznek.

A pszichológiai reakciók mellett milyen jellegű reakciókat vált ki testünkben a stressz?

  • A stressz testi tünetei: ahogy a fentiekben is írtuk, a stressz tünetei testi változásokat is produkálhatnak. A stressz tünetei közé soroljuk a magas pulzust és a magas vérnyomást, az izomrángást és a remegést, a kapkodó, felületes légzést, ami sokszor mellkasi szorító érzéssel és különféle szív- és érrendszeri rendellenességekkel függhet össze. A stressz következményei közé soroljuk a gyakori vizelési ingereket és az emésztőrendszeri problémákat (pl. gyomorsav-túltermelődés, hasmenés stb.), illetve a stressz tünetei megnyilvánulhatnak alvászavar és csökkent szexuális teljesítőképesség formájában is.
  • A stressz viselkedésbeli tünetei: a súlyos stressz tünetei nem csak lelki/gondolati változások, hanem a viselkedés eltorzulása formájában is megnyilvánulhatnak: sokan a stresszforrást fóbiásan kerülő magatartást vesznek fel, meneküléskényszert éreznek, halogatóvá, zsörtölődővé, mások agresszívvá, konfliktus- és veszélykeresővé válnak. A stressz hatásai közé tartozik az alkohol- és drogfüggőség kialakulása, egyeseknél a stressz öngyilkossági kísérletekhez is vezethet.

Stresszfaktorok: mi váltja ki belőlünk a stresszt?

Tartós stressz jelei esetén érdemes időt szánnunk arra, hogy feltérképezzük, milyen okok állnak a minket érő stressz hátterében – ezt megtehetjük egyedül is, de kérhetünk hozzá segítséget szeretteinktől, vagy egy pszichológustól. A stressz okai közé különféle mentális és fizikai tényezőket sorolunk: a stressz mentális okai közé tartozik a párkapcsolati feszültség, a munkahelyi nyomás és konfliktus, a környezetváltozás (pl. költözés, munkahelyváltozás), de stresszfaktor lehet a szakítás/válás, egy hozzátartozó elvesztése, vagy egy súlyos betegség is, ami nem csak testileg, hanem lelkileg is megterhel bennünket.

Szintén jelentős stresszfaktor lehet egy, a pénzügyi helyzetünkben bekövetkezett negatív fordulat, gyerekeknél az ellenséges iskolai környezet, idősödő személyeknél pedig a nyugdíjba vonulás ténye is. Az emberekből tartós szorongás, stresszt vált ki egy korábbi, feldolgozatlan trauma is – mindez nem csak stresszhez, hanem pánikbetegséghez, generalizált szorongáshoz, vagy akár poszttraumás stressz szindrómához (PTSD) is vezethet.

Sokan a stressz okai közt csak a mentális faktorokat veszik figyelembe, viszont komoly stresszforrást jelenthetnek a fizikai tényezők is: a stresszhormon-szintet megemeli az érzelmi komponensek mellett a mozgásszegény életmód (pl. irodai munka) és a helytelen, az emésztőrendszert megterhelő táplálkozás is. Szintén stresszforrás lehet a túlsúly, az emésztőrendszeri problémák vagy az insomnia okozta kialvatlanság. Ha nem figyelünk oda az egészséges életvitelre, a szervezet gyorsabban „eloxidálódik” (lásd fent: oxidatív stressz), az anyagcsere lelassul, egyre több krónikus egészségügyi problémával kell megküzdenünk.

A súlyos stressz veszélyei: milyen következményei lehetnek a tartós stressznek?

A tartós, súlyos stressz egyáltalán nem tréfadolog! Amennyiben napi rendszerességgel érzékeljük magunkon a stressz okozta élettani változásokat, haladéktalanul lépnünk kell a stressz ellen – vagy meg kell szüntetnünk a stressz forrást, vagy a helyes stresszkezelés elsajátítása hozza el a stressz elleni védelmet. A tartós és súlyos stressz szövődményei közé soroljuk a krónikus szív- és érrendszeri betegségeket (leggyakrabban a magas vérnyomás veszélyezteti az egészséget, ami ellen remek természetes gyógyszer lehet például a galagonya virágos hajtás), de kialakulhatnak gyulladásos betegségek, tartós fejfájás (migrén) és krónikus fájdalom is. Stressz hatására megváltozhat az étvágyunk, jelentősen lefogyhatunk, de kialakulhat a „stresszevés” nevű rendellenes, túlzó étkezési szokás is.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

A tartós, súlyos stressz hatásai közé soroljuk sokaknál a pattanásosságot és az ezzel karöltve járó fokozott izzadást és faggyútermelést, de a túlzott stressznek kitett emberek általánosságban is hajlamosabbak a különböző fertőző- és szervi megbetegedésekre is. A súlyos stressz szövődményei közé tartozhat a különféle hangulatzavarok kialakulása, az emberi kapcsolatok eltorzulása és a személyiség (jellemzően negatív irányban történő) megváltozása is.

A stressz kezelése: mit tehetünk a stressz ellen?

A stresszkezelés első lépcsőfoka az, hogy felismerjük a minket egészségtelen mértékben érő stressz tényét és belátjuk, hogy bizony mindenképpen tennünk kell valamit a stressz ellen. Fontos kiemelnünk, hogy mindannyian végzünk valamilyen stresszkezelési tevékenységet – ezek között vannak konstruktív (rendszeres sport, relaxációs gyakorlatok) és nem konstruktív stresszkezelési módszerek (túlzott panaszkodás, dohányzás, körömrágás, alkoholfogyasztás).

A hosszú távú megoldás egyértelműen a konstruktív stresszkezelés beiktatásában rejlik: olyan testi és lelki értelemben is vett építő tevékenységeket kell rendszeres szokássá tenni, amelyek a pozitív, kiegyensúlyozott életvitel irányába kormányoznak. Nagyon fontos a stresszkezelés kapcsán, hogy folyamatosan monitorozzuk önmagunkat (mi váltotta ki belőlem a stresszes érzéseket, milyen ok-okozati tényezők húzódnak a háttérben, mire, hogyan reagálok?), emellett arra kell törekednünk, hogy lelki megnyugvást hozó tevékenységeket végezzünk.

Stressz ellen – habár klisés válasznak tűnhet – kiváló megoldás a rendszeres testmozgás, a jóga és a meditáció, de elérhetjük a relaxációt masszázzsal, zenehallgatással, olvasással, vagy egy, a számunkra tökéletesen megfelelő, alkotó jellegű hobbi megtalálásával (pl. sütés-főzés, festés, írás). Végezzünk olyan örömteli tevékenységeket, mint a séta, a légzésgyakorlatok, a habfürdőzés, a túrázás vagy a társas kapcsolatok felélénkítése, hiszen nincs is megfelelőbb tevékenység a stressz levezetésére, mint egy őszinte baráti beszélgetés.

Stresszkezelés: mikor van szükség radikális változtatásra?

Bizonyos esetekben a stressz olyan, a mindennapokat teljes mértékben átszövő szorongásos zavarokhoz vezet, amivel már muszáj orvoshoz fordulnunk. Mindenképpen kérjük ki egy pszichológus (súlyosabb esetekben egy pszichiáter szakorvos) tanácsát abban az esetben, ha a súlyos stressz tünetei már fizikailag is látható formában jelentkeznek, ha a stressz rámegy a szociális kapcsolatainkra és a munkahelyi teljesítményünkre, vagy ha úgy érezzük, stressz hatására fennáll valamilyen pszichés megbetegedés valószínűsége is.

A stressz kezelése céljából sokszor radikális változtatásra van szükség: bizonyos esetekben a stressz ellen csak úgy védekezhetünk, ha gyökerestől kiiktatjuk a stresszforrást az életünkből, akár egy feszültségekkel teli párkapcsolatból való kilépés, akár a munkahelyváltás árán, de a környezetváltozás és egy szigorú napirend is eredményezhet kevésbé stresszes életvitelt. Ha a radikális változások sem hoznak eredményes javulást stressz ellen, ne habozzunk külső segítségért folyamodni, hiszen a stressz kezelése valós alternatíva!

Címkék:
egészség, munkahely, stressz, betegség, pszichológia, lelki egyensúly, tünetek,