A digitális stratéga szerint nem le-, hanem éppen felértékelődik az emberi szürkeállomány a változások miatt.
Az egyik az, hogy ugyan arra törekszünk, a bevételeink meghaladják a kiadásainkat, év végén legyen valamilyen pénzügyi eredmény, de ez nem úgy működik, mint a vállalati profit.
A kutatók szerint megállíthatatlan és egyre gyorsul a magyar népesség fogyása.
Pár egyszerű lépéssel meg lehetne duplázni az adományozás mértékét Magyarországon.
Sok bajjal néz szembe a magyar társadalom, ha a nyugdíjasok helyzete kerül szóba. De a szakértők szerint még nincs minden elveszve.
Az idős, 75 év és afeletti magyarok körében 2018 óta nő az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata.
Nagyon sokan úgy vélik, hogy az állami nyugdíj csökkenni fog, és nem lesz elegendő arra, hogy biztosítsa az időskori megélhetésüket.
Októbertől népszámlálás kezdődik, a pontos adatgyűjtéshez kéri együttműködésünket a KSH.
Online is kitölthető a kérdőív, de 28 ezer számlálóbiztos is gyűjti majd az adatokat.
Milyen jó lenne, ha a vidéki nagyvárosokban is lennének ehhez hasonló adományboltok!
Kezdeményezik továbbá azt is, hogy a nyugdíjprémiumra betervezett 68,5 milliárd forint céltartalékból az átlag alatti nyugellátásban részesültek kapjanak soron kívüli emelést.
A legnagyobb világcégek esetében is óriási a hiány fenntarthatósági szakemberekből, akik beépíthetik a zöld szempontokat a cégek működésébe.
Franciaországban negyedik hete emelkednek a koronavírus-járvány napi esetszámai, az elmúlt 24 órában meghaladták a 200 ezret
Az NKE tavaly novemberben mérte fel a magyarok okostelefon függőségét, amiből kiderült, hogy a lakosság negyedét, tehát körülbelül minden negyedik embert érint a probléma.
Magyarországon minden ötödik lakost, pontosabban 1 millió 854 ezer embert fenyeget az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés veszélye.
A PISA eredményeket is vizsgálták, amiben mi nem teljesítünk túl jól. A 16 éves tankötelezettségi korhatárnál tovább sokan nem is maradnak az iskolapadban.
Növekvő népesség, elöregedő társadalmak, urbanizáció és elérhetőbb oktatás, így gazdasági és társadalmi fejlődés várható a Roland Berger szerint 2050-re.
A pandémia, mint általában minden válság, csak tovább mélyítette a már meglévő társadalmi szakadékokat már a legfiatalabb generáció körében is.
A júliusi fesztiválon górcső alá vesznek olyan témákat, mint a jövőkutatás, a fejlődéshez, növekedéshez való viszonyunk vagy az ökofeminizmus kérdésfelvetései.
Elképesztő mennyiségű tőke áramlott az utóbbi időben a fenntartható és ESG-befektetésekbe, Magyarországon is egyre több ilyen jelenik meg a piacon.
