Rekordáron fog gazdát cserélni és ezzel a legdrágább Harry Potter emléktárggyá válik.
Milliárdos nyereséget jelentett a Libri: megvette az aranytojást tojó tyúkot az MCC Alapítvány?
Miközben az értékesítésekből származó nettó árbevételek alapján a Líra már nincs is annyira lemaradva a Libritől, az adózás utáni nyereségek között brutális különbség jelent meg 2022-ben. Előbbinek ugyanis itt több mint 2 milliárdos összeg szerepel, míg előbbi még a 2021-es évhez képest is kevesebbet, 253 millió forintot tud felmutatni.
Június 13-án, kedden robbant a hír, hogy szerződést kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a Libri Csoport 98,41 százalékos tulajdonosává. A döntés kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy a hazai könyvkereskedelem legnagyobb szereplője hogyan muzsikált üzletileg a 2022-es évben – mire számíthat az új többségi tulajdonos.
Emellett pedig megvizsgáltuk azt is, hogy az ágazaton belül a legnagyobb versenytársuknak számító Líra miként zárta a 2022-es évet. Elől járóban annyit, nem volt rossz könyves év a 2022-es, a nettó árbevételek szépen nőttek, és az adózás utáni eredményekre sem lehet panasz, igaz ezt a két nagy vetélytárs közül csak az egyik tudta növelni 2021 és 2022 között.
Libri vs. Líra
A Libri-Bookline Zrt-nek 2022-ben 30,8 milliárd forint lett az értékesítés nettó árbevétele, ami 7 százalékos növekedés 2021-hez képest. Ehhez képest az adózott eredményük 17 százalékos növekedést mutatott, a 2022-es évben 2,3 milliárd forintot, a 2021-es 1,9 milliárdhoz képest. Érdemes kiemelni, hogy a Libri-Bookline Zrt. tulajdonolja többek között a Libri Könyvkiadó Kft-t, amihez olyan kiadók is tartoznak, mint a Park, a Helikon, a Kolibri vagy éppen a jelenkor.
Ahogy az adatokból látjuk, a Líra sokkal szerényebb számokat produkált a 2022-es üzleti évben. Igaz, a nettó árbevételük átlépte a 10 milliárd forintot, ami harmada volt a Libri csoporténak, viszont az adózás utáni eredményüknél a Libri 9-szer magasabbat tudott, ráadásul a Líra 2022-es 250 millió forintos eredménye bőven elmarad az előző évi majdnem 400 millióshoz képest.
A két cég összehasonlításakor persze érdemes megjegyezni, hogy nagyságban azért jócskán van eltérés, míg a Libri csoportnál a 2022-es üzleti évben mintegy 754 dolgoztak, addig a Líránál a 2022-es év végén összesen 260-an voltak. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a Lírának is vannak jelentős tulajdonhányadai ismert kiadóknál, az Athenaeumnál például kifejezetten jelentős, de a Magvető tulajdoni hányadának is birtokolják a 45 százalékát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi a helyzet a dolgozókkal?
Az adatokból kiolvasva azt már látjuk, hogy a Libri gyakorlatilag 3-szor annyi embert foglalkoztat, mint a Líra. 2021-ről 2022-re ráadásul az átlagos létszám 38 fővel nőtt. Mindez azt is jelent, hogy a legutolsó üzleti évükben 4,4 milliárd forintnyi bérköltséget számolt el a cég, ami egy főre mintegy 480 ezer forintos bért jelent havonta átlagosan.
Ehhez képest a Líránál 2021-2022 vége között 5 fővel csökkent a létszám, 265-ről 260-ra. A saját bevallásuk adata szerint pedig egy dolgozóra havonta 347 ezer forintos bér jutott, ami több mint 40 ezer forinttal több a 2021-es 301 ezer forinthoz képest. Érdemes persze megjegyezni, hogy jókora különbségek vannak a kék-, illetve fehérgalléros dolgozók bérezése között.
Reflektorfényben az olvasás
Szintén kedden a Pénzcentrumon mi is beszámoltunk arról a kutatásról, ami szerint a magyar felnőttek bő negyede (27%) a saját bevallása szerint szinte soha nem szokott olvasni. Ehhez képest csupán a megkérdezettek 15 százaléka válaszolta, hogy napi szinten falja a betűket. Bármennyire is zuhan ugyanakkor vissza az olvasás Magyarországon, a két legnagyobb kereskedő-, és kiadócsoport számai nem éppen azt mutatják, hogy ne érné meg a könyves biznisszel foglalkozni. Igaz, a bevételeket a tavalyi évben a brutálisan magas infláció is segítette.
Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
-
Sorozat készült az unió történetének legnagyobb csalásáról, amiről alig hallott valaki
A több milliárd eurós szén-dioxid-kvóta botrányt bemutató széria a Direct One-on debütál.
- Szép ajándékot kapott Lisztes Krisztián a búcsúmeccsén
- Szergej Lavrov kimondta, amit egyetlen ukrán sem akar hallani, de a Nyugat sem
- Túl van az életveszélyen a szerdán meglőtt szlovák kormányfő - a nap hírei
- Drámai fotók a letarolt kishajóról, újabb részletek az eltűnt magyar fiatalokról
- Vége az extrém drágulásnak, erős nyári balatoni szezon jöhet
- Segélyeken spórolnának a németek, ez fájna az ukránoknak