Megtévesztő termékbemutatók: ki védi meg a fogyasztókat?

A bemutatókat sokszor városnézés, ingyenes étkezés, tárlatvezetés előzi meg, majd a programok után az összegyűjtött hallgatóságra rázárják az ajtót az előadás idejére, akik úgy érezhetik, hogy nem távozhatnak anélkül, hogy vásároltak volna a "bolti ár töredékéért" valamit. Ez a magatartás ugyanakkor kimeríti a vásárlók tudatos megtévesztésének tényállását. Igaz, sokszor már a szórólapok szövegeivel is jogszabályt sértenek, hiszen tilos olyan termékekre vonatkozó valótlan állításokkal vevőket csalogatni, amelyek például betegségek gyógyítását ígérik.

Az ilyen, termékbemutatókkal egybekötött áruvásárlásokat szervezők kedvelt célpontjai általában az egyedülálló, jóhiszemű, idősebb emberek, akiknek sok egészségügyi problémája mellett több szabadidejük is van.

Az idei év elején életbe lépő új szabály szerint a cégek kötelesek bejelenteni a székhely szerint illetékes jegyzőnél, hogy mikor és hol tartanak bemutatót. Ugyanakkor a jegyzők ezt a bejelentést mérlegelés nélkül kötelesek tudomásul venni, így maximum az utólagos ellenőrzés szempontjából jelenthet előrelépést, de a fogyasztók preventív védelmére alkalmatlan. Így az egyre kifinomultabb megtévesztési technikákat alkalmazó cégek tovább folytathatják tevékenységüket. Egyre gyakoribb, hogy saját telephelyükre szervezve a bemutatókat, az ott végrehajtott vásárlás pedig nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek. Ez azért veszélyes, mert ha valaki a helyszínen vásárol, akkor már nem gondolhatja meg magát, mint távvásárlás esetén, amikor is nyolc munkanapon belül el lehet állni az üzlettől.