Kaszás Fanni • 2026. május 8. 05:32
Több mint 100 ezer viharkár, milliárdos pusztítás, letépett tetők és tönkrement elektromos rendszerek – a biztosítók és a katasztrófavédelem adatai szerint teljesen új szintre lépett az extrém időjárás Magyarországon. A szakemberek szerint különösen nagy veszélyben vannak azok az ingatlanok, amelyeknél elmaradt a karbantartás vagy elöregedett a tetőszerkezet. Egyetlen nyári szupervihar ma már akár több tíz- vagy százmilliós károkat is okozhat.
Az elmúlt években látványosan megváltozott Magyarország időjárása. A nyári hónapokban ma már egyáltalán nem számítanak ritkaságnak az orkánerejű széllel érkező viharok, a villámárvizek, a jégesők és az extrém felhőszakadások.
A 2025-ös viharszezon különösen súlyosra sikerült. A biztosítókhoz több mint 100 ezer kárbejelentés érkezett, miközben a kifizetések és tartalékok összege meghaladta a 13 milliárd forintot. A legnagyobb károk továbbra is a családi házakat érintik, különösen azokat, ahol régi vagy rossz állapotú a tető, hiányos a szigetelés vagy elmaradt az ingatlan rendszeres karbantartása. A tavalyi viharszezonról és viharok előtti teendőkről az Alfa Biztosító, a Groupama, a Union, az Uniqa, a Magyar Posta Biztosító és a K&H szakembereivel beszélgettünk.
Több mint tízezerszer riasztották a tűzoltókat
A katasztrófavédelem adatai alapján 2025-ben összesen 10 839 alkalommal kellett viharkárok miatt beavatkozniuk a tűzoltóknak. Az év során nyolc olyan komolyabb viharrendszer vonult át az országon, amely tömeges károkat okozott, összesen 1607 ingatlan sérült meg.
A legsúlyosabb esemény kétségtelenül a július 7–8-i viharegyüttes volt, amelyet már most az elmúlt 15 év legerősebb magyarországi viharaként emlegetnek. A két nap alatt összesen 8974 beavatkozás történt, 1447 épület sérült meg, a károk felszámolása pedig egészen július 15-ig elhúzódott. Csak július 7-én 2632 alkalommal kellett kivonulniuk a tűzoltóknak.
A leginkább érintett térség Hajdú-Bihar vármegye volt, ahol a viharkárok 21,9 százaléka keletkezett. Ezt követte Csongrád-Csanád (13,2%), Budapest (13,1%), Pest (11%) és Békés vármegye (8,6%). A legkevesebbszer Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas vármegyékből riasztották a katasztrófavédelem munkatársait.
A viharkárok túlnyomó részét kidőlt fák okozták: az esetek 85,8 százalékában emiatt riasztották a tűzoltókat. Emellett rengeteg tetőszerkezet sérült meg, illetve kéményeket bontott meg a szél (7,5%), illetve veszélyesen lógó tárgyakat kellett eltávolítani (5,5%). Az esetek 0,8 százalékában pincékben, alagsorokban, mélygarázsban felgyülemlett víz miatt hívták a tűzoltókat. Ezek mellett villámárvízen áthajtó, vagy árokba csúszott autósokat is mentettek a tűzoltók, ez az esetek 0,5 százalékát tette ki.
MABISZ: több mint 13 milliárd forintos viharkár négy hónap alatt
A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a 2025-ös viharszezon minden korábbinál nagyobb károkat okozott. Május 1. és augusztus 31. között összesen 101 032 viharkár-bejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyekre több mint 13 milliárd 124 millió forintnyi kifizetés történt. Ez közel 3 milliárd forintos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A szervezet szerint a növekvő károk mögött egyszerre állnak az egyre intenzívebb viharok és az építőipari költségek emelkedése. Ma már egy korábban kisebbnek számító beázás vagy tetősérülés helyreállítása is több százezer vagy akár milliós nagyságrendű lehet. A MABISZ arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen drágává váltak a villámcsapásokhoz kapcsolódó károk. Az elsődleges villámkárok átlagos összege közel 473 ezer forint volt, míg a másodlagos, túlfeszültségből eredő károk átlagosan 139 ezer forintos veszteséget okoztak.
Arról is beszámoltak, hogy a nagy júliusi vihar előtti napon az átlagoshoz képest 109 százalékkal, a viharral érintett hétfői napon pedig 131 százalékkal több új lakásbiztosítási szerződést kötöttek az ügyfelek.
Alfa Biztosító: a rossz állapotú tetők miatt csökkenthetik a kártérítést
Az Alfa Biztosítóhoz 2025-ben összesen 45 398 meteorológiai jellegű kárbejelentés érkezett. A társaság ezekre összesen 3,9 milliárd forintot fizetett ki. A biztosító szerint a leggyakoribb károk továbbra is a tetősérülések és az ezekből eredő beázások voltak. Az Alfa szakemberei szerint a nyári nagy hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbak az olyan hirtelen kialakuló országos viharrendszerek, amelyek rövid idő alatt hatalmas károkat okoznak. A társaság hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül a viharkárok nőttek meg az utóbbi években, hanem sokkal több nagy kárt okozó vihar halad át az ország felett.
A biztosító egy szokatlan esetről is beszámolt: tavaly nyáron egy vihar során a szél felkapta a szomszéd tárolóját, majd átrepítette azt a biztosított telkére, ahol a melléképületben okozott jelentős károkat.
Az Alfa Biztosító külön felhívta a figyelmet arra, hogy a biztosítók sok esetben vizsgálják az ingatlan állapotát is, amikor a kárrendezésre kerül a sor. Ha a tetőszerkezet elavult, a cserepek meglazultak, a kémény rossz állapotban van vagy a tulajdonos elmulasztotta a karbantartást, akkor a biztosító akár csökkentheti is a kártérítést. A társaság szerint sok ügyfél nincs tisztában azzal sem, hogy viharkárnak hivatalosan csak az számít, ha a szélsebesség meghaladja az 54 km/órát.
Tipikus hiba az is, hogy az ügyfelek még a kárfelmérés előtt megjavítják a sérüléseket, miközben nem készítenek megfelelő fotódokumentációt. Emiatt később sokszor már nem lehet pontosan megállapítani a kár mértékét.
Magyar Posta Biztosító: egyetlen nap alatt négyezer bejelentés érkezett
A Magyar Posta Biztosító szerint a 2025. július 7-i országos vihar kiemelkedően súlyos volt: csak ezen a napon közel 4000 kárbejelentés érkezett a társasághoz. A biztosító a tavalyi évben összesen mintegy 425 millió forintot fizetett ki viharkárokra, a legnagyobb egyedi kifizetésük 4,5 millió forint volt.
A társaság szerint a leggyakoribb károkat a felhőszakadás, a vihar, a beázás, a jégverés és a közvetett villámcsapások okozták, de sok esetben az áramszünet miatt megromlott élelmiszerek miatt is érkeztek kárigények.
A leginkább érintett térségek Hajdú-Bihar, Békés, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye voltak, a települések közül pedig Debrecen, Vecsés és Hódmezővásárhely környékéről érkezett a legtöbb bejelentés.
A Posta Biztosító az Alfához hasonlóan azt emelte ki leggyakoribb hibaként, hogy az ügyfelek a szemle előtt elvégzik a helyreállítást és közben nem készítenek megfelelő fotókat az eredeti károkról. Emellett sokszor hiányoznak a javításokról szóló számlák is, ami szintén megnehezíti a kárrendezést.
Groupama: ma már a villámcsapások okozzák a legdrágább károkat
A Groupama Biztosítóhoz 2025-ben közel 38 ezer klimatikus eredetű kárbejelentés érkezett. A társaság szerint a viharszezonban már nem feltétlenül a szél okozza a legnagyobb károkat, hanem a villámcsapások és az ezek nyomán kialakuló túlfeszültség. A biztosító szerint a legérzékenyebb eszközöknek a televíziók, számítógépek, mosó- és mosogatógépek, riasztórendszerek, valamint a kapunyitó automatika számítanak.
A Groupama nyilatkozata alapján a július 7–8-i viharrendszer minden korábbi rekordot megdöntött náluk: mintegy 16 ezer lakásbiztosítási kárbejelentést fogadtak néhány nap alatt. Míg öt évvel ezelőtt még a 2000 bejelentést okozó viharok számítottak rendkívülinek, ma már nem ritka a 7-8 ezres nagyságrend sem.
A biztosító érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet: a vihar előtti vasárnap az átlagos nyári napokhoz képest 109 százalékkal több új lakásbiztosítást kötöttek az emberek, a vihar napján pedig már 131 százalékkal ugrott meg az új szerződések száma.
K&H: sokan nem tudják, mire terjed ki valójában a biztosításuk
A K&H Biztosítóhoz tavaly közel 9 ezer viharkárral kapcsolatos lakásbiztosítási bejelentés érkezett. A társaság szerint a legnagyobb egyedi kárkifizetés több tízmillió forintos volt, és vállalati ügyfélhez kapcsolódott.
A biztosítóhoz a legtöbb viharkárt Budapestről, valamint Pest és Békés vármegyéből jelentették be. Tapasztalataik szerint ugyan nem feltétlenül nőtt meg drasztikusan a viharkárok száma, de egyre gyakoribbak az olyan extrém események, amelyek rövid idő alatt hatalmas pusztítást okoznak.
A K&H szerint sokszor a legnagyobb probléma, hogy sok ügyfél nincs tisztában azzal, a biztosítása pontosan mire nyújt fedezetet. Gyakran kimaradnak a szerződésekből a melléképületek, garázsok, napelemek vagy a kültéri ingóságok, miközben egy orkánerejű vihar ezekben is súlyos károkat tud okozni.
A társaság hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy káresemény után az ügyfelek azonnal készítsenek fotókat, ne dobják ki a sérült tárgyakat, és lehetőség szerint ne kezdjék meg a teljes helyreállítást a biztosító engedélye nélkül.
UNION: egyre hosszabb és kiszámíthatatlanabb a viharszezon
Az UNION Biztosítóhoz 2025-ben közel négyezer viharkárral kapcsolatos bejelentés érkezett, amelyekre összesen mintegy 350 millió forintnyi kártérítést fizettek ki. A leggyakoribb károk a vihar által megrongált tetőkhöz, a beázásokhoz, a jégverésekhez és a felhőszakadásokhoz kapcsolódtak. A biztosító szerint különösen sok káresemény érkezett június végén és július elején, elsősorban az északkelet-magyarországi térségekből.
Tapasztalataik alapján a klímaváltozás miatt ma már nemcsak nyáron kell számítani szélsőséges viharokra, akár februártól novemberig is kialakulhatnak komoly károkat okozó időjárási helyzetek.
A társaság szerint a legnagyobb problémát továbbra is a rossz állapotú tetők és a hiányos karbantartás jelenti. Gyakori, hogy az elöregedett zsindely vagy tetőfedés már kisebb viharban is megsérül, emellett sok kárt okoznak az eltömődött vízelvezetők és a nyitva hagyott nyílászárók is. Az UNION hangsúlyozta: viharszezon előtt különösen fontos ellenőrizni a tető és az ereszcsatornák állapotát, illetve azt is, hogy a biztosítás minden fontos kültéri vagyontárgyra kiterjed-e.
UNIQA: több mint 300 millió forintos egyedi viharkár is volt
Az UNIQA Biztosítóhoz 2025-ben közel 5 ezer viharkár-bejelentés érkezett, amelyek több mint 60 százaléka közvetlenül a július 7–8-i szuperviharhoz kapcsolódott. A társaság összesen közel 1 milliárd forintot fizetett ki viharkárokra, miközben az átlagos károk összege is jóval magasabb volt más típusú vagyonkárokhoz képest.
A legnagyobb egyedi kárkifizetés meghaladta a 300 millió forintot. Az UNIQA beszámolója szerint ebben az esetben a legerősebb széllökések gyakorlatilag teljesen letépték egy épület tetőszerkezetét, ami nemcsak magában az ingatlanban, hanem a kapcsolódó berendezésekben és létesítményekben is hatalmas pusztítást okozott.
A biztosító hangsúlyozta, hogy a viharkároknál rendkívül fontos a gyors és pontos dokumentáció. Gyakori probléma, hogy az ügyfelek nem őrzik meg a nagyobb értékű eszközök számláit.
Az UNIQA szerint az egyik legfontosabb feladat a viharszezon előtt a tető, az ereszcsatornák, a klímaberendezések kültéri egységeinek és a kerti tárgyak állapotának ellenőrzése. A társaság külön kiemelte, hogy sok ügyfél biztosítása nem terjed ki például melléképületekre, kerítésekre vagy kültéri eszközökre, pedig ezekben is komoly károk keletkezhetnek.
A szakemberek szerint a tető állapota a legfontosabb
A biztosítók és a katasztrófavédelem szinte egyhangúlag ugyanarra figyelmeztetnek: a viharkárok jelentős része megelőzhető lenne megfelelő karbantartással. A legfontosabb továbbra is a tető állapota. A meglazult cserepek, a mohásodás, a hibás bádogozás vagy az elöregedett tetőszerkezet mind jelentősen növeli a kockázatot. Egyetlen elmozdult cserép is elegendő lehet ahhoz, hogy egy nyári felhőszakadás során az egész tetőtér beázzon.
A viharszezon előtt érdemes:
- átvizsgálni a tetőt és az ereszcsatornákat,
- rögzíteni a laza kültéri tárgyakat,
- ellenőrizni a kéményt és a szigetelést,
- frissíteni a biztosítási összegeket,
- dokumentálni az ingatlan aktuális állapotát,
- valamint ellenőrizni, hogy a biztosítás valóban minden fontos melléképületre és ingóságra kiterjed-e.
Villámlás esetén különösen fontos az elektromos eszközök védelme. A katasztrófavédelem szerint ha a villámlás és a dörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el, akkor a vihar már veszélyesen közel van, ilyenkor célszerű minden nem létfontosságú elektromos eszközt kihúzni a konnektorból.
A villámárvizek szintén egyre komolyabb veszélyt jelentenek. A szakemberek figyelmeztetnek: már bokáig érő víz is ledöntheti az embert, térdig érő vízben pedig egy személyautó motorja is könnyen tönkremehet. A felgyülemlett víz alatt ráadásul nyitott csatornafedelek vagy leszakadt vezetékek is rejtőzhetnek.